Ha havannai kormánytag lennék, akkor egy kicsit aggódnék – célzott egy szombati megjegyzésében Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra, hogy Venezuela után Kuba lehet a Trump-adminisztráció következő célpontja abban a törekvésében, amely az amerikai befolyás helyreállítását célozza a nyugati féltekén –
A külügyminiszteri kijelentést az az AP hírügynökség idézte, amely emlékeztet, hogy az Egyesült Államok többször beavatkozott a latin-amerikai országokban. Ezek egyike volt a kudarcba fulladt 1961-es Disznó-öbölbeli invázió is, amelyet CIA által kiképzett Castro-ellenes egységek partraszállási kísérlete volt, hogy megdöntsék Fidel Castro hatalmát. Ami Kubát illeti, Marco Rubiót személyesen is érintené egy kicsit egy esetleges amerikai katonai beavatkozás, hiszen a még a Castróé előtti Batista-rezsim menekültjeinek a fiaként született 1971-ben Miamiban.
Kommandósok és FBI-ügynökök ébresztették a Maduro-házaspárt, hónapokon át készültek titokban az akcióra – Részletek Venezuela elnökének az elrablásárólDonald Trump nem akarja a Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőre bízni a hatalmat VenezuelábanDe a Maduro-akció látványos sikere után az amerikaiak nem álltak meg a fenyegetőzésben, Donald Trump egyik legközelebbi tanácsadója, Stephen Miller felesége, Katie Miller egy ábrázoló térképet tett közzé az Y-en, amelyen a Dániához tartozó sziget, Grönland területének a sziluettjét az amerikai zászló tölti ki. „Hamarosan” – kommentálta az illusztrációt Katie Miller. Arra, hogy ez esetben sem teljesen üres fenyegetőzésről van szó, vet némi fényt, hogy a férje Stephen Miller tagja volt annak a nagyon szűk körnek, amelyik hónapokon át tervezgette és irányította a Venezuela elleni szombati amerikai beavatkozást.
Donald Trump – emlékeztet ennek kapcsán a Der Spiegel – az utóbbi hónapokban többször egyértelművé tette, hogy igényt tart Grönland teljes területére, amely jelenleg Dániához tartozik. Ez így történt közvetlenül karácsony előtt is, amikor kimondta, hogy az Egyesült Államok stratégiai érdekének tartja Grönland megszerzését. Venezuelától eltérően a világ legnagyobb szigete nem az ott található ásványkincsek miatt, hanem nemzetbiztonsági megfontolásokból fontos az Egyesült Államok számára. Donald Trump korábban már felháborodást váltott ki az Európai Unióban azzal is, hogy Jeff Landry louisianai kormányzó személyében különmegbízottat nevezett ki Grönland ügyeinek kezelésére. Ő a többi között azzal a kijelentéssel foglalta el a pozícióját, megtiszteltetés számára azon dolgozni, hogy Grönland az Egyesült Államok részévé váljon.
Donald Trump: Szükségünk van Grönlandra, meg kell szereznünkGrönlandi különmegbízottat nevezett ki Donald Trump, reagált a dán és a grönlandi miniszterelnökGrönland nem enged Donald Trump nyomásának, inkább Dániához közeledikAz amerikai elnök arra is hivatkozott, hogy Oroszország és Kína jelen van a geostratégiai szempontból kulcsfontosságú Grönland térségében. Úgy fogalmazott, hogy a sziget partvidékén orosz és kínai hajók is megjelennek az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke, hogy ne tehessék csak úgy.
Egy esetleges amerikai katonai beavatkozás Grönlandon káoszt hozna a nyugati világ biztonságpolitikájában, Dánia ugyanis az Egyesült Államok szövetségese, nem mellesleg az egyik alapító tag a NATO-ban. Dánia vasárnap szólt is, hogy abba kellene hagyni a fenyegetőzést. „Elvárjuk, hogy tiszteletben tartsák a területi integritásunkat” – rögzítette Jesper Moeller Soerensen, Dánia washingtoni nagykövete, aki a Miller-féle bejegyzést retweetelte.
Grönland és Dánia egyaránt határozottan elutasítja az amerikai ötletet. A világ legnagyobb szigetén jelenleg nagyjából 57 ezer ember él. Bár a felszín alatt jelentős, eddig jórészt kiaknázatlan nyersanyagkészletek találhatók, Grönland 1979 óta széles körű önrendelkezéssel bír Dánián belül, a külpolitikája és a védelme tartozik továbbra is a koppenhágai kormány hatáskörébe.
Azért a jég az úr: az inuitok nem nézik jó szemmel Grönland kizsákmányolását