Az Európai Bizottság szerint helytállóbb lenne jogilag, ha magyarok kapnának Lengyelországban menedékjogot, nem pedig fordítva

Jogilag védhetőbb lenne, ha egy magyar Lengyelországban kérne menedékjogot, mint ha egy lengyel Magyarországon - derül ki az Európai Bizottság nyilatkozatából, amelyről az EUrológus számolt be.

Mint ismert, a dilemma úgy került elő, hogy miután 2024 végén politikai menedékjogot kapott Magyarországon Marcin Romankowski, a korrupcióval vádolt volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, most egykori főnöke, Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter és felesége is az Orbán-kormány adta menedékjoggal kötött ki Magyarországon. Zbigniew Ziobrot 26 különböző bűncselekménnyel vádolják Lengyelországban, többek között bűnszervezet vezetésével, hatalommal való visszaéléssel és közpénzvisszaéléssel is. A vádakat természetesen ő és Romanowski is politikai indíttatásúnak tartja.

Az Európai Bizottság szóvivője, Markus Lammer az Euronews üggyel kapcsolatos kérdésére elmondta, az az elv, hogy az EU-ban az alapvető jogok és szabadságok védelmének szintje miatt minden tagállam biztonságos országnak tekinti a többit a menedékjogi kérdésekben, így elviekben nincs olyan általánosan felhozható indok, amire hivatkozással egy adott országból érkező személy menekültstátuszt kérhetne. Mindezeket az uniós alapszerződések rögzítik.

Csakhogy 7-es cikkelyes eljárás alatt történetesen nem Lengyelország, hanem Magyarország áll, így valójában - hívja fel a figyelmet az EUrológus - a Magyarországról elmenekülők hivatkozhatnának erre, ha valamely más, uniós tagállamban kérnének politikai menedékjogot. A portál kitér arra is, hogy a témának egyébként jogi szakirodalma is van, például Laurent Pech brit vagy John Morijn és Evangelia Tsourdi holland jogászprofesszorok már foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Korábban egyébként Lengyelország ellen is indult 7-es cikkelyes eljárás, de az még épp annak a Morawiecki-kormánynak az idején történt, amelynek bűncselekményekkel vádolt tagjai mostanában kapnak menedéket Magyarországon. Az eljárást a lengyel kormányváltás után zárták le.

Ismeretes, hogy az Orbán-kormány Marcin Romanowski menedékjoga esetében arra hivatkozott, hogy az eljárás politikai leszámolás része, és az érintett nem részesülne pártatlan igazságszolgáltatásban Lengyelországban, amely formailag még illeszkedik is a Genfi Menekültügyi Egyezményhez és az uniós menekültügyi szabályokhoz. Csakhogy egyetlen nemzetközi bíróság sem mondta ki, hogy a lengyel igazságszolgáltatás nem független, az Orbán-kormány állapította ezt meg teljesen önkényesen.

A helyzet - azon túl, hogy az Orbán-kormány ezer év alatt szinte soha nem látott mélypontra lökte Magyarország és Lengyelország viszonyát - a kiadott európai elfogatóparancs (EAW) miatt is komoly problémákat okoz, ugyanis a rendszer arra épül, hogy a tagállamok alapvetően elismerik egymás büntető igazságszolgáltatását, vagyis ha az Orbán-kormány ezt megkérdőjelezi Lengyelország esetében, az gyakorlatilag az egész szisztémát aláássa. Emiatt az Európai Bizottság elviekben kötelezettségszegési eljárást indíthatna Magyarországgal szemben, de a testület egyelőre nem foglalt állást erről.