Túlzás nélkül fájdalmas ütést vitt be szerdai bejelentésével Donald Trump a világ autóiparának. Az amerikai elnök lényegében most engedte szabadjára a vámháborút, azzal, hogy az USA 25 százalékos extra illetéket vet ki „minden olyan autóra, amelyet nem az Egyesült Államokban gyártanak”. A rendelkezés április 2-án lép hatályba. (Ezek a vámok az acélra és az alumíniumra, valamint a Mexikóból, Kanadából és Kínából származó árukra már bevezetett tételeken felül lesznek érvényben.)
Az okozott sebek azonnal láthatóvá is váltak. A Stoxx 600 autóipari cégeket és beszállítókat tömörítő részindexe 2,8 százalékkal került lejjebb tagnap Londonban. Ami nem meglepő, hiszen a Stellantis és a Mercedes-Benz részvényei egyaránt 5,6 százalékkal estek nap közben, a Porsche 5,4 százalékot, a BMW 4,3 százalékot, a Volkswagen pedig 3,5 százalékot vesztett értékéből. Nem jártak jobban egyébként az amerikai cégek sem. A General Motors 7 százalékkal ért kevesebbet a zárás utáni elektronikus kereskedési platformokon, míg a Fordnál 5 százalékos értékcsökkenést regisztráltak, de még a Tesla árfolyama is 1 százalékot esett. (Utóbbiak azért, mert autóik jelentős arányban tartalmaznak Amerikán kívülről érkező alkatrészeket.) Az ázsiai kereskedésben pedig a nagy japán gyártók papírjai is komoly áresést voltak kénytelenek elkönyvelni.
Az európai gyártóknak van is miért aggódni. Tavaly az Egyesült Államok volt az EU-ban gyártott gépkocsik vezető vásárlója – hangsúlyozta a Reuters. Az uniós szektor kereskedelmi többlete ebben a relációban pedig elérte a 102 milliárd eurót – tette hozzá az előzőkhöz a CNBC. Összességében egyébként az Egyesült Államok 2024-ben 474 milliárd dollár értékben importált autóipari termékeket, ebből maguk a személygépkocsik 220 milliárd dollár tettek ki. A legnagyobb szállítók Mexikó, Japán, Dél-Korea, Kanada és Németország volt.
A történtekre Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már szerda este reagált az X-en, ahol úgy fogalmazott, hogy „mélységesen sajnálja” Trump legújabb vámlépését. Jelezte, hogy az az EU tárgyalások útján fog megoldásokat keresni, miközben megvédi gazdasági érdekeit. Utóbbi kijelentését egyes elemzők a válaszlépések burkolt célzásának tartották. Mark Carney kanadai miniszterelnök a kanadai munkavállalók elleni „közvetlen támadásnak” nevezte a vámokat. Ő már nem volt annyira diplomatikus és hangsúlyozta: megtorló intézkedéseket fontolgatnak.
Az olyan autógyártók, mint a Toyota Motor és a Mazda Motor szintén a nagy vesztesek között lehet, hiszen az exportjuk több mint negyede az USA-ba induló szállítások teszik ki. Így az sem meglepő, hogy Shigeru Ishiba japán miniszterelnök is megszólalt és hangsúlyozta, hogy Tokió „minden lehetőséget az asztalra tesz” a helyzet orvoslása érdekében. Dél-Korea pedig egyszerűen "csak" annyit közölt, áprilisig vészhelyzeti választ ad a súlyosan érintett autóipara számára.
Elemzők között egészen nagy összhang van abban, hogy a Trump-döntés hatására az árak emelkednek. A kérdés csupán az mennyivel. Ezzel párhuzamosan a pedig borítékolhatóan csökken a kereslet. A problémát abban látják, hogy mindez nem csupán egy relációban lesz érzékelhető, hanem világpiaci szinten, ami globálisan veti vissza a teljes járműipart – írja a Reuters. Mindez tehát olyan fejlemény, ami az amúgy is tántorgó járműiparban még tovább növeli a bizonytalanságot. Mindezek tükrében az is kérdés a globális gyártók hogyan és milyen formában szervezik át termelési struktúrájukat annak érdekében, hogy minél inkább csökkentsék az extra illetékek okozta hatásokat.
Nem mutatnak félelmet a magyarországi autógyártók
A szabad és nyitott piacok szükségességét hangsúlyozták lapunknak megküldött válaszaikban a hazai – leginkább érintettnek mondható – autógyárak, a győri Audi és a kecskeméti Mercedes a Trump-adminisztráció által jelzett büntetővámok kapcsán. (Kérdéseinket még a konkrét bejelentés előtt küldtük el a cége számára - a szerk.) Az Audi Hungaria részéről jelezték: továbbra is támogatják a nyitott piacokat és a stabil kereskedelmi kapcsolatokat. Ezeket elengedhetetlennek tartják a versenyképes gazdaság, különösen az autóipar számára. Számítanak a kereskedelmi partnerek közötti konstruktív tárgyalásokra a tervezés, a biztonság és a gazdasági stabilitás biztosítása miatt. Az előzőekkel szinte teljesen egybehangzóan válaszoltak a Mercedes-Benz csoport részéről. Kifejtették, hogy a szabad kereskedelem és a tisztességes verseny az alapja a jólétnek, a növekedésnek és az innovációs képességnek. Ha a protekcionizmus általános irányzattá válik, az minden érintett szereplő számára negatív gazdasági következményekkel jár. Ez sem a politika, sem a gazdaság, sem a társadalom érdekét nem szolgálja. A Mercedes-Benz ezért a WTO-szabályokon alapuló liberális kereskedelmi rendszert támogatja, amelynek egyik alapelve, hogy minden érintett fél egyenlő feltételekkel versenyezhet - hangsúlyozták.
Tapintható a feszültség a magyarországi járműipari cégeknél, megkezdődtek a bújtatott, néhol már nyílt létszámleépítésekUtóbbi társaság részéről további részleteket arról már nem osztottak meg lapunkkal, hogy az extra vámtétek hogyan érinthetik a magyar leány gazdálkodását és működését. Az Audinál kicsit nyitottabbak voltak. Arra a felvetésünkre, hogy itthonról szállítanak-e, s ha igen milyen arányban az Egyesült Államokba jelezték: a járműgyártásuk egy része az USA-ba kerül, igaz ezt mélységében már nem fejtették ki. Arra a kérdésünkre, hogy a védővámok miatt kerülhetne-e el egyes tevékenységek Magyarországról azt a választ adták: a lehetséges védővámok és az Audi Hungaria kapacitás kihasználtsága között nincs közvetlen összefüggés. Egy lehetséges elbocsátásokat firtató kérdésünkre úgy reagáltak, hogy az Audi Hungaria termelési kihasználtsága az aktuális járműgyári és motorgyári termékportfoliónak köszönhetően magas szinten van, s a következő években szintén magas szinttel számolnak. Egy napokban tartott szűkkörű, az eredményeket taglaló háttérbeszélgetésen a Kisalföldnek Michael Breme az Audi Hungaria elnöke azt mondta, hogy a németországi Audi leépítések nem érintik az Audi Hungariát és a győri munkatársakat. Majd úgy fogalmazott: nagyságrendileg megőrzik a 2024 év végi létszámot. Az indirekt területeken viszont létszám-felülvizsgálatokat végeznek, hogy ezzel is csökkentsék a költségeket. Mindez annyit tesz, hogy egyes munkatársak új területre kerülhetnek.
Az már a Mercedeshez köthető, hogy jövőre a vállalat új, mintegy 400 milliárd forintos beruházása révén elindul a cég új kecskeméti egysége. Itt egyébként új gyártósort és összeszerelő- valamint, karosszériaüzemet is létrehoznak. Ezzel a magyarországi gyártókapacitás jelentősen megnő. Ehhez azt már a Frankfurter Allgemeine tette hozzá, hogy a cégnél tervezik a németországinál alacsonyabb költségű országokban a termelési arány emelését. A lap szerint ennek részeként a Mercedes egyebek mellett 200 ezer autóra növeli a gyártási kapacitást Kecskeméten. Az itteni költségek ugyanis körülbelül 70 százalékkal alacsonyabbak, mint Németországban.
Lábon lőtte magát az európai autóipar, nem lehet kivédeni a kínaiak támadásátHullanak a fejek az autóiparban, hosszabb kényszerpihenők és komoly leépítések után újabb gyárbezárások várhatókAggasztóan nagy a csönd
A vállalatok feltűnő óvatossággal kezelik az amerikai védővámokról szóló híreket, információkat, és ez nem csak egy-egy esetben van így, általánosságban elmondható a teljes hazai járműipari szektorról - nyilatkozta a Népszavának László Zoltán, a feldolgozóipari érdekvédelmi tömörülés, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Azzal együtt, hogy elemzők az ágazat szinte minden területen borús jövőt jósolnak, a gyártók részéről mégis szokatlanul nagy a csend. Korábban, amikor a piaci viszonyok nem a reméltek szerint alakultak, akkor mindenkinek volt véleménye és elképzelése milyen menetrend mentén tudja kezelni a helyzetet. Ilyenekkel viszont most nem találkozunk - folytatta -, ez szokatlan és kifejezetten nyugtalanító - jegyezte meg. Most mintha nem lennének víziók erre a fejleményre, ezt tartjuk a legrosszabb ómennek. Á. A.
