Grönland kormányfője szerint Dániát választanák az Egyesült Államok helyett

Ha most azonnal dönteniük kellene, a grönlandiak Dániát választanák az Egyesült Államok helyett - jelentette ki a sziget kormányfője dán kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján a BBC szerint.

Ez eddig a leghatározottabb megszólalás egy grönlandi vezető részéről azóta, hogy Donald Trump ismét napirendre tűzte a sziget megszerzésének tervét.

Jens-Frederik Nielsen szerint egyértelműen egy geopolitikai válsághelyzettel néznek szembe, ugyanakkor álláspontjuk világos és nem változott. Grönland nem akar amerikai tulajdonba kerülni, nem akar az Egyesült Államok irányítása alá tartozni, és nem akar az Egyesült Államok része lenni - hangsúlyozta, jelezve, hogy ezt mindenkinek világosan látnia kellene. A koppenhágai sajtótájékoztatón a dán miniszterelnök élesen bírálta azt a nyomásgyakorlást, amelyet - megfogalmazása szerint - a legszorosabb szövetségesük részéről tapasztalnak. Mindezt elfogadhatatlannak nevezte. Arra is felhívta a figyelmet, hogy minden jel arra utal: a legnehezebb időszak még csak most következik.

Az esemény egy nappal azelőtt tartották, hogy a dán külügyminiszter, Lars Løkke Rasmussen és grönlandi kollégája, Vivian Motzfeldt Washingtonba utazzon, ahol az amerikai alelnökkel, JD Vance-szel és Marco Rubio külügyminiszterrel terveznek tárgyalni.

Eközben Dánia NATO-szövetségesei - több európai ország, valamint Kanada - a héten nyilatkozatokban álltak ki Koppenhága mellett, és hangsúlyozták: a Dánia és Grönland közötti kapcsolat jövőjéről kizárólag a két fél jogosult dönteni. A szövetségesek hangsúlyozták, hogy az Északi-sarkvidék biztonsága számukra ugyanolyan fontos, mint az Egyesült Államok számára, ezt azonban szerintük csak közösen, a szövetségesek együttműködésével lehet garantálni, beleértve magát az Egyesült Államokat is. Egyúttal felszólítottak az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) alapokmányában rögzített alapelvek betartására, különösen az állami szuverenitás, a területi épség és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartására.

Donald Trump azzal érvel, hogy csak így tudná megvédeni az Egyesült Államokat Oroszországgal és Kínával szemben. A Fehér Ház felvetette a sziget megvásárlásának lehetőségét, ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy akár erővel szerezzék meg. Dánia az USA szövetségese az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO), Mette Frederiksen szerint a katonai erő alkalmazása a transzatlanti védelmi együttműködés végét jelentené. Bár Grönland a világ egyik legritkábban lakott térsége, elhelyezkedése miatt kiemelt jelentőségű: Észak-Amerika és az Északi-sarkvidék között fekszik, így fontos szerepe van a rakétatámadások korai észlelésében, valamint a térségben zajló hajóforgalom megfigyelésében.

Trump többször is hangsúlyozta, hogy Grönland kulcsfontosságú az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából, és bizonyítékok nélkül azt állította, hogy a sziget környékét ellepték az orosz és kínai hajók. Az Egyesült Államok már most is tartósan több mint száz katonát állomásoztat Grönland északnyugati részén, a Pituffik támaszponton, amelyet még a második világháború óta működtet. A Dániával kötött hatályos megállapodások értelmében Washingtonnak jogában áll annyi katonát küldeni a szigetre, amennyit szükségesnek tart. Donald Trump ennek ellenére a múlt héten Washingtonban újságíróknak arról beszélt, hogy egy egyszerű bérleti konstrukció nem elégséges: szerinte az Egyesült Államoknak tényleges tulajdonosi jogokra van szüksége Grönland felett, és ezt a NATO-nak is tudomásul kell vennie.

A terület jövőjével kapcsolatos aggodalmak ismét felerősödtek azt követően, hogy Donald Trump nemrégiben katonai erőt vetett be Venezuela ellen, és elfogatta Nicolás Maduro elnököt. A politikus már 2019-ben, első elnöki ciklusa idején is felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, ám akkor azt a választ kapta, hogy a sziget nem eladó. Az elmúlt években mindeközben egyre nagyobb figyelem irányul Grönland természeti erőforrásaira, köztük a ritkaföldfémekre, az uránra és a vasércre, amelyek a klímaváltozás miatt olvadó jég következtében egyre könnyebben hozzáférhetővé válnak. A kutatók szerint a térség jelentős olaj- és földgázkészleteket is rejthet.