Csak a NER hízott, az Orbán-kormány inkább csak a saját vállalkozóit pénzelte, amikor százmilliárdokat szórt el a fővárosi fejlesztésekre

A csőd árnyékában szédelgő Budapesten tartott fővárosi kormánypárti jelöltállító gyűlésen Orbán Viktor ismét előkapta a Fővárosi Közgyűlésben Szentkirályi Alexandra frakcióvezető által már rongyosra koptatott fideszes érveket a kormányzati fejlesztésekről, a fővárosra az elmúlt években hulló milliárdokról. A miniszterelnök szerint tíz perc is kevés lenne arra, hogy elsorolja, mi mindent építettek Budapesten 15 év alatt. A pártelnök számítása szerint 3000 milliárd forintot költöttek a nemzet fővárosának felvirágoztatására.

A következőkben azt próbáljuk meg összeszedni, hogy mire is ment el ez a pénz és mennyire hasznos ez a budapestieknek, vagy éppen az agglomerációban élő, de fővárosban dolgozó, ügyet intéző és tanuló lakosoknak.

Orbán Viktor három projektet emelt ki. Elsőként a Kossuth teret, ahol a „nemzet parkolójából nemzet főterét” csináltak. Az bizonyos, hogy az 1944-45 előtti állapotok Horthy-korszakot idéző helyreállítására sok tíz milliárdot költöttek már el.

A Steindl Imre Program (SIP) teljes bekerülési költsége nem ismert. Mindenesetre önmagában a Trianon-árok 5 milliárd forintba került, a tér felújítása burkolattal, vizes-árokkal és szobrokkal 27 milliárdot vitt el, a környező épületek közül csak az Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium két épületének rekonstrukciójára 112 milliárdot különítettek el három éve. Most egy újabb évvel kitolták az átadást. Holott az agrártárca már 2018-ban kiköltözött és a Néprajzi Múzeumnak is sebtiben kellett pakolnia, hogy a Kúria visszaköltözhessen.

De a Néprajzi Múzeumnak legalább felépült az új otthona a Városligetben potom 50 milliárd forintért. Megújult a Liget-projekt megálmodója által vezetett Szépművészeti Múzeum Román csarnoka is 15 milliárdból. Elkészült az induló költség többszörösére – mintegy 32 milliárd forintra – dráguló Zene Háza, amely tetszetős ugyan, de valójában nem volt rá szükség. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum már tíz éve központi kiállítótér nélkül működik, miután 2015-ben bezárt, majd le is bontották városligeti otthonát és azóta se épült meg az új. Előbb Kőbányára, legutóbb Debrecenbe költöztetnék. Elköltöttek már a tervezésre, engedélyezésre, pályáztatásra cirka 10 milliárdot, de még egy kapavágás se történt. Elbontották a Petőfi Csarnokot is, hogy a helyére felépülhessen a Nemzeti Galéria új épülete. A terveket meg is rendelték 2,65 milliárdért a japán SANAA építészirodától, de a kivitelezésre nincs pénz. Baán László álomprojektje eddig cirka 250 milliárd forintba került. Igaz, van hatalmas léggömb, ami Rákosrendezőről is látszik. A projekt megítélése vegyes, a fővárosi önkormányzat mindenesetre kezdetektől hevesen ellenezte a zöldfelület várható csökkenése miatt.

A kormányzati víziók másik ikonikus helyszíne a budai Vár, amelynek soha nem létezőre való visszaépítése külön program keretében zajlik. Orbán Viktor drámai színekkel ecsetelte, hogy „nyolcvan éve élünk a budai Vár romjai között. De ennek vége!” A különféle minisztériumok és intézmények alkotta állami skanzenben még a lakások zöme is NER-prominensek kezére juthat, a Böröcz László, I. kerületi fideszes polgármester által átvitt önkormányzati lakáskiárusítás révén. A Sándor-palota rekonstrukciója 2,2 milliárdba került, a szomszédos Karmelita kolostor cirka 25 milliárdos felújítása során még egy soha nem volt erkélyt is biggyesztettek a műemléki homlokzatra, legyen honnan lenézni Orbán Viktornak Budapestre. A Lovarda, a Stöckl-lépcső, a Főőrség, a Szent István-terem, egy mélygarázs és több belső út felépítésére, korszerűsítésére 36 milliárd forintot irányoztak elő. A Dísz tér sarkára több mint 30 milliárd forintos költséggel visszaépítették a Vöröskereszt Egylet székházát, a főhercegi palota, a kert és az istálló újraálmodására 56 milliárdot számoltak. A Mátyás templom tőszomszédságában lévő egykori Pénzügyminisztérium épületének „történelmi hitelességű” felújítására csaknem 72 milliárdot költöttek, de akad 100 milliárdos becslés is.

A kormány – legalábbis a miniszterelnöki interpretáció szerint - „a baloldali mutyizások” után befejezte Budapest helyett a 4-es metrót, és részt vállalt a 3-as metró felújításában. A két metróvonal körüli kormányzati kavarásokban most nem merülünk el – korábban többször megtettük -, de azt azért érdemes megemlíteni, hogy az M4-es 420 milliárd forintos összköltségéből 173 milliárd forintot az Európai Unió biztosított támogatásként, a magyar állam 56 milliárd forintot tett hozzá leginkább önrészként. A többit Budapest állta. A 3-as metró esetében a kocsikra külön hitelt vett fel a főváros, a pálya rekonstrukciója 225 milliárdba került, amelyből 172 milliárd volt az uniós támogatás és 45 milliárd a magyar állam hozzájárulása.

Mondjuk ennek fejében adta át ingyen a főváros például a Dagály strandot, hogy megépülhessen az úszóaréna, a környék rendezésével együtt cirka 50 milliárdért - jószerivel egyszer használatos világverseny színtérként, hiszen a jövő évi vizes világbajnokságot már a Népliget mellé, a 116 milliárdból felhúzott MVM Dome-ban rendeznék mobilmedencékkel. A 246 milliárd forintból megépített atlétikai stadion lelátóinak egy részét is elbontották és egy sokkal kisebb, 15 000 fős, fix lelátóval rendelkező, többfunkciós sportközponttá alakították. Ezt most a hírek szerint szintén vissza kell építeni az idei atlétikai világversenyre. Az idén a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjének otthont adó Puskás Stadion 150 milliárdba került.

A kormányfő csak érintőlegesen említette az egészségügyi és iskolaberuházásokat. Szentkirályi Alexandra frakcióvezető viszont a Fővárosi Közgyűlésben összesítette: 13 kórházra, 11 országos intézetre és 32 rendelőre költött összesen 140 milliárdot a kormány. (Mindre együtt kevesebbet, mint önmagában a Puskásra.) Az államosított iskolák, óvodák összesen kaptak csaknem 27 milliárdot, miközben a katolikus egyház fenntartásában működő – a rádió egykori épületének bontása miatt erősen vitatott - Pázmány Egyetem új campusára adtak 137 milliárdot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztésére 156 milliárdot, a református Károli egyetem új épületére 90 milliárdot. Az állatorvosi egyetem felújítása, illetve a testnevelési egyetem környékének rendbetétele 116 milliárdot visz el. Orbán nem említette, de Szentkirályi ide sorolta a Citadella építését 56 milliárdért, az Operaház rekonstrukcióját 55 milliárdért.

A miniszterelnök a jövő beruházásaként hivatkozott a reptérfejlesztésre és a bevezető út megépítésére, ami együtt akár 1000 milliárdos költség lehet. Szentkirályi ezt még megfejelte a déli körvasút 365 milliárdjával, sőt a kormányból az új trolikra nagy nehezen kiénekelt 8,8 milliárddal, meg a CAF villamosvásárlással, sőt az új HÉV-szerelvényeket is említette, amely azért még ígéretként is távoli.

Egyikőjük sem említette a kormány teljesen indokolatlan irodavásárlásait. A Dürer Park irodaházait 119,4 milliárdért, a Bosnyák téri Bayer-projektet 324,6 milliárdért, a Mol-torony melletti BudaPart irodaházait 250 milliárd forintért vették meg.

Mindent összeadva valóban szép summát kaphatunk. De ennek cirka 90 százalékát elsősorban kormányzati, politikai célokat szolgáló beruházásokra, a Fidesz által idealizált történelmi múlt képének megidézésére, világversenyek fogadására alkalmas sportlétesítményekre, vagy éppen a NER vállalkozóinak etetését szolgáló közbeszerzésekre költötték. A Lánchíd felújítására ígért 6 milliárd például nem fért bele a pénzszórásba. A Budapesten megvalósított projektek - jó indulattal – 90 százalékánál nem kérdezték meg se a fővárosi, se a kerületi önkormányzatokat, se a fővárosiakat arról, hogy mit szólnak hozzá, vagy esetleg nem lenne-e ezeknél fontosabb feladat.