Venezuela;Egyesült Államok;Donald Trump;Marco Rubio;

Mégsem veszi át teljesen az irányítást Venezuelában a Trump-adminisztráció, Nicolas Madurót a leghírhedtebb New York-i börtönbe vitték

Közvetlen irányítás helyett kemény nyomásgyakorlás következik. Donald Trump fenyegetőzni is kezdett.

Az Egyesült Államok nem kíván napi szinten részt venni Venezuela kormányzásában – idézte az AP hírügynökség Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnapi kijelentését.

Marco Rubio szerint az amerikai szerepvállalás nem jelent közvetlen beleszólást Venezuela mindennapi irányításába, de a korábban már bevezetett olajblokád révén nyomást gyakorolni, hogy a dél-amerikai országban az történjen, amit ő akar. 

Ez egy észrevehető változást jelent a korábbi amerikai álláspontban, szombaton legalábbis Donald Trump még arról beszélt, hogy az Egyesült Államok átmenetileg átveszi az irányítást Venezuelában a legitim politikai hatalomváltás idejére az elnök, Nicolás Maduro eltávolítása után. Marco Rubio kijelentései arra utalnak, hogy a Trump-adminisztráció egy nap múltán igyekszik eloszlatni azokat a félelmeket, amelyek szerint a határozott amerikai fellépés ismét egy elhúzódó külföldi beavatkozásba vagy egy sikertelen államépítési kísérletbe torkollhatna. Donald Trump megszólalása azt a benyomást kelthette, mintha Venezuela egy Egyesült Államok által felügyelt igazgatási rendszer alá kerülne.

Mindez nem volt akadálya annak, hogy Donald Trump megfenyegesse a Nicolas Maduro elrablása után az államfői tisztséget átvevő Delcy Rodriguez eddigi venezuelai alelnököt. Az amerikai elnök a The Atlanticnek adott vasárnapi telefoninterjúban azt mondta, Delcy Rodriguez nagyon nagy árat, taklán Nicolas Maduróénál is nagyobbat” fog fizetni, ha nem azt teszi, amit tennie kell. Venezuela új elnökének a bűne az lehetett, hogy követelni kezdte az Egyesült Államoktól Nicolas Maduro szabadon bocsátását.

Delcy Rodriguez

Azt Marco Rubio is hangsúlyozta: ha Venezuela nem a megfelelő irányba mozdul el, az Egyesült Államok továbbra is több eszközzel rendelkezik érdekei érvényesítésére. Ezek közé tartozik a már korábban bevezetett olajblokád is, amely változatlanul érvényben marad.

Delcy Rodriguezt a venezuelai legfelsőbb bíróság döntése alapján 90 napig töltheti be a dél-amerikai ország elnöki tisztségét. Államfői szerepvállalása azt jelenti, hogy a Maduro-rezsim emberei hatalmon maradnak Venezuelában. Ezt a hatalmat szentesítette a dél-amerikai ország hadserege is, amelynek nevében  Vladimir Padrino védelmi miniszter jelezte, a fegyveres testület Delcy Rodriguez mögött áll. 

Eközben egyre több részlet kerül nyilvánosságra Nicolas Maduro elrablásáról. Vladimir Padrino árulta el, hogy a szombati akcióban a venezuelai elnök biztonsági embereinek a jelentős részével végeztek az amerikai kommandósok, amikor behatoltak a caracasi Fuerta Tiuna katonai támaszpontra. Korábban a The New York Times arról számolt be, hogy egy lakóépületet is találat ért, és legalább 40 áldozatról érkeztek jelentések. Egyelőre nem tisztázott, hogy az érintettek civilek voltak-e, vagy katonai célpontokhoz köthetők.

Ami Nicolas Madurót és a vele együtt elfogott feleségét, Cilia Florest illeti, őket az amerikaiak először a USS Iwo Jima nevű hadihajóra vitték, aztán felültették egy repülőgépre New York felé, ahol a házaspárt a többi között drogkereskedelem és terrorizmus vádja várja. A venezuelai elnök – aki csalással maradt hatalmon a 2025. július 28-i elnökválasztáson – a hírhedt brooklyni Metropolitan Detention Centerben őrzik, ahol drogkereskedők és más bűnözők mellett tárgyalásra várva a többi között a rapper-producer Sean „Diddy” Combs és az FTX-csalássorozat miatt elítélt Sam Bankman-Fried is hűsölt már. 

Az Egyesült Államok több államában – Kaliforniától Missourin és Texason át – tüntetésekre készülnek vasárnap és a héten a venezuelai beavatkozás miatt. A szervezők szerint az akciók célja a „Venezuela illegális, alkotmányellenes inváziója” elleni tiltakozás. A demonstrációk közül több tucatot az Indivisible nevű baloldali mozgalom helyi csoportjai szerveznek. A tiltakozók közül sokan főleg azt kifogásolják, hogy Donald Trump amerikai kézbe venné Venezuela kőolajiparát, és amerikai vállalatokat kérne fel a működtetésére. 

Egyre több jel utal arra, hogy a Trump-adminisztráció kész erőszakkal érvényesíteni a stratégiai érdekeit. Dánia vasárnap szólt is, hogy abba kellene hagyni.