A nemrég zárult hároméves kutatási projektben pécsi, valamint írországi, romániai és szerbiai egyetemek orvosai vettek részt. Az EU Erasmus programjának 370 ezer eurós (hozzávetőleg 150 millió forintos) támogatását elnyerő nemzetközi kutatócsoport célja az volt, hogy egyetemi tananyagot dolgozzon ki az orvostanhallgatóknak és a gyakorló orvosoknak a klímaváltozás káros egészséghatásainak felismerésére, kezelésére, megelőzésére. A nemzetközi team két, pécsi tagját, Girán Jánost, a PTE közösségi egészségfejlesztéssel foglalkozó adjunktusát, Kiss István, egyetemi tanárt, a PTE Népegészségtani Intézetének vezetőjét kértük arra, hogy összegezzék azokat a veszélyeket, amelyekre a tananyagot kidolgozó szakemberek igyekeznek felkészíteni az egészségügyben szolgálókat. Girán János a projekt szakmai vezetőjeként, Kiss István pedig szakértőként vett részt a hároméves munkában.
A két szakember elmondta, hogy a Klímaváltozás és egészség című tananyag hiánypótló, hisz miközben a világon évente 250 ezer ember idő előtti halálát okozza a globális felmelegedés, az egyetemek alig 15 százalékában készítik fel a leendő orvosokat erre az új jelenségre. Magyarországon 2007-ben kezdődtek a hőhullámok hatásaival foglalkozó kutatások, és már az első éveben kimutatható volt, hogy egy három napos hőhullám idején 409-cel többen haltak meg, mint más időszakokban. (Ez azt jelenti, hogy a hőhullámos időszakokban durván 30 százalékkal nőtt a halálozás). Az azóta eltelt időszakban a hőhullámok gyakoribbá és intenzívebbé váltak, így a halálozási kockázat is növekedett. Kiss István hangsúlyozta, hogy az idő előtt távozók között voltak olyanok, akik halálos betegségtől szenvedtek, s pár napon belül mindenképp elvesztettük volna őket, ám számos esetben olyanoktól kellett elbúcsúznunk, akik évekig vagy talán évtizedekig velünk maradhattak volna.
A V4 országai közül a magyarokat érdekli leginkább a klímaváltozás, de jellemzően az államtól várják a feltételek biztosításátSzámos állam irányítói egyelőre még vitatják, hogy a klímaváltozás valóban fenyegetné az emberiséget. A tanagyagot készítő csapat két pécsi tagja szerint a magyarországi közgondolkodásban ez a fajta kétség nincs jelen, s szakpolitikusaink tényként fogadják el, hogy a klímaváltozás egy valós veszély, amire fel kell készüljön a hazai egészségügy. Az említett projektnek köszönhetően megszületett egyetemi tananyag 14 hét alatt elsajátítható, amit az orvostanhallgatók fakultatív tárgyként vehetnek fel a képzést meghirdető magyarországi egyetemeken. (Amúgy az interneten bárki – tehát nemcsak az egyetemisták és a végzett orvosok, hanem a laikus érdeklődők is – ingyenesen letölthetik ezt a tananyagot.)
Kívülállóként sokan úgy vélik, hogy a klímaváltozás páciensekre gyakorolt hatásai főképp a belgyógyászokat és kardiológusokat állítják próba elé. Girán János szerint viszont a gyógyítómunka szinte minden területén új szakmai kihívást jelent a klímaváltozás. Ráadásul a hőhullámok, illetve a felmelegedés miatt nálunk feltűnt, korábban felénk ismeretlen kórokozók nemcsak a betegek gyógyulási esélyeit rontják, hanem megbetegíthetik az egészséges embereket is.
A klímaváltozás rárúgta az ajtót az emberiségre, a száraz tél még aszályosabb nyarat hozKiss István és Girán János megemlítette, hogy már nálunk is megtelepedett több olyan szúnyog faj, amelyek, ha a környezeti viszonyok úgy alakulnak, akár a maláriát is képesek lehetnek terjeszteni. Jelenleg ez a helyzet még nem áll fenn, ám az előjelek alapján csak idő kérdése, hogy ilyen jellegű fertőzések jelenjenek meg térségünkben. Mindenképp figyelmeztető jel, hogy 20 évvel ezelőtt sem hazánkban, sem Olaszországban a trópusi, szubtrópusi területekről származó tigrisszúnyog nem volt jelen, napjainkban azonban itt van már, s olyan vírusokat terjeszthet, amelyek a nyugat-nílusi láz, Dengue-láz vagy a Chikungunya-láz betegségeit okozhatják. Emelkedő egészségkockázattal jár az a helyzet is, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban vannak nálunk villámárvizeket okozó záporok, s bár ezek a heves elöntések gyakran pár óra alatt levonulnak, fertőző szennyeződéseket hagynak a talajvízben, a csatornahálózatban, az utakon és a házfalakon.
Nehéz átlátni, mi történik az időjárással, egyelőre semmi nem fékezi a változástVagy leállítjuk a növekedést, vagy összeomlunkArra az orvosok gyakran felhívják a figyelmet, hogy hőhullámok idején kevesebbet tartózkodjunk a napon és több folyadékot fogyasszunk. Emlékezetes, hogy a múlt nyár egyik kánikulai napján meghalt egy postás Kelébia községben, s az ő a tragédiáját a nem elegendő folyadékbevitel nyomán fellépő hőguta okozta. Azzal – persze – az emberek többsége tisztában van, hogy hőhullámok idején növelni kell a folyadékfogyasztást, azt viszont már kevesen tudják, hogy ilyenkor esetleg meg kell változtatni a rutinszerűen szedett gyógyszerek némelyikének adagolását. A tartós hőhullámok ugyanis módosítják egyes gyógyszerek hatásmechanizmusát, mondta Kiss István. Ha a nagy melegben az indokoltnál kevesebbet iszunk, és emiatt kiszáradunk, akkor a gyógyszerek hatása erősödik, és ez károsíthatja a vesét, ám az is módosítja a gyógyszerek hatásmechanizmusát, ha a kánikula miatt a szokottnál több folyadékot fogyasztunk. Mindezekre az orvosoknak fel kell készíteniük pácienseiket, s ebben az új tankönyv sok segítséget ad.
Lenne folytatás, de nincs pénz
A projektben résztvevő szakemberek a következő években szeretnék a már elkészített tananyagot tovább fejleszteni. Ehhez azonban az kell, hogy legyen megpályázható támogatás erre a célra. Jelenleg nincs ilyen forrás, hisz az Erasmus-pályázatok a 2021-ben alapítványi hátterűvé átszervezett magyar egyetemek számára elérhetetlenek. Arra – a jelek szerint – nem számíthatunk, hogy Magyarország az unió elvárásai alapján átszervezze és újra autonóm egyetemekké tegye az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket, ezért a most lezárt tananyagfejlesztés folytatására csak akkor lesz esély, ha a kormány erre biztosít új forrásokat.
