A december közepén megalakult új cseh kormány feje, Andrej Babiš már a őszi választások előtt bírálta az Ukrajnát támogató cseh lőszer-kezdeményezést, annak megszüntetését ígérve, s az ügy körüli feszültség a múlt héten tetőfokára hágott Csehországban. Védelmi tisztségviselőkkel tartott múlt hétfői találkozója után a miniszterelnök bejelentette: felülvizsgálják a projektet, s a nemzetbiztonsági tanács január 7-i ülésén határozzák meg a további lépéseket.
Babišt és koalíciós partnereit láthatóan nem hatotta meg Jan Lipavský volt külügyminiszter előző napi közlése, miszerint a kezdeményezés 2024 eleje óta több mint 4 millió nagy kaliberű tüzérségi lövedéket szállított Ukrajnának összesen 4,8 milliárd dollár nemzetközi finanszírozással, és ezzel idén az ukrán lőszerszükségletnek közel a felét fedezte. A CNN Prima News hírtévének nyilatkozva Lipavský ismét tisztázta, hogy az átadott tüzérségi lövedékek többségét nem a Cseh Köztársaság gyártja és nem is ő fizet értük.
Prága döntően közvetítő egy közös erőfeszítésben, amelyet 97 százalékban Hollandia, Dánia és Németország finanszíroz, s Csehország csupán 2-3 százalékkal, nagyjából 120 millió dollárral járul hozzá a beszerzésekhez.
Mindez nem kisebbíti Prága szerepét. A cseh fegyverkereskedelmi cégek szakértői ugyanis megoldották, hogy olyan országok lőszerkészleteiből is vásárolni tudjanak, amelyek nem hajlandók közvetlenül Ukrajnának eladni. Azzal, hogy harmadik országokban, Törökországtól Dél-Koreáig, beszerzi a lőszert, és látszólag maga számára megveszi mielőtt Kijevbe szállítanák, Prága korábban elérhetetlen készletekhez fért hozzá, lenyűgöző hatékonyságot mutatva fel a politikai akadályok leküzdésében.
Petr Pavel cseh elnök, a NATO-szövetségesek és Ukrajna egyaránt dicsérték a „prágai csővezetékként” becézett programot, amely mostanra a háromnegyedét biztosítja a Kijev által igényelt havi 200 ezer lőszernek; az ukrán erőknek ennyire van szükségük az orosz előrenyomulás elleni védekezéshez. Tekintettel a kialakított beszállítói hálózatra, jogi keretekre és beszerzési know-how-ra, a projekt NATO-nak való átadása, ahogy azt Babiš korábban javasolta, katonai elemzők szerint súlyos károkat okozna. Bírálók szerint ha emiatt januárban logisztikai rés keletkezik, az már februárra elnémíthatja az ukrán tüzérséget.
Megállapodott Ukrajna támogatásáról az Európai Unió, Magyarország, Szlovákia és Csehország kimarad a 90 milliárd eurós közös hitelfelvételbőlAz új kormány egyebek közt a biztonsági kockázatokra hivatkozik. A RUSI brit elemzőközpont új hírszerzési jelentése szerint Oroszország a hibrid hadviselés eszkalációjára készül 2026-ban, főként az európai védelmi infrastruktúrát és a lőszerellátási láncokat véve célba.
A bírálók viszont azzal érvelnek, hogy projekt vezetésétől való visszalépés nem feltétlenül növelné Csehország biztonságát, inkább csak azt mutatná meg, hogy az orosz fenyegetések hatékonyak.
A projektből való teljes kihátrálás a CTK hírügynökség szerint valószínűtlennek tűnik, mivel éppen akkor rontaná Csehország NATO-ban kivívott hitelét, amikor az európai biztonsági együttműködés a legfontosabbá vált Ukrajna védelme szempontjából. A nemzetbiztonsági tanács január 7-i ülésén alternatív megoldásként merülhet fel, hogy Prága csökkenti 3 százaléknyi finanszírozását, vállalva, hogy szakértői folytatják a külföldi hozzájárulások kezelését. A legvalószínűbb, hogy Babiš folytatná a programot, miközben szigorú korrupcióellenes ellenőrzés alá helyezné azt, hogy megnyugtassa belpolitikai bázisát.
Kinevezték Andrej Babišt, hivatalosan is Csehország miniszterelnöke lettAz új hárompárti koalícióban azonban versengés folyik az Ukrajna támogatását növekvő arányban elutasító cseh választók megnyeréséért. Míg a felülvizsgálat múlt heti bejelentésekor Babiš azt mondta, hogy a projekt elvileg jó dolog, de a kérdés az, hogy korrupciómentesen zajlott-e, a miniszterelnök pártjánál (ANO) is szélsőségesebb nagyobbik koalíciós partner, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom vezetője, Tomio Okamura már azt nyilatkozta, hogy az általuk vezetett védelmi minisztériumban előkészítik a tárca szerepének megszüntetését a projektben. "Költségvetési pénzből többé nem fognak lőszert és fegyvereket vásárolni Ukrajnának" – hangoztatta. Szerinte Ukrajna további támogatásának a konfliktus lehető leggyorsabb lezárásához és a béke megteremtéséhez kell vezetnie. Ennek útja pedig a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett, Oroszországgal folytatott tárgyalások sikere.
Az SPD elnöke Jaromír Zůna védelmi miniszterrel együtt állt a sajtó elé három nappal azután, hogy Zůna az SPD támogatóinak nemtetszését váltotta ki a lőszer-kezdeményezés folytatását és az F-35-ös vadászgépek vásárlását támogató kijelentéseivel, s azzal, hogy közölte, ukrajnai látogatásra készül. Okamura a miniszter mindhárom kijelentését visszavonta, s anélkül, hogy szót adott volna neki, hozzátette: Zůna úgy döntött, hogy az előző kormány összes kinevezettjét elbocsátja a tárcától.
Az új cseh házelnök levetette az ukrán zászlót a prágai parlament épületérőlA civilek folytatják Ukrajna segítését
Amíg a cseh kormánykoalíció párthai egymással rivalizálnak, a magánszektor létrehozta saját „prágai csővezetékét”. Híradások szerint december közepén a milliárdos Ivo Lukačovič, a Seznam.cz böngésző portál tulajdonosa 100 millió cseh koronát (1,6 milliárd forint) adományozott az Ukrajna Alapítványnak, amely a harci drónok beszerzését finanszírozó „Ajándék Putyinnak” kezdeményezés szervezője. Az alapítvány ezzel már több mint 1,5 milliárd koronát (24 milliárd forint) gyűjtött össze, ami valószínűleg a világ legnagyobb ilyen jellegű erőfeszítésévé tette. Egy olyan országban, ahol a törvény megengedi, hogy magánszemélyek nehézfegyverek beszerzését finanszírozzák, az üzenet egyértelmű: ha a kormány ingadozik, az emberek készen állnak az elemi szolidaritás diktálta közbelépésre.
