A magyarok többsége már nem tart attól, hogy az ország belesodródhat az orosz-ukrán háborúba. Kézzel fogható azonban az Ukrajna-ellenes kampányok hatása: csökken azok aránya, akik támogatnák a pénzügyi és a humanitárius segítségnyújtást keleti szomszédunknak – állapítja meg a Policy Solutions legfrissebb kutatásában, melynek eredményeit a Telexen ismertették.
A kutatásban azt vizsgálták, hogy miként érzékeli a magyar társadalom a háborús veszélyt három és fél évvel az orosz agresszió kezdete után, és milyen hatással voltak az Orbán-kormány elmúlt években egyre erősödő Ukrajna-ellenes kampányai a megtámadott ország felé irányuló szolidaritásra.
Orbán Viktor azt állítja, ő eddig csak egyszer látott olyan felmérést, amely szerint nem a Fidesz vezetAz eredmények szerint 2025 őszén a magyarok enyhe többsége, egészen pontosan fele nem értett egyet azzal az állítással, hogy Magyarország belesodródhat az orosz-ukrán háborúba. Ezzel szemben 46 százalék volt azok aránya, akik valamilyen mértékben tartanak ettől, és 4 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. Két évvel ezelőtt egyébként még tízből hat magyar tartott attól, hogy belesodródhatunk a háborúba.
Települési bontásban Budapesten a legalacsonyabb az aggodalom szintje, ahol mindössze a megkérdezettek 36 százaléka értett egyet azzal, hogy Magyarországot háborús veszély fenyegeti.
Ezzel szemben az ország többi részén nagyjából fele-fele arányban gondolják úgy az emberek, hogy fennáll, illetve nem áll fenn a háborúba sodródás kockázata.
A kutatás szerint a konfliktus elhúzódása és a kormány háborúval kapcsolatos kommunikációjának hatására évről évre csökken a szolidaritás a magyar társadalomban Ukrajna felé, különösen a humanitárius segítségnyújtás tekintetében, de az anyagi és a katonai segítségnyújtás terén is. Az Európai Unió Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségnyújtásával kapcsolatban a 2023-as 80 százalékos támogatottság 2024-re 72, majd 2025-re 63 százalékra csökkent.
Fidesz–KDNP szavazói körében különösen nagy volt az elmozdulás: az elmúlt egy évben 25 százalékról 45 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik elutasítják Ukrajna uniós humanitárius támogatását.
Ezzel szemben a Tisza Párt szimpatizánsainak 74 százaléka támogatja, és csak 26 százaléka ellenzi az EU Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségét.
Az Ukrajnának szánt EU-s pénzügyi támogatást illetően is egyre inkább nő az elutasítás, immár csak a magyarok 36 százaléka támogatja és közel kétharmada (63 százalék) ellenzi. A Fidesz–KDNP táborában ezt 71 százalék ellenzi, 29 százalék támogatja, míg a Tisza Párt hívei megosztottak a kérdésben – 51 százalékuk ellenzi, 48 százalékuk támogatja. A katonai támogatás kérdésében a magyar társadalom következetesen elutasító maradt az utóbbi években, idén már 78 százalék ellenzi, hogy az EU fegyvereket küldjön Kijevnek. Ennek megítélése pártpreferenciáktól független elutasított.
Republikon Intézet: Magyar Péter kétszer olyan népszerű, mint Orbán ViktorA humanitárius támogatás tekintetében drasztikus visszaesés figyelhető meg: míg 2023-ban a lakosság nagy többsége támogatta, hogy Magyarország humanitárius segélyeket küldjön Ukrajnának, 2025-re már csak szűk többsége volt ennek az álláspontnak. A hazai költségvetésből nyújtott pénzügyi, illetve katonai támogatás esetében az elutasítás évek óta rendkívül magas, utóbbit pártokon átívelően, hasonló arányban ellenzik a fideszesek és a tiszások.
Ukrajna EU-tagságához a megkérdezettek szűk harmada (31 százalék) viszonyul pozitívan, míg közel kétharmaduk (64 százalék) különböző mértékben elutasító. A Fidesz-KDNP táborában tízből nyolcan ellenzik, a Tisza Párt szavazói között ugyanannyian támogatnák, mint ahányan ellenzik Ukrajna felvételét az Európai Unióba (48-48 százalék).
Policy Solutions: Hiába a Tisza-adóról szóló vád, adócsökkentést is inkább a Magyar Péter pártjától várnak a magyarok