- Az év új, a harc a régi a kormány és Budapest között

Hatalmasat rántott a főváros az Orbán-kormány által kivetett pénzügyi pányván 2024 végén. A Fővárosi Közgyűlés – a Tisza Párttal kötött alkunak köszönhetően – megszavazta a városvezetés által beterjesztett 2025-re szóló unortodox költségvetést. Ehhez kellett a régi ellenzék és a Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalom is (itt is volt némi háttér egyezkedés), de nem volt szükség a kétfarkúakra, akik erősen nehezményezték a közösségi költségvetés befagyasztására vonatkozó javaslatot. Míg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a szervezeti és működési szabályzat mintegy mellékesen, váratlanul benyújtott módosítását. Ebben Karácsony Gergely korábbi fogadkozásával ellentétben a fővárosi cégvezetők munkáltatói joga átkerül a közgyűléshez, illetve két ülés között csak kisebb értékű, egymilliárd forintot meg nem haladó ügyekben dönthet. Az engedékenységre két oka is volt. Egyrészt a költségvetés elfogadása az ellenzéki városvezetés működési szakítópróbája volt. Másrészt a cégvezető személyére törvényi felhatalmazás okán továbbra is a főpolgármester tesz javaslatot, igaz a jelöltállítást megelőző pályázatot a Tisza Párt által elnökölt tulajdonosi bizottság írja ki és bonyolítja le. A cégek igazgatóságainak feladatait viszont már korábban átruházták a közgyűlésre, miután a Tisza ellenállása okán nem sikerült feltölteni azokat.

A költségvetés elfogadásához mindig is alkuk kikövezte út vezetett. Bár ezek eddig inkább pénzügyi és nem tisztán politikai játszmák részei voltak. Az idei költségvetés valódi unortodox jellegét azonban mégsem ez adja, hanem az, hogy a főváros egyszerűen megtagadja egy jogszabályban rögzített, állam által kiszabott, adómódjára beszedhető pénzügyi kötelezettség, a szolidaritási hozzájárulás nagyobb részének befizetését.

A szembefordulás nem előzmény nélküli. Karácsonyék évek óta tiltakoznak a Tarlós-éra óta 12-szeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások fenntartását veszélybe sodró állami sarc ellen, majd 2023-ban közigazgatási pert indítottak az ügyben. Az Alkotmánybíróság tavalyi döntése nyomán az eljárás idén folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. A városvezetés éppen az AB állásfoglalására hivatkozva fizetne 50 milliárd forinttal kevesebbet, mint amennyit a kormány által használt képlet szerint kellene. Budapest 39 milliárd forintos kiadást tervezett be jövő évi költségvetésbe. Márpedig ez nyílt szembefordulás a kormánnyal.

Sára Botond főispán ugyan rögtön bejelentette, hogy a fővárosi kormányhivatal élve törvény adta lehetőségével határidő tűzésével felhívja Karácsony Gergelyt és a Fővárosi Közgyűlést a költségvetés jogszabálysértő rendelkezéseinek módosítására. A főispán FB-posztjában talányosan azt is hozzátette, hogy „mindent meg fognak tenni ennek érdekében”. Egy pert már indított a főváros ellen a főpolgármester-helyettes hiánya miatt.

– válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. A város pénzügyeiért felelős politikus bízik abban, hogy „az idei évre a kormány akkora szolidaritási hozzájárulást vet ki a fővárosra, ami az AB határozat és a bírósági végzés szellemiségével megegyező, vagyis Budapest nem lesz nettó befizető. Erre alapozva tervezték a költségvetést. A főigazgató szerint ez az egyetlen módja annak, hogy ne kelljen drasztikus módon megváltoztatni a közszolgáltatások mai mértékét”.

Az illetékes - a pénzügyminisztérium megszűnésével Nagy Márton a nemzetgazdasági tárcát vezető miniszter - egyelőre még nem adta ki a szolidaritási hozzájárulás összegét rögzítő rendeletet. Ebbe a folyamatba ügyfélként be kell vonni a Fővárost is. (Bár erről hajlamosak megfeledkezni.)

– teszi hozzá Kiss Ambrus, aki abban is bízik, hogy a 2023. évi szolidaritási hozzájárulás kapcsán indított per következő januári tárgyalásán akár ítélet is születik.

„A kötelező feladatok ellátására biztosított állami normatíva folyósítása nem függeszthető fel sem egy esetleges perre, sem az elfogadott 2025-ös költségvetésre hivatkozva. Erre legfeljebb akkor lett volna módja a kormánynak, ha nincs elfogadott költségvetés vagy május végéig zárszámadás” - magyarázta a főigazgató, aki lapunk kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által kitalált versenyképes járások program miatti elvonás nem érinti Budapestet. A programot a településekhez befolyó 2025-ös iparűzési adó többletéből finanszírozzák, márpedig a főváros nem tervez növekménnyel, nem is terveztek ilyen kiadással.

Az Orbán-kormány azonban tele van ötletekkel. A 2025-ös központi költségvetést megalapozó intézkedések közé bekerült egy passzus, miszerint az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki az állami vagy önkormányzati alrendszerhez tartozó szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára, akik többek között „a költségvetés-politikai célokkal való összhang megteremtését” hivatottak biztosítani. De költségvetési biztost is küldhetnek a főváros nyakára. A főigazgató szerint, ha ezt meglépi a kormány, akkor az színtisztán politikai akció lesz, lévén sem gazdasági, sem politikai, sem jogi alapja nincs. Bár azt is hozzátette: „pénz nélkül egyetlen közszolgáltatás sem működtethető. A közszolgáltatások minőségének rontása negatív hatással lenne Budapest gazdaságára, amely természetesen az egész magyar gazdasági növekedési ambíciókat visszaveti”. Kérdés, hogy ez mennyire akasztja meg a Budapest bedöntését egyre inkább forszírozó kormányt.