Nagyüzem volt karácsony előtt a földpiac újraszabályozásában. Szenteste egy váratlan törvénymódosítás lényegében megnyitotta a termőföldpiacot a pénzügyi befektetők előtt. Ám nemcsak tőkeerősebb aranykalászos gazdáknak kedvezett a kormány a jogszabályváltozásokkal: állami földeket vett el eddigi kezelőiktől és adott át neki kedves, illetve hozzá közelálló közhasznú alapítványoknak. Azt, hogy honnan hová kerül a földvagyon és miért, csak több jogszabályváltozás „összeolvasásával” volt kideríthető.
Az év végén a kormány a mezőgazdasági témájú salátatörvényt „Az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2025. évi XCVII. törvény” néven adta be, és mintegy 40 oldalnyi változtatást tartalmazott. A parlamenti többség december közepén fogadta el a módosításokat, melyek többsége december 24-én hatályba is lépett. Ezen módosítók között bújtak meg az avatatlan szem számára nehezen összepárosítható, ám a hazai földpiacon alapvető hatású jogszabályváltoztatások.
Ezek közül az egyik, a Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi XV. törvényhez kapcsolódó módosítás eredményeként
a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA) vagyonkezelésébe „vagyonjuttatás” révén került több mint 1500 darab állami birtoktest. Mint ismert, az alapítvány kuratóriumi elnöke az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) vezető Lázár János.
A JNFA-t még 2021-ben hozták létre, és vagyonelemként többek közt a Nemzeti Ménesbirtok részvényeinek száz százalékát, illetve vagyonkezelői jogát kapta meg, amely mintegy 8200 hektárnyi termőföld és közel 1500 hektárnyi erdő feletti gazdálkodást tett lehetővé. Az alapítvány létrehozásakor a Portfolio.hu szerint Lázár János úgy nyilatkozott: „A célunk nem az, hogy privatizáljuk az állami vagyont, így a 10 ezer hektáros mezőhegyesi Ménesbirtokot sem.” Utóbbi kijelentés hangsúlyos elem lesz a további jogszabályi változások kapcsán.
A vagyonkezelői jog bejegyzésének időpontjától a Jövő Nemzedék Földjét gazdagító 1500 birtoktest pedig nem akármilyen terület. Az ügyre rálátó, s a jogszabályok összeszálazásában segítséget nyújtó forrásunk szerint ugyanis ezek javarészt a hazai büntetés-végrehajtási intézetek (BV) által használt területek. Ezeken a földeken a börtönök (pontosabban a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok) egy tudatosan felépített modell szerint a raboknak munkát adva gazdálkodnak.
A társaságoknak jelentős szerepük van a börtönök élelmiszer-ellátásában, és nem mellékesen a munka révén segítik az elítéltek visszailleszkedését is a társadalomba.
A helyrajzi számok alapján a nyilvántartásokban keresve a kezelő/haszonélvezeti sor alatt több esetben az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft., illetve a Baracska közeli Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. volt olvasható. (Hasonló következtetésre jutott írásában a Szeged.hu portál is.) Mindkét cég esetében a friss mérlegbeszámolóik melléklete kiemeli, hogy „a társaság alapításkor meghatározott feladata az elítéltek foglalkoztatása". A BV holdingba szerveződött kilenc gazdasági társasága közül az említetteken túl még a Nagyfa-Alföld Kft., illetve a Pálhalmai Agrospeciál Kft. foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel.
Ezzel a hatályba lépett módosítással a JNFA-hoz rendelt földvagyon egyébként csaknem duplájára emelkedett, mert forrásunk szerint a lista mintegy 8000-8500 hektárnyi erdőt, legelőt, szántót és egyéb területet takar. (Ez nagyjából Eger vagy Szekszárd közigazgatási területeihez közelít.) Az új szerzemények jellemzően egybefüggő területek, ami, könnyítve a gazdálkodást, emeli az értéküket. Hozzátette:
a törvénymódosítással a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány nagy kiterjedésű állami földterületek felett szerez ingyenes, határozatlan idejű vagyonkezelői jogot, ezzel az a földvagyon tartósan kikerül az állam közvetlen rendelkezése alól.
Bár formálisan nem tulajdonátruházásról van szó, a létrejövő jogi helyzet funkcionálisan mégis a tulajdonosi pozícióhoz közelít.
Az említett fejlemények számos kérdést vetnek fel.
Egyáltalán miért volt szükség a vagyonjuttatására az alapítvány számára?
A BV-cégek eddig ingyenesen használták a területeket, ezután fizetnek-e majd bérleti díjat, s ha igen, mennyit?
Ha továbbra is ingyenes a használat, akkor végképp érthetetlen a lépés.
Illetve az egyik legfontosabb: mi is a célja az alapítványnak az új földvagyonnal?
A lehetséges tervekkel kapcsolatban alighanem a salátatörvény egy másik jogszabály-módosítása utalhat, és ez tűnik az ügyletben egy további, még nagyobb csavarnak. A salátatörvény ugyanis módosítja A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványokról szóló törvényt (2021. évi IX.) is, amely szerint a JNFA "részére történő vagyonjuttatásról és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény 3. melléklete szerinti földet harmadik személy használatába adhatja, illetve hasznosítás céljára átengedheti”. Ez pedig alapvető változás, mert a változtatás előtt ez kifejezetten tiltott volt: a vagyontárgyat nem idegeníthette el és nem terhelhette meg, harmadik személy részére – sem visszterhesen, sem ingyenesen – használatba nem adhatta, hasznosítás céljára nem engedhette át.
Így tehát Lázár János csaknem ötéves szavai, amelyek szerint nem az a cél, hogy privatizálják a földet, lehet, hogy jogilag igazak maradnak, de könnyen elképzelhető, hogy idővel mégiscsak harmadik fél jelenik meg ezeken a börtönföldeken, mint hasznosító.
Forrásunk arra is rávilágított, hogy ezek után a JNFA „együttműködési megállapodást” köthet ezen földek használatára. Az ilyen megállapodások esetében pedig nem alkalmazható a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti előhaszonbérleti jog.
Ez azt jelenti, hogy a helyi gazdák, a fiatal gazdálkodók és a szomszédos földhasználók elveszítik törvényes elsőbbségüket a használatot illetően.
A jogszabály továbbá lehetővé teszi, hogy a földhasználat ellenértékeként megállapított haszonbérleti díj eltérjen a piaci ártól, akár annál alacsonyabb is lehet.
Az ügyben kerestük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, ahol jelezték, nem illetékesek a kérdésben, a Nemzeti Földügyi Központot, az Agrárminisztériumot és a JNFA-t is, ezektől nem érkeztek válaszok. Egyedül a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától kaptunk választ, amelyben jelezték: "A büntetés-végrehajtás nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szervezet, így a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el. Az Országgyűlés döntéseit nem kommentálja, hanem végrehajtja."
A milliárdos Lázár Jánosnak az alapítványa is jól járt, két év alatt 4,5 milliárd forinttal gazdagodottTöbb tízmilliárdos érték
Számos változó miatt nehéz megbecsülni, hogy az említett 8000–8500 hektáros birtoktest mekkora piaci értéket képviselhet. Megkérdezett szakértőink szerint a becslésnél figyelembe kell venni, hogy a börtönföldek között bőven akad kiemelkedő aranykorona-értékű terület is, és jellemzően nagy, összefüggő birtokok, amelyek lehetővé teszik a modern gazdálkodáshoz szükséges géppark hatékony használatát. A jelenlegi szántó- és erdőárakat alapul véve így még egy konzervatív becslés szerint is egy ekkora földvagyon értéke jelenleg meghaladja a 30 milliárd forintot. Ha azonban ilyen adottságú parcellák valóban a piacra kerülnének, akkor szerintük senki sem csodálkozna azon, ha végül 40 milliárd forinthoz közeli, vagy azt meghaladó összeg jönne össze egy értékesítési folyamat végén.
