Zöld jelzést kapott a fővárosi önkormányzat a Rákosrendező-projektre, az igazi játszma csak most kezdődik

Az MNV levelének kézbesítésével egy időben jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye, amelyben kissé fenyegető felhanggal közlik, hogy az „állam nyomon fogja követni az adásvételi szerződésben meghatározott vevői kötelezettségek, így a vételár megfizetésének maradéktalan betartását és a méltatlan állapotok felszámolását”. Azt is mindjárt leszögezik, hogy a BKM Zrt.-nek a szerződéskötéstől számított 8 napon belül anyavállalati garanciát vagy egyenértékű biztosítékot kell igazolnia az állam felé az első két vételárrészletre, azaz mintegy 30,5 milliárd forintra.

„A BKM-nek nincs anyacége, így ez a kitétel nem értelmezhető ebben a helyzetben Ez a szerződési passzus a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló vállalkozásra nem alkalmazható” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki szerint a közlemény szerzői kicsit tovább gondolták a szerződésnek a környezeti károk és hulladékok kezelésére vonatkozó passzusait is, miszerint ez a feladat a BKM Zrt. kötelezettsége. Mint mondta: a szennyező elve alapján a kármenetesítés költségei az államot terhelik.

A szerződést egyébként formailag nem kell aláírni, a BKM egyszerűen az Eagle Hills helyére lép, a határidők viszont az elővásárlási jogról való lemondásról szóló értesítés mai átvételétől számítódnak – magyarázza a főigazgató. Így innentől hat hónapja van a tárgyalásra kijelölt Építési és közlekedési Minisztériumnak és a fővárosnak az egyeztetésre többek között a módosítandó jogszabályok köréről. Ebbe a szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelkezéseket és különféle építési szabályozási kérdéseket mindenképpen belevesz majd a Karácsony Gergely vezette főváros.

A főpolgármester mindenesetre már csütörtökön tájékoztatta az Európai Beruházási Bank vezetőit a Rákosrendezőre tervezett beruházásról. A találkozó után bizakodóan azt mondta, „hogy Budapestnek jó esélye van arra, hogy kedvezményes, hosszú távú hitellel tudja elősegíteni ezt a beruházást”.

„Ez még nem egy esetleges hitel felvételéről szóló tárgyalás volt, hiszen ahhoz előbb el kell készíteni a mestertervet, az abban foglaltaknak megfelelően szakaszolni a projektet. Ezt követően dőlhet el, hogy ki lesz a hitelfelvevő, ha ez egyáltalán szükségesség válik” – tisztázta Kiss Ambrus. Arra a kérdésünkre, hogy a főpolgármester által az elő ütemben megvalósítani kívánt parkot miből építené meg a főváros, ha nem hitelből, azt válaszolta, hogy ennek java akár állami feladat is lehet, hiszen az Orbán-kormány vállalta a megmaradó vasúti pálya felülépítését, ami felett csak zöld terület alakítható ki.

A tervpályázatot jelen állás szerint június második felében írják ki, az év második felében pedig a győztes pályamunkák alapján döntenek az ütemtervről. Az ehhez kapcsolódó urbanisztikai ügyekben a BFVK (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ) berkein belül létrejött projektiroda jár el. A projekt egészének irányítása és felelőssége legfőképpen a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat feladata lesz, a Rákosrendező telkeit azonban továbbra is a BKM birtokolja.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Rákosrendező vasútüzemhez nem szükséges 85 hektáros területét Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti nemzetközi megállapodásban foglaltak alapján az arab fél által kijelölt befektetőnek adták el, csakhogy az érintett ingatlanokon a Budapest Közművek Zrt. és a Stockton Zrt. elővásárlási joga állt fenn. Utóbbi nem élt ezzel, a BKM viszont jelezte igényét, így a főváros a hatalmas belvárosi terület tulajdonosa a 12,7 milliárdos első vételár részlet megfizetése után. A terület birtokbavételének további feltétele az ingatlanok használati megosztását szabályozó szerződés megkötése a MÁV Zrt.-vel, amire a feleknek 60 nap áll rendelkezésükre.

A tervezett fejlesztések megvalósítása érdekében az új tulajdonosnak lehetősége van egyedi jogalkotási és szabályozási igényeket benyújtani a magyar állam felé, amelyekről a BKM – akárcsak az állam által teljesítendő infrastruktúra-fejlesztések tartalmáról, részleteiről és ütemezéséről – további egyedi megállapodásokat köteles kötni az Építési és Közlekedési Minisztériummal a szerződéskötéstől számított 6 hónapon belül. A szerződéses konstrukció értelmében a második vételárrészlet megfizetésére abban az esetben köteles a fővárosi vállalat, ha a fenti megállapodások szerinti szabályozási változások hatályba léptek, az ingatlanokon nincs folyamatban peres eljárás, illetve ha a szükséges telekalakítások megvalósultak. Az utolsó vételárrészlet megfizetése az állami infrastruktúra beruházások megvalósítását követően, de legkésőbb 2039. március 25. napjáig esedékes. A szerződés teljesítése tehát legalább olyan mértékben múlik az Orbán-kormányon, mint a Karácsony vezette fővároson.