Fleck Zoltán: Egy jól képzett jogászcsapat dolgozik, hogy megnehezítse a Tisza győzelmét

Köztudott a szakmában, hogy egy jól képzett jogászcsapat áll arra készen, hogy a választási előrejelzésekhez igazodva fogalmazzon meg olyan javaslatokat, amelyek akadályozzák, hogy az ellenzék nyerhessen, ha pedig ez mégis megtörténne, akkor akadályozzák magát a kormányzást – mondta el 24-nek Fleck Zoltán jogszociológus.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyetemi tanára megjegyezte: ez egy egyszerű jogi szakmunka, azonban morálisan alávaló, mivel szembemegy minden alkotmányos alapelvvel. Szerinte arra is van esély, hogy a Tisza esetleges választási győzelme után akadályozzák a hatalom átadását, és még ha ez nem is jár sikerrel, hosszabb távon is képesek lehetnek gátolni a kormányzást. Úgy tudja, ebben a csapatban olyan fideszes jogászok és politikusok is benne vannak, akik az Alaptörvény kidolgozásában is részt vettek. 

Fleck Zoltán felidézte, hogy a köztársasági elnök rendelkezik olyan alkotmányos jogosítványokkal, amelyekkel már közvetlenül az eredmények kihirdetését követően élhet, mivel nincs olyan jogszabályi előírás, amely kötelezné az államfőt arra, hogy a győztes párt miniszterelnök-jelöltjét terjessze fel a kormányfői tisztségre. Emiatt nem biztosított, hogy Sulyok Tamás a Tisza győzelme esetén Magyar Pétert bízná meg kormányalakítással, mivel akár a vesztes jelöltet is felkérheti – adott esetben akár Orbán Viktort is. A jogszociológus szerint a Tisza ezt úgy tudná kivédeni, hogy megszavazza az államfő által jelölt miniszterelnököt, majd ezt követően konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújt be, amelyben saját jelöltjük megnevezésével leváltják az elnök jelöltjét. Hozzátette, hogy ez a folyamat nem zajlik le néhány nap alatt, a köztes időszak bizonytalansággal jár, és különösen szoros eredmény esetén fennáll annak a kockázata, hogy a Fidesz megvásárol vagy megzsarol ellenzéki képviselőket annak érdekében, hogy a Tisza ne tudjon kormányt alakítani.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályok kihirdetéséhez a köztársasági elnök aláírása is szükséges. Amennyiben az államfő normakontrollra küldi a törvényt az Alkotmánybírósághoz, azzal tartósan és folyamatosan megbénítható a jogalkotás. Kiemelte, hogy ez nemcsak a kétharmados, hanem az egyszerű többséget igénylő törvényekre is igaz. Fleck Zoltán szerint az intézmények, amelyek a liberális alkotmányosság elvei alapján, garanciális okokból a kormánytól független hatásköröket kaptak, mind a Fidesz befolyása alá kerültek, és ezeket a pozíciókat a következő kormány számára csapdaként alakították ki. Úgy vélte, ez vonatkozik a köztársasági elnökre, az Alkotmánybíróságra, a Kúria elnökére, a legfőbb ügyészre és az Országos Bírósági Hivatal elnökére is, mivel számos olyan terület létezik, ahol a távozó kormány ellenőrzése tovább élhet, ha ezek a szereplők politikai megrendeléseket hajtanak végre. Szerinte ebben rejlik a kockázat, és úgy véli, erre utalhatott egy hétfői nyilatkozatában a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter. 

A jogász felidézte a tavaly nyáron nagy visszhangot kiváltó kijelentését, amikor arra figyelmeztetett, hogy nem szabad eljutni odáig, hogy az új kormányerő jogon kívüli eszközökhöz nyúljon, és álláspontja szerint Magyar Péter most szintén erre hívja fel a figyelmet, amikor a köztársasági elnököt és az alkotmánybírókat arra emlékezteti, hogy a többségi akaratot és annak demokratikus következményeit intézményi szinten is érvényesíteni kell.

Fleck Zoltán szerint – elméleti síkon – minél erőteljesebb a Fidesz politikai jellegű közjogi beavatkozása a rendszerbe annak érdekében, hogy lezárja a következő kormány mozgásterét, annál nagyobb az esélye annak, hogy az új kormány kénytelen lesz jogon kívüli eszközökhöz folyamodni, mivel a jogi lehetőségeket elzárják. Véleménye szerint reális veszélyt jelent, hogy a Fidesz a választásokig egyre több közjogi akadályt próbál meg létrehozni.