Még egy olyan regény is maradinak tűnhet az új generáció szemében, mint a Harry Potter, ha nem találja meg a közös hangot a társadalmi trendekkel

A Harry Potter az elmúlt három évtized alatt nemcsak a történelem egyik legnagyobb hatású műve lett, hanem egyben a szerző J. K. Rowlingot is a századforduló egyik korszakalkotó írójává tette. Jövőre lesz harminc éve, hogy az első kötet megjelent, ennyi idő alatt viszont felnőtt egy újabb generáció, amely lemaradt a regényfolyam elsöprő, a kétezres évek elején – különösen a milleniálok, vagyis az Y generáció körében – tapasztalt fogadtatásáról (arról, hogy a történet rekordot állított fel a legkelendőbb gyerekkönyvek között, vagy hogy matricától, filmeken, színdarabokon át vidámparkig mindent el lehetett vele adni), de a hatása olyannyira erős maradt, hogy mondhatni ők is elkerülhetetlenül belenőttek ebbe a világba. A Harry Potter évek óta a 10 legértékesebb popkulturális márka között szerepel, megelőzi például James Bondot, nem egy Disney hercegnőt vagy számos Marvel és DC képregényhőst.

Ahogy a márka a több százmilliós rajongótáborral (köztük a magukat Potterheadeknek nevező szubkultúrával) erősödött, úgy tünedeztek el a kétségek a modernkori irodalomra gyakorolt hatásáról. Dr. Marian Allsobrook gyermekirodalom kutató már 2003-ban arról beszélt, az írónő esélyes lehet olyan mesteri világteremtésre, amely sikerült előtte J. R. R. Tolkiennek A Gyűrűk Urával, hasonlatosan kortársához, Philip Pullmanhoz, aki szintén a XXI. század fordulóján vált népszerűvé Az úr sötét anyagai című trilógiával. Utóbbi Rowlinggal ellentétben közel sem tudott az irodalomra akkora hatással lenni, hogy munkásságát műfajteremtő mérföldkőként emlegessék és amely aztán a könyvpiacra is hatással volt, népszerűvé téve a többkötetes fantasy regényeket. Ezt pedig az írónő nemcsak a sajátos világépítésnek és izgalmas történetvezetésnek köszönhette – hiszen nem Rowling találta fel a boszorkányokat, varázslókat, sárkányokat és koboldokat – hanem annak, hogy a Harry Potterben képes volt ötvözni az egyszerű ifjúsági felnövéstörténetet súlyos morális kérdésekkel, így egyszerre volt jelen például az első szerelemhez vezető göröngyös út problémája mellett a társadalmi előítéletek generációkat mérgező hatása. 

Rowling már 2007-ben így fogalmazott egy interjúban: „Azt akartam, hogy ha Harry elhagyja a világunkat, akkor pontosan ugyanazokkal a problémákkal találja szembe magát a varázslóvilágban” – utalva arra, hogy ha valamit lehet tanulni a történetből, az a tolerancia melletti teljeskörű kiállás és a bigott viselkedés határozott elutasítása. Mindezt azután, hogy sokan a történetben szereplő halálfalók, valamint a sárvérű és aranyvérű varázslók kérdéskörét a náci ideológia metaforájaként értelmezték. A történet rengeteg elemében beszél a tekintélyelvűség, a diszkrimináció, a másként gondolkodók elnyomásának társadalmi veszélyeiről, valamint kiáll számos, a demokratikus rendszerekre jellemző érték mellett, mint a tolerancia, a szólásszabadság, a jogállamiság, a társadalmi egyenlőség és nem utolsó sorban a nép, sőt, leginkább a fiataloktól eredő, elnyomó rendszerekkel szembeni kollektív küzdelem fontossága. Ezek pedig mind olyan kérdések, amelyek nemhogy népszerűek a Z generáció körében, de sokan közülük aktívan részt is vesznek abban, hogy kiálljanak értük. (A United Way nemzetközi civil szervezet egy 2024-ben készített kutatásában a megkérdezett amerikai fiatalok például több mint fele elmondása szerint már vett részt tüntetésen, 61 százaléka pedig állítja, évente legalább egyszer részt vesz önkéntes munkában is, sőt 33 százaléka már politikai szinten is lobbizott egy-egy társadalmi ügy előmozdításáért.)

Az elmúlt években rengeteg kutatás próbálta megfejteni az 1995 és 2012 között született fiatalok gondolkodását, jellemzően arra világítottak rá, hogy erősen foglalkoztatja őket a környezetvédelem, a megfelelő egészségügy, a lakhatás és megélhetési problémák valamint a mentális betegség (a GWI kutatóintézet 2025-ben készített felmérése szerint például 2020 óta 25 százalékkal nőtt a mentális betegséggel küzdő fiatalok száma) mellett az etnikai és társadalmi egyenlőség. Nem meglepő így az üzleti és gazdasági hírekkel foglalkozó Business Insider 2020-ban készített felmérése, amelyben a megkérdezett Z generációsok körében 90 százalék támogatta a feketék jogaiért küzdő Black Lives Matter mozgalmat.

Habár a Harry Potter utolsó, 2007-ben megjelent kötete óta Rowling több könyvet is írt (köztük a Cormoran Strike könyvsorozatot, amelynek 8. része  tavaly jelent meg) nem tétlenkedett közéleti megnyilvánulások terén sem, amelyek jó része még rezonál is a Z generáció többsége által képviselt elvekkel. 2006-ban felszólalt a divatipar által kreált szépségideálokkal szemben, felhívva a figyelmet az étkezési zavarokban szenvedő fiatalokra, a 2015-ös menekültválság idején kiállt a bevándorlók jogai mellett, 2020-ban hevesen kampányolt a Brexit ellen, 2022-ben arról beszélt, szerinte minden nőnek joga van ahhoz, hogy maga döntsön az abortuszról, sőt, nyilvánvaló társadalmi hatásának tudatában világhatalmi vezetők ellen felszólalt. 

Csakhogy mindeközben a feminizmus érvrendszere mögül számos alkalommal fogalmazott meg kritikákat a nemi identitás kérdésében. Habár többször is visszautasította, hogy transzfóbnak nevezzék, a marginalizált csoportokkal (például etnikai, szexuális kisebbségek) szemben a felmérések szerint kiemelkedően toleráns Z generáció szemében kijelentései miatt az elmúlt években a transzneműek jogai ellen küzdők egyik legismertebb alakja lett. (Rowling 2018-ban még csak – elmondása szerint – véletlenül reagált egy, a transznemű nőket „ruhás férfiaknak” tituláló közösségi média bejegyzésre, az évek alatt eljutott oda, hogy több esetben nyilvánosan kritizálta a transznemű sportolók hivatalos versenyeken való részvételét.) A vita idővel olyannyira elmérgesedett, hogy sokan már a szólásszabadság csorbítását látták többek között az írónőt ért támadásokban is, ennek részeként 2020 júliusában az amerikai Harper’s magazine-ban megjelent egy nyílt levél, amelyben 150 író, újságíró, tudós, művész és egyetemi oktató írt alá a szólásszabadság védelmében. Mindeközben ugyanis Rowling könyveivel szemben a tiltakozók bojkottot hirdettek (nagyot ment a közösségi médiában a „RIPJKRowling” hashtag) sőt, a Harry Potter történetét ízekre szedve kritizálták, hogy az valójában nélkülözi a manapság divatos szélesebb társadalmi reprezentációt, ellenben számos pontján a hatalmi struktúrák és társadalmi hierarchiák szükségességét mutatja. Sokan a Z generáció szívéhez vezető utat a jelenleg készülő Harry Potter sorozatban látják, amely 2026 végén debütálhat az HBO streaming szolgáltató kínálatában, bár különösebben láthatólag nincs mitől tartania az írónőnek, tekintve, hogy a regényfolyam minden konfliktus ellenére 2025-ben is a világ egyik legolvasottabb műve volt.