Venezuela;kőolaj;Egyesült Államok;üzlet;katonai beavatkozás;

Hosszú távú ellenőrzés alá vonná a venezuelai kőolajeladásokat a Trump-adminisztráció, a caracasi vezetés már engedett is

Egy megállapodás szerint Venezuela legfeljebb kétmilliárd dollár értékben kőolajat ad az Egyesült Államoknak. Az eddig  Kínába irányuló szállítások egy részét terelik át.

Az Egyesült Államoknak hosszú távon ellenőrzést kell gyakorolnia Venezuela olajeladásai és az azokból származó bevételek felett ahhoz, hogy rákényszerítse az országot a Washington által elvárt politikai és gazdasági változtatásokra – idézi a Reuters Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter szerdai bejelentését.

A tárcavezető egy, Miamiban tartott konferencián úgy fogalmazott, az Egyesült Államoknak szüksége van a venezuelai kőolajeladások feletti befolyásra és ellenőrzésre, hogy kikényszerítsék azokat a változásokat, amelyeknek „egyszerűen meg kell történniük” Venezuelában. Elmondása szerint az Egyesült Államok először a már kitermelt és raktárakban tárolt venezuelai kőolajat értékesítené, ezt követően pedig a folyamatos termelésből származó mennyiségeket is piacra vinné. Ezek egy része amerikai finomítókba kerülne, amelyeket kifejezetten a venezuelai nyersolaj feldolgozására alakítottak ki. Az értékesítésből származó bevételek az amerikai kormány ellenőrzése alatt álló számlákra folynának be.

Az energiaügyi miniszter hozzátette: amerikai kőolajcégekkel egyeztet annak feltérképezéséről, milyen feltételek mellett térnének vissza Venezuelába a termelés felfuttatása érdekében. Megfogalmazása szerint a dél-amerikai ország rendkívüli természeti erőforrásokkal rendelkezik, a jelenlegi állapot helyett akár egy gazdag, stabil energetikai központtá is válhatna.

 A nyilatkozat rávilágít arra, hogy Donald Trump stratégiájában kiemelt szerepet játszanak Venezuela jelentős kőolajtartalékai, különösen azt követően, hogy az amerikai erők szombaton rajtaütést hajtottak végre Caracasban, és eltávolították Nicolás Maduro venezuelai vezetőt.

Kedden Caracas és Washington megegyezett abban, hogy Venezuela legfeljebb kétmilliárd dollár értékben kőolajat ad az Egyesült Államoknak. Az megállapodás a Kínába irányuló szállítások egy részét terelné át, miközben segítene Venezuelának elkerülni, hogy vissza kelljen fognia a további termelést. A megállapodás azt tanúsítja, hogy a caracasi vezetés meghátrált a Trump-adminisztráció fenyegetései előtt, és nem akar még egy amerikai katonai beavatkozást kockáztatni. 

Donald Trump korábban azt jelezte, azt várja el, hogy az ideiglenes elnökként emlegetett Delcy Rodríguez teljes hozzáférést biztosítson az Egyesült Államok és a magáncégek számára Venezuela olajiparához. Chris Wright energiaügyi miniszter szerint az export „felszabadítása” lehetővé tenné, hogy a jelenleg akadályozott olajszállítások újrainduljanak, és a venezuelai nyersolaj ismét eljusson a nemzetközi piacokra. Úgy vélte, az értékesítés nemcsak az amerikai gazdaság és a globális energiapiacok számára lenne kedvező, hanem számottevő haszonnal járna a venezuelai lakosság számára is. A bejelentések nyomán emelkedni kezdtek az amerikai olajfinomítók részvényei: a Marathon Petroleum, a Phillips 66 és a Valero Energy árfolyama 2,5 és 5 százalék közötti növekedést produkált. 

Donald Trump egyik kiemelt célja a venezuelai kőolajkitermelés növelése, ennek érdekében pedig a tervek szerint pénteken a Fehér Házban egyeztet nagy amerikai olajvállalatok vezetőivel – közölték források. Az a megbeszéléseken az Exxon Mobil, a ConocoPhillips és a Chevron képviselőinek részvétele is várható; mindhárom cég rendelkezik korábbi tapasztalatokkal Venezuelában. A vállalatok az értesüléseket nem kommentálták.

Venezuela az 1970-es években még napi mintegy 3,5 millió hordó olajat termelt, ám a rossz irányítás és a külföldi tőke elmaradása miatt a kitermelés meredeken visszaesett. Tavaly az átlagos napi termelés mindössze 1,1 millió hordó volt. Chris Wright szerint rövid távon elképzelhető némi növekedés, de a korábbi szintek eléréséhez hosszú évek kellenek. Megítélése szerint kedvező körülmények között viszonylag mérsékelt beruházásokkal is elérhető lenne napi néhány százezer hordós többlet, míg a történelmi csúcshoz való visszatérés több tízmilliárd dollárt és jelentős időráfordítást igényelne.

Bár a dél-amerikai ország rendelkezik a világ legnagyobb kőolajtartalékaival, a globális kínálatból jelenleg csupán körülbelül egy százalékkal részesedik.

Nem kizárt, hogy az Egyesült Államok vagy Izrael beavatkozik Iránban is, kihasználva a rendszerellenes tüntetéseket, de nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv – mondta el a Népszavának Szalai Máté Közel-Kelet kutató. Szerinte a már idős Hámenei ajatollah eltávolításával nem dőlne össze a rezsim.