Magyar Péter;Tarr Zoltán;TISZA Párt;

Tarr Zoltán alelnök szerint az ország egyes részein a bőség zavarával küzdenek, máshol – bár a többes jelölés sehol nem okoz gondot – az átlagosnál szűkösebb a kínálat

Tarr Zoltán: Semmilyen szégyenlősség nincs a kormányban

Szűkül a kör, tavasszal eldől, kik indulhatnak azért, hogy a Tisza Párt képviselőjelöltjei legyenek. Tarr Zoltán alelnök, EP-képviselő elmondása szerint a nyugati országrészben az átlagosnál is jobban félnek az emberek a hatalom retorziójától.

Magyar Péter pártelnök felhívására több ezren jelentkeztek parlamenti képviselőjelöltnek – számolt be lapunknak Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke és EP-képviselője. Nem feltétlenül olyanokról van szó, akik élnek-halnak azért, hogy bekerüljenek az Országgyűlésbe. A legfőbb motivációjuk az, hogy szeretnének hozzájárulni a politikai változáshoz, a fideszes kormány leváltásához: ha képviselőjelöltként, akkor úgy, ha más feladatkörben, akkor máshogy.

„Rengeteg példáját látjuk az eltökéltségnek és az elszántságnak” 

– határozta meg a jelentkezők közös tulajdonságát Tarr Zoltán. Nem úgy kell elképzelni, hogy mindenki „mellét döngető forradalmár, vagy harcos partizán”. A jelentkezők között sok a teljesen szolid, csendes ember, aki számára azonban nem vállalható tovább, ami az országban zajlik.

Megelégelték, hogy „szürkeség és reménytelenség sugárzik a magyar életből”, úgy érzik, valamit tenniük kell – folytatta az EP-képviselő. Elegük van abból, hogy a kormány az adófizetői pénzükből finanszíroz olyan kommunikációs kampányokat, amelyekkel ők a legkevésbé sem értenek egyet. Nagyon zavarja őket a fideszesek gazdagodása és korrupciója, amit nem csupán az ország vezetői körében, hanem a helyi kiskirályok szintjén is naponta érzékelnek. Sokukat meghurcolta már ez a rendszer, de nem engedik magukat legyűrni.

Bár néhányan a jelentkezési folyamat közben meggondolták magukat, és a következményektől tartva kiszálltak, azok, akik maradtak, akár a retorziókat is hajlandók vállalni 

– említett újabb közös pontot Tarr Zoltán. Márpedig van mitől tartani. Legalább négy konkrét esetről tudni, amikor a tiszás képviselőjelöltségre pályázókat pár héten belül elbocsátották a munkahelyükről. „Egyértelmű a hatalom üzenete. Így jár az, aki felvállalja, hogy nem úgy gondolkodik, ahogyan a Fidesz. Semmilyen szégyenlősség nincs a kormányban” – jelentette ki az EP-képviselő.

A jelentkezőknek szöveges és videós bemutatkozást egyaránt küldeniük kellett. Gyakran hangsúlyozták, hogy elhatározásukban a családjuk támogatja őket. „Ez lényeges szempont, hisz az illető politikai szerepvállalása a család számára is kockázatot hordoz” – állapította meg Tarr Zoltán. Az elmondottakat a saját példája igazolja. Miután felszólalt egy Magyar Péter által szervezett demonstráción, elveszítette munkahelyét. Bár időközben az EP-képviselőség kárpótolta, feleségét szintén eltávolították állásából. Pedig ő nem tölt be politikai szerepet.

Akadnak, akik csak szűkebb családjuk támogatását élvezik: a tágabb rokonság kifejezetten ellenzi a Tisza Párthoz való csatlakozásukat. „Összetett helyzetekkel találkoztunk, amelyek megmutatják a mai magyar társadalom valóságát” – jegyezte meg Tarr Zoltán, aki kitért a jelentkezők közötti különbségekre is. Vannak nagyon fiatalok, egyetemet éppen befejezett nők és férfiak, de vannak jóval idősebbek, adott esetben már nyugdíjasok is, akik komoly élettapasztalattal rendelkeznek.

Magyar Péter kampányol most is. Március 7-én Ácson járt

A Tisza Párt a „jelentkezők számától, minőségétől és bátorságától” függően választókerületenként kettő-öt (átlagosan három) rátermett jelölttel dolgozik majd a kampányban. Végül a Tisza Szigetek véleményét figyelembe véve az országos elnökség dönti el, ki lesz az az egy, aki leginkább alkalmas arra, hogy az adott körzetben elinduljon a parlamenti választáson. A Tisza Szigetek önkéntesekből álló civil szerveződések, nem részei a pártstruktúrának, de ők azok, akik helyben élnek, jól ismerik a helyi viszonyokat – magyarázta Tarr Zoltán.

Most folynak azok a beszélgetések, amelyek nyomán tavasszal eldől, kik kapnak lehetőséget arra, hogy a Tisza Párt „képviselőjelölt-jelöltjei” legyenek és munkájukkal tegyenek a változásért – közölte az EP-képviselő. Kérdésünkre hozzátette: az ország egyes részein a bőség zavarával küzdenek, máshol – bár a többes jelölés sehol nem okoz gondot – az átlagosnál szűkösebb a kínálat. Meglepő lehet, de elsősorban Nyugat-Magyarországon találni térségeket, ahol a félelem miatt kevesebben jelentkeztek olyanok, akik alkalmas jelöltek lennének és tudhatóan szimpatizálnak a Tisza Párttal.

Ismeretes, hogy a jelentkezőknek többszörös szűrőn kell átmenniük. A „HR-szempontú szűrés” már megtörtént. A kiválasztási folyamatban több – HR-szakemberekből, pszichológusokból, politikai kommunikációs szakértőkből álló – csapat vesz részt. A jelentkezők számára feltétel a büntetlen előélet és például a felsőfokú végzettség. A Tisza Párt olyan jelölteket keres, akiknek nincs pártpolitikai múltja, azaz – ahogyan Tarr Zoltán némi eufemizmussal fogalmazott –

„nem hordoznak olyan pártpolitikai meghatározottságot, amivel másokat elriaszthatnának”. A civil közéletben való részvétel viszont előnynek számít.

Vizsgálják azt is, hogy a jelentkezők milyen munkát végeztek eddig a szakmai területükön, milyen a beágyazottságuk a helyi társadalomban, mennyire jó a mozgósítási és szervezőképességük, hogyan viselkednek vitahelyzetekben, hogyan kommunikálnak a környezetükkel – sorolta Tarr Zoltán. Azon túl, hogy a helyi rátermettségüket bizonyítják, a potenciális képviselőjelölteknek az országos politikában is helyt kell állniuk. A Tisza Párt ezért szakmai felkészítésben, képzésekben fogja részesíteni őket.

Ha valaki valamilyen okból „kidől a sorból”, akkor lesz, aki a helyére lépjen – hívta fel a figyelmet a többes jelölés egyik előnyére az EP-képviselő. Ugyanebből a megfontolásból alakul több Tisza Sziget is egy-egy településen. A képviselőjelöltek kiválasztása a pártépítés része, ami legalább annyira fontos feladat, mint a megfelelő jelöltek megtalálása. Magyar Péter jelenleg zajló országjárásának egyik célja, hogy erősítse az aktivistahálózatot.

„A szervezettség olyan fokára kell eljutni, hogy minden szavazókörben legyen három-négy tiszás aktivista”

– mondta Tarr Zoltán abban a meggyőződésben, hogy az elvárás teljesülni fog a parlamenti választás előtt.

Fideszes beépülési kísérletek

A jelöltségre pályázóknak „politikai átvilágításon” is át kellett esniük. A hatalom mindent elkövet annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a Tisza Pártot – indokolta az eljárást Tarr Zoltán. Az átvilágítással azt akarják elérni, hogy ne valósulhasson meg „tervezett és szervezett rombolás”.

Többen voltak már olyanok, akikről a tiszások feltételezték, hogy nem önszántukból jelentkeztek a pártba, hanem a Fidesz küldte őket. Nekik kettős feladatuk van: egyrészt minél több belső információt megtudni a Tisza Pártról, másrészt bomlasztani a szervezetet, nehezíteni a választási felkészülést, dezinformációkat terjeszteni és ezzel viszályt szítani.

„Minderre csak közvetett bizonyítékaink vannak. Amikor valaki egy idő után gyanús lett a számunkra, és ennek jelét kezdtük adni, az illető hirtelen eltűnt. A telefonszáma se működött” – árult el Tarr Zoltán részleteket arról, hogyan sikerült megakadályozni egy valószínűsíthető beépülési kísérletet.

Átkeretezném a diskurzust, ami a nőket elsősorban anyának tekinti, mondom ezt büszke, sokgyermekes anyaként és nagymamaként – jelentette ki a Népszavának Nagy Beáta közgazdász-szociológus, aki szerint lehet egy társadalom egyszerre egyenlőség- és gyerekpárti. Interjú.