Nem utasíthatja el a nyomozó hatóság a kormányzati kommunikáció tényleges jellegének vizsgálatát arra hivatkozva, hogy a megrendelt hirdetések a kormányzati irányvonalat követik – írta szerdai blogbejegyzésében a K-Monitor.
A Budai Központi Kerületi Bíróság helyt adott a szervezet felülbírálati indítványának, és hatályon kívül helyezte a feljelentést elutasító rendőrségi határozatot. Az eljárás lényege az volt, hogy az állami hirdetésekre fordított összegeket a választói felhatalmazással ellentétesen használja fel a kormányzat.
A beadvány szerint a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül megrendelt kampányokra nyilvánvaló hazugságokra hivatkozva költöttek közpénzt, ami a feljelentés szerint hűtlen kezelést vet fel. Ide tartoztak a 13. havi nyugdíj „megvédésére” hivatkozó hirdetések is, amelyek az írott és elektronikus sajtóban, valamint óriásplakátokon jelentek meg. Ezekben a kormányzat az Európai Unió Parlamentjét, a magyar ellenzéket és Magyar Pétert azzal vádolta, hogy el akarják venni a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjkorrekciót.
Jogerősen is elítélték az Orbán-kormány plakátjait átfestő Heindl Pétert, de azt ígéri, nem fogja abbahagyniCivilek szólítják fel Karácsony Gergelyt, hogy Budapesten is tiltsák be a háborús kampányokatA Budapesti Rendőr-főkapitányság a feljelentést a 2025. júniusi határozatában azzal az indokkal utasította el, hogy a hirdetések a kormány irányelveinek megfelelő tartalmat hordoznak, a kormány elveit közvetítik a választók felé, ezért megrendelésük és finanszírozásuk nem jelenthet kötelességszegést, és nem értékelhető hűtlen kezelésként. A K-Monitor a határozat ellen 2025 októberében felülbírálati indítványt nyújtott be, amelyről most döntött a bíróság.
Tompos Márton: Kormánypropagandát játszottak be egy gyerekfilm előtt a mozibanTrükkel érné el Újbuda, hogy ne szórják tele háborús plakátokkal az utcáitA bíróság indokolása szerint a nyomozó hatóság nem tárta fel a feljelentés azon lényegi állítását, amely a hirdetések nyilvánvaló hazug voltára vonatkozott. Az eljárás során kizárólag azt vizsgálták, hogy a hirdetések megfelelnek-e a kormány irányelveinek, miközben a tartalmi vizsgálat elmaradt. Az ítélet rögzítette, hogy valótlan tényállítások nyilvános közvetítése nem szolgálhatja sem a társadalom egészének, sem annak egy részének érdekét, ezért nem tekinthető a kormányzati hirdetésekre szánt pénzek nyilvánvaló céljának. A döntés jelentőségét az adja, hogy a bíróság állást foglalt amellett, hogy egy hűtlen kezelést felvető büntetőügyben indokolt a kormányzati hirdetések tartalmának vizsgálata.
Az állásfoglalás precedensértékű lehet azon közpénzköltések büntetőjogi megítélésében, amelyeket a kormányzat valótlan vagy nem kellően meghatározott indokokkal kíván igazolni.
207 millió forint közpénzből célozza meg propagandával nyugdíjasokat az Orbán-kormány