Közelről figyel az ÁSZ, alig egy évvel az előző jelentés után ismét a fővárosi önkormányzatnál és cégeinél vizsgálódik

„A fővárosi önkormányzat nemzetgazdasági jelentőségére, illetve a főváros pénzügyi helyzetének és gazdálkodásának összetettségére, nagyságrendjére, valamint az önkormányzati szolgáltatásokkal érintett személyek jelentős számára figyelemmel szinte folyamatosan indokolt a számvevőszéki ellenőrzés a fővárosi önkormányzatnál. A fővárosi és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata pedig minden évben törvényi kötelezettség” – válaszolta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Népszavának, miután rákérdeztünk, hogy miért vált szükségessé az újabb ellenőrzés, miután hosszas és több irányú vizsgálódás után tavaly februárban is készült egy jelentés a Karácsony Gergely főpolgármester irányította főváros gazdálkodásáról. Az ÁSZ szerint éppen az akkori jelentésben „már jelzett folyamatok fennállásának vizsgálatára irányul” a vizsgálat.

A Fővárosi Törvényszék – a kormányt milliárdok visszafizetésére kötelező januári ítéletében - ugyanis erősen támaszkodott az ÁSZ tavaly februári jelentésére, amikor az Alkotmánybírósághoz fordult, azt kérve: állapítsa meg, hogy „a fővárosi önkormányzatot terhelő szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű, aránytalan, és így nemzetközi szerződésbe ütközik, azt meg kell semmisíteni, illetve rendeljen el egyedi alkalmazási tilalmat a főváros esetében”.

A 2024 februárjában kiadott számvevőszéki jelentés ugyanis, bár aligha ez volt a célja, gyakorlatilag alátámasztotta a városvezetés korábbi állítását, miszerint Budapest önkormányzata 2021-től a központi költségvetés nettó befizetőjévé vált, mivel az államnak fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét, vagyis Budapest finanszírozza az állam működését”.

A Magyar Államkincstár és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ítélethirdetés után rögtön közölte, hogy nem fizetnek vissza semmit. A Fidesz fővárosi frakciója pedig több közgyűlési hozzászólásban is azt állította, hogy a fővárosra kirótt extrém összegű szolidaritási hozzájárulás befizetését jogosan követeli a kormány, az ütemesen növekedő iparűzési bevételből és a jelentős állami támogatásból jutna rá, ha nem herdálná el a főváros. Az ÁSZ azonban tavaly arra jutott, hogy a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzetét számos külső tényező alakította kedvezőtlenül, köztük a különböző kormányzati intézkedések, mint például a szolidaritási hozzájárulás összegének emelése. A működési hiány is részben ebből adódik szerintük, a másik részt a béremelések és a közösségi közlekedésnek nyújtott támogatások növekedéséből jött össze. Úgy tűnik, a jelentés revízióra szorul.

2024-ben a fővárosi önkormányzat gazdálkodásának vizsgálata mellett az önkormányzat többségi tulajdonában álló cégek működését is ellenőrizték. A számvevőszék Népszavának küldött válaszaiból kiderül, hogy a jelenlegi újabb vizsgálat szintén több ellenőrzést foglal magában.

Mint írják: ezek mind szerepeltek az ÁSZ ellenőrzési terveiben, igaz, a BKV és a BKK tulajdonosi joggyakorlásának ellenőrzése még a 2023-as tervben, míg a vagyongazdálkodásé, különös tekintettel a nem lakáscélú ingatlanok vagyonértékesítési és hasznosítási tevékenységének ellenőrzésére a tavalyiban. Ehhez képest igen gyorsan sorra került Budapest 2025-ös költségvetési rendeletének megalapozottsági vizsgálata, amely az idei lajstromban a 33. tétel. Különös ez a sietség, hiszen a Fővárosi Közgyűlés elméletileg márciusig vitatkozhatott volna az idei büdzsé számairól. Bár Sára Botond is kiküldte már törvényességi felhívását a teljes 89 milliárd befizetésére, amit a főváros ellenzéki többsége visszautasított. Az önkormányzatok java egyébként mostanában alkotja meg saját költségvetési rendeletét.

A jelenlegi vizsgálatok eredményét három külön jelentésben összegzik majd. A BKK, a BKV és a főváros, mint tulajdonos ellenőrzéséről, illetve a vagyonértékesítésről szóló két jelentés idén tavaszra várható. Míg a főváros pénzügyi helyzetéről szóló külön vizsgálattal tovább bíbelődnek, ennek összegzése az ÁSZ tájékoztatása szerint előreláthatólag 2025 második felében jön ki.

Arra is rákérdeztünk a számvevőszéknél, hogy Tarlós István főpolgármestersége idején is ilyen gyakran vizsgálódtak-e a fővárosnál. Az ÁSZ válasza szerint Tarlós István főpolgármester hivatali idejében összesen 59, a közös időszakot érintően 3 ellenőrzést végeztek, míg Karácsony Gergely főpolgármesteri hivatalba lépése óta csak nyolcszor vizsgálódtak a fővárosi önkormányzatnál, illetve a hozzá kapcsolódó szervezeteknél, így például az önkormányzati fenntartású gazdasági társaságoknál, színházaknál, kórházaknál, költségvetési szerveknél. (Megjegyeznénk, hogy a kórházak 2012-ben kizárólagos állami tulajdonba kerültek.)

Érdemes azonban egy kicsit az ÁSZ által közölt számok mögé néznünk. A fővárosi önkormányzat honlapján fellelhető – az ÁSZ honlapján található lajstrommal alapvetően egybevágó - összesítés szerint a Tarlós-korszak idején végzett vizsgálatok közül

A fennmaradó vizsgálatok különféle intézményekre, például szociális otthonokra, kisebb cégekre, vagy például a Pannon Park beruházásra vonatkoztak, illetve más önkormányzatokkal együtt vizsgálták a fővárost. Vélhetőleg ez utóbbiak adhatják ki azt a 10 fel nem lelt, de az ÁSZ által beszámított ellenőrzést. Ilyen közös ellenőrzés persze az új városvezetés működése alatt is lehetett. A főváros költségvetési és pénzügyi egyensúlyát egyetlen egyszer, 2011-ben a Tarlós korszak elején vette górcső alá az ÁSZ.

Ehhez képest most gyors egymásutánban kétszer is fontossá vált a főváros pénzügyi egyensúlyának vizsgálata, de volt integritás ellenőrzés, pénzügyi monitoring, amire a Tarlós-korszakból nem találtunk példát.