turizmus;utazás;akció;nyaralás;utaztatás;

Visszaépítették kapacitásaikat az irodák, ami túlkínálathoz vezetett

„A magyar nyugdíjasra sokáig nem építhettünk, de már vannak olyanok, akik megengedhetik maguknak a külföldi utazást”

Túlkínálat és kiélezett árverseny van a magyar utazási piacon, a kialakult helyzet nyertesei az utazók lehetnek – véli Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. 

Elkezdődött a nyári előfoglalási szezon. Olcsóbban utazunk 2026-ban, avagy mennyire érezhető az erős forint hatása az árakon? 

Kényes piaci helyzetben vagyunk. Egy olyan országban, ahol nemzeti valutát használunk, az erős forintnak valóban jelentős szerepe van; az árak függnek az euró és a dollár árfolyamától. Az utazási irodák az elmúlt időszakban visszaépítették a kapacitásaikat, ami túlkínálatot eredményezett, melynek hatása már a nyári és a téli szezonban is látszott. A nyáron is hasonló helyzetre lehet számítani: az irodák kénytelenek kedvezményeket adni, amelyek jellemzően a tengerparti nyaralásoknál jelennek meg. Közvetlen charterjáratok indultak télen Omán után Zanzibárra és Kenyába is, az irodák pedig olyan árakat kínálnak, amelyekkel képesek feltölteni a kapacitásaikat. Az utasok számára ez kifejezetten kedvező, mert ilyen környezetben érdemes utazási irodán keresztül foglalni.

Ha jelentős a kínálat, az ebben a szektorban komoly kockázatot is jelenthet, ezt hogyan kezelik az utazási irodák?

Ez elsősorban az akciókban jelenik meg. Az utaztatók előfoglalási kedvezményeket adnak, majd, amikor vége az akciós időszaknak, az árak visszarendeződnek. Később, a töltöttségtől függően, az indulás időpontjához közeledve pedig újra megjelenhetnek az akciók. Bár jó előre árazunk, az előfoglalási időszakban, jelesül már decemberben 7-8 hónappal későbbi utazásokra lehetett szerződni, miközben a piac és az árszintek folyamatos mozgásban vannak.

Tavaly nem arról szóltak a hírek, hogy minden csoport megtelt. Enyhült volna már az utazási láz?

Tény, hogy érzékeltünk egy általános kivárást, a kollégák visszajelzései szerint az utasok óvatosabban döntenek. Szerencsére az emberek ugyanúgy szeretnek utazni, ez nem változott, de valóban sokan megfontoltabbak lettek. Ugyanakkor van egy stabil réteg, amelyik tud utazásra költeni; ők továbbra sem mondanak le az utazásról. Úgy vélem, hogy a választások után újra megélénkülhet a kereslet, ezáltal a fogyasztásban általánosan tapasztalt egyfajta megtorpanáson túlléphetünk.

Mi lehet más idén nyáron? Utazhatunk máshova vagy máshogy?

Teljesen új úti célok nem tudnak megjelenni, a turisztikai kínálatot a földrajzi adottságok determinálják. A magyarok körében változatlanul a mediterrán térség a legnépszerűbb. Igaz, hogy az egyre forróbb nyarak miatt időről időre felmerül a kérdés, hogy átalakul-e majd a kereslet. Valóban vannak, akik már most hűvösebb úti célokat keresnek, de az Északi-tenger vagy Skandinávia nem tudja kiváltani a klasszikusan népszerű horvát, görög, török tengerparti nyaralóhelyeket. Északon sem a tenger hőmérséklete, sem a szálláskapacitások nem adottak a turisták tömeges fogadására.

De van már ott törekvés arra, hogy kiépüljön a nagyobb kapacitás?

Igen, egyre több szálloda épül például Lengyelországban is, jellemzően Gdańsk és Sopot környékén, ami a magyarok körében is egyre inkább a fókuszba kerülhet. Szerintem ez a térség reálisan és potenciálisan már a közeljövőben többeknek kedvelt nyári úti célja lehet. Ugyanakkor a hegyvidéki nyaralás vonzereje is erősödik, aminek egyik nagy nyertese például a közeli Ausztria. Egyelőre azonban a nagy többség továbbra is a Földközi-tenger térségét választja, különösen a családosok, kisebb-nagyobb gyerekkel. Törökország például továbbra is a legnagyobb kedvencek egyike, jó minőségű, óriási szállodaválasztékkal, vízi parkokkal, minden egyéb extrával, verhetetlen árú all inclusive ellátással.

Milyen évet zártak és milyet várnak az utazási irodák?

Nagyon vegyes a kép. Vannak, akik rekordévként, mások akár veszteséggel zárhatták 2025-öt. 

Utóbbiban mennyire van közvetlen szerepe egyes irodák folyamatos akciózásának?

Nem mondhatom, hogy nincs, hiszen az alacsony ár mindenkinek megeszi a profitját. Aki beszállt ebbe az árversenybe, különösen a charteres tengerparti kínálatnál, ott egész biztosan nem mutat majd jól a céges mérleg. Számokat nem tudok még mondani, de nagyon kíváncsi vagyok az eredményeket tükröző beszámolókra, viszont azokat csak május végét követően látjuk majd.

Mekkora is pontosan Magyarországon az utaztatási szektor?

Körülbelül ezer bejegyzett utazási iroda van, de sok közülük nem aktív. 

Egyre több utazó szervezi meg önállóan az útját. Ez inkább veszteség az utazási irodáknak, vagy új lehetőséget is jelent?

Mindkettőt. Az utazási szokások élethelyzethez, életciklushoz kötődnek. A fiatalok jellemzően maguk szervezik az útjaikat, de amikor családot alapítanak, még inkább felértékelődik a biztonság és a szervezettség. Ezt a Covid és a geopolitikai helyzet még inkább megerősítette, felértékelte. Sok utas mondja, hogy meg tudná szervezni magának az utat, de inkább irodával megy, mert így adott esetben van kihez fordulni segítségért. Sok ember azt gondolja, hogy utazási irodával utazni azt jelenti, hogy az utas harmincad magával követ egy idegenvezetőt. Természetesen vannak ilyen csoportos utazások, és nagyon sok olyan is - az OTP Travelnél például bevételünk zömét ez adja -, amikor személyre szabott utazást tervezünk, szervezünk. Erre van fizetőképes réteg és igény, hiszen a szervezés átengedésével időt spórol az ügyfél, miközben ugyanazt a biztonságot és garanciákat élvezi, amit a csoportosan utazók.

Mely úti céloknál ragaszkodnak még ma is az utazási irodákhoz, és melyeknél választják a turisták inkább az egyéni szervezést?

Egy párizsi hétvége könnyen megszervezhető egyénileg is, de egy egzotikus, földrajzilag és kulturálisan egyaránt távoli ország – például Irán, Szaúd-Arábia, Japán vagy Kína – esetében még a tapasztalt utazók is gyakran irodát választanak. Még akkor is, ha jól beszélnek angolul.

Generációs kérdés az utazás formája. Mit tapasztalnak, miben mások a Z generációsok utazási szokásai?

Ők jellemzően már szinte mindannyian maguk szervezik az útjaikat. Ugyanakkor a közös családi utazásoknál – gyakran a szülők kezdeményezésére – mégis utazási irodát vesznek igénybe. Azt gondolom, hogy amikor megszületnek a Z generációsok gyerekei, akkor ők is másképpen hozzák meg az utazási döntéseiket.

Mennyire meghatározó az 55 év feletti, úgynevezett ezüst generáció a magyar utazási piacon?

Nagyon és egyre inkább meghatározó az ügyfélkörben ez a korosztály, akik különösen jelentős számban érdeklődnek a kulturális körutazások iránt. Ők szeretik a személyes kapcsolatot, bejönnek az irodába, kérdeznek, információt kérnek, és a távoli úti céloknál kifejezetten ragaszkodnak az irodákhoz.

Hozzájárul-e ez a korosztály ahhoz, hogy a turisztikai szezon kitolódjon?

Mindig irigyeltem a német kollégákat, akik jó hosszú szezont tudtak realizálni a nyugdíjasaiknak köszönhetően. A magyar nyugdíjasok foglalásaira sokáig nem építhettünk nagy számban, de a manapság nyugállományba vonulók között vannak olyanok, akik megengedhetik maguknak a külföldi utazást. Persze most sincs mindenkinek lehetősége utazni, de akik költenek, egyre többen nem fogyasztási cikkekre, hanem utazásra szánják a pénzt, mert élményeket keresnek. És miután ők kevésbé bírják a meleget, ezért egyre inkább elő- és utószezonban utaznak, ami nekik és nekünk is jó.

Jellemzően hány éves korig mernek utazni az idősek?

A hetvenes korosztály még kifejezetten aktív tud lenni, az idősebbek már nehezebben vállalkoznak utazásra, de ez is nagyon eltérő egyénileg. Volt már 96 éves utasunk is, és sokan vannak, akik még kerekesszékkel is el akarnak jutni a bakancslistás helyekre, mint például a Szentföld. Izrael az idősek miatt is nagyon hiányzik a turisztikai kínálatból. Reméljük, már nem sokáig.

Meglepően intenzíven robbant be viszont a tengeri hajóutak kínálata a magyar piacra. Mi áll a töretlenül növekvő népszerűség mögött?

Egyértelműen a kényelem. Egyetlen bejelentkezéssel az úszó szállodába ugyanis több várost lehet megnézni, miközben a hajón folyamatosan szórakoztató programok és szolgáltatások sokasága érhető el. Ráadásul ez már nem luxustermék, a hatalmas verseny, a rengeteg akció miatt egyre többek számára elérhető árú utazási forma lett a hajózás. További térhódításra lehet számítani mindezen előnyök miatt.

Szinte minden évben van egy-egy utazási irodai csőd Magyarországon. Miért nem lehet ezt teljesen kivédeni?

Ez a gazdasági élet része. Tavaly egyetlen csőd volt, az Unitravel, és a gazdaság más szektoraihoz képest az utazási irodák körében a csődök száma és aránya kifejezetten alacsony, de mivel egyszerre sok utast, akár több száz vagy ezer embert érinthet, látványosabb, mint amikor egy családi házat építő vállalkozás csődöl be - pedig az egy család egész vagyonát viheti magával. Fontos hangsúlyozni, hogy az utazási irodák – nagyon helyesen – rendkívül szigorú jogszabályi környezetben tevékenykednek. Az utazásszervezők által kötelezően biztosítandó vagyoni biztosíték, no meg a hazaszállítási biztosítás rendszere arra szolgál, hogy az utasok ne kerüljenek bajba akkor sem, ha az őket utaztató iroda csődöt jelentene.

A mesterséges intelligencia (MI) mindenhol ott van. Hátra lehet dőlni, amikor egy chatbot útitervet készít?

Mindenki keresi a helyét ebben az új digitális térben, mi is azon vagyunk, hogy ezt a hatalmas lehetőséget az utazásszervezés szolgálatába állítsuk. Hogy segítség legyen, ne ellenség. Az MI jó ötleteket ad, de a tapasztalataink alapján az emberi kontroll továbbra is elengedhetetlen. Egy útiterv még nem mindig kivitelezhető, ezt még tanulja a rendszer is, de ötletként, inspirációra kiváló.

Molnár Judit

Az OTP Travel ügyvezetője, 2018 óta a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke. Rendszeresen szólal meg iparági kérdésekben, az ágazat ismert és meghatározó szereplője, 2025-ben megkapta a magyar turizmus legmagasabb állami kitüntetését, a Kőrösi Csoma Sándor-díjat.

Véget érhet a három szűk esztendő, lassú kilábalásba kezdhet a magyar gazdaság, de vannak kérdőjelek és kétségek.