Az összes jelentős amerikai hírcsatorna már napok óta videófelvételeket elemez, hogy megtudja: jogos önvédelemből lőtte-e le a szövetségi határvédelem egyik ügynöke a 37 éves Renee Goodot Minneapolisban. Mintha egy sportmérkőzés szünetében vitatkoznának a játékvezetők és szurkolók, hogy súrolta-e Good autója a fegyvert rántó ügynököt, valóban életveszélyben volt-e az illegális bevándorlókat kereső csapat tagja.
Miközben az amerikaiak egy jelentős része elégedetten nyugtázza az illegális bevándorlók kizsuppolását az országból, egy másik részük, főként a demokrata vezetésű nagyvárosokban úgy érezheti, hogy a szövetségi kormány akciója a békéjüket fenyegeti.
A fagyos Minneapolis szimbolikus helyszíne ennek az ütközetnek, hiszen a város abban a Minnesota államban található, amelyet a Matula bácsi benyomását keltő Tim Walz kormányzó, a 2024-es demokrata alelnökjelölt vezet. Minneapolisban él ráadásul az USA legnépesebb szomáliai közössége, akik sötét bőrű, furcsa fejformájú emberek egy protestáns angolszász szemében. Ám ez már nem akadály: a rasszista aggályokat tavaly szeptemberben maga a legfelsőbb bíróság oszlatta el, amikor a faji profil, tehát bőrszín alapján is szabályszerűvé tette az illegális bevándorlónak vélt személyek előállítását.
Az USA multikulturális identitása régen nem volt ilyen nyomáspróba alatt. Tavaly júliusban J. D. Vance alelnök a konzervatív Clermont Institute konzervatív agytröszt díjátadóján már felvetette egy eszmék mellett örökségi alapon is szerveződő amerikai társadalom lehetőségét, azaz amerikaibb lehet az, akinek a felmenői már harcoltak az amerikai polgárháború valamelyik oldalán. Könnyen lehet, hogy nem lehet évszázadokig egyben tartani egy országot, amely ennyiféle nyelven ennyiféle istenhez beszél. A lelőtt Renee Good mindenesetre fehér volt, keresztény és három gyermek anyja.