Egyesült Államok;Dánia;Grönland;

Donald Trump továbbra is ragaszkodik Grönlandhoz, hiába tiltakozik Dánia

A washingtoni egyeztetés után is fennmaradt a vita a sziget jövőjéről, miközben Koppenhága és Nuuk a szuverenitás tiszteletben tartását hangsúlyozza.

Nem mérséklődtek Donald Trump amerikai elnök Grönland megszerzésére irányuló törekvései azt követően, hogy szerdán egyeztetést folytattak egymással az Egyesült Államok vezető tisztségviselői, valamint Dánia és Grönland külügyminiszterei - írja a Reuters.

A Fehér Házban zajló tárgyaláson részt vett Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter, grönlandi kollégája, Vivian Motzfeldt, valamint JD Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter. Rasmussen a találkozót követően közölte: az Egyesült Államok és Dánia munkacsoportot hoz létre a dán tengerentúli területet érintő, széles körű kérdések megvitatására. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy Washington nem változtatott azon az álláspontján, miszerint meg kell szereznie Grönlandot - amit Rasmussen és Motzfeldt egyaránt a szuverenitás elfogadhatatlan megsértéseként értékelt. A dán külügyminiszter kijelentette, nem sikerült változtatni az amerikai állásponton, és egyértelmű, hogy az Egyesült Államok elnökének célja Grönland megszerzése.

Donald Trump az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozta, hogy a stratégiai fekvésű, ásványkincsekben gazdag sziget kulcsfontosságú az Egyesült Államok biztonsága szempontjából, és szerinte amerikai tulajdonba kell kerülnie annak érdekében, hogy Oroszország vagy Kína ne vethesse meg ott a lábát. Az elnök azt is világossá tette, hogy Grönland megszerzéséhez minden lehetőséget nyitva hagy - ez a megfogalmazás jelentős feszültséget keltett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén (NATO) belül.

A nagyjából kétórás egyeztetés előtt Trump közösségi oldalán arról írt, hogy a NATO jóval erősebb és hatékonyabb lenne, ha Grönland amerikai kézbe kerülne. Minden ennél kevesebb elfogadhatatlan - fogalmazott.

Egy későbbi bejegyzésében, Oroszországra és Kínára utalva így fogalmazott: 

„NATO: Mondjátok meg Dániának, hogy azonnal vigyék el őket innen! Két kutyaszán ehhez nem elég! Erre csak az USA képes!!!”

Grönland és Dánia álláspontja szerint a sziget nem eladó, az erő alkalmazásával való fenyegetés pedig felelőtlen. Úgy vélik, a biztonsági aggályokat a szövetségesek között kell rendezni. Több meghatározó uniós ország is támogatásáról biztosította Dániát, amely a NATO tagja. A találkozót megelőzően - amely végül két óránál rövidebb ideig tartott - Grönland és Dánia közölte, hogy a NATO-szövetségesekkel szoros együttműködésben megkezdték katonai jelenlétük fokozását Grönlandon és annak térségében, az északi-sarki védelem megerősítésére tett vállalásaik részeként. A dán védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a megnövelt katonai jelenlét 2026 folyamán különféle hadgyakorlatokra is kiterjed majd.

A sajtótájékoztatón Rasmussen és Motzfeldt tiszteletteljesnek nevezte a találkozót, és hangsúlyozták, hogy Dánia osztja az Egyesült Államok aggodalmait az északi-sarki biztonság kérdésében. Ugyanakkor határozottan elutasították azt az elképzelést, hogy a sziget amerikai fennhatóság alá kerüljön.

A grönlandi vezetők szemmel láthatóan finomítanak azon, miként kezelik a kialakult diplomáciai válságot. Míg korábban az önállósodás perspektíváját hangsúlyozták, nyilvános megszólalásaikban most egyre inkább Grönland és Dánia egységét helyezik előtérbe.

„Nem most van itt az ideje annak, hogy kockára tegyük az önrendelkezéshez való jogunkat, amikor egy másik ország a bekebelezésünkről beszél” 

- mondta Jens-Frederik Nielsen a Sermitsiaq című grönlandi napilapnak adott, szerdán megjelent interjújában. „Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne lennének más elképzeléseink. De itt és most a királyság részei vagyunk, és a királysággal együtt állunk ki. Ez kulcsfontosságú ebben a súlyos helyzetben” - tette hozzá.

Vivian Motzfeldt hasonló üzenetet fogalmazott meg. „Azt a Grönlandot választjuk, amelyet ma ismerünk - a Dán Királyság részeként” - áll egy olyan nyilatkozatában, amelyet a dán nagykövet juttatott el kedden késő este az Egyesült Államokba.

A Tisza Párt elnökének levele nyomán politikai vita tárgyává vált a Beneš-dekrétumok jogi megítélése Szlovákiában.