Az önkormányzati rendszer teljes újraformálására készül a Fidesz a parlamenti választás után. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter január elején meg is kezdte konzultációsorozatát a polgármesterekkel és a különféle önkormányzati szövetségekkel.
Az átalakítás jellegéről azóta se árult el részleteket, legfeljebb annyi derült ki, hogy a polgármesterek által leginkább vitatott szolidaritási hozzájárulás átalakítására jó iránynak tartja a Versenyképes Járások Programját.
Ennél sokkal meghökkentőbb Szita Károlynak, Kaposvár fideszes polgármesterének javaslata. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke felvetette, hogy „változzon meg a megyei jogú városok státusza és kapjanak törvényhatósági jogkört, ami megadná a lehetőséget, hogy az ellátott feladatok jelentősebben finanszírozva is legyenek”. Indoklásul hozzáfűzte: a megyei jogú városok hatóköre alaposan kiszélesedett az elmúlt években, már térségi feladatokat is ellátnak. Szerinte a miniszter ezt nagyon nyitottan fogadta.
Az Orbán-kormány hosszú távú stratégiáról tárgyalna, az önkormányzatok szerint inkább a túlélésre kellene összpontosítaniA főváros aligha marad ki a nagy önkormányzati reformból. Böröcz László I. kerületi kormánypárti polgármester már tavaly októberben felvetette, hogy fel kellene számolni a fővárosi közterek mozaikos tulajdonjogi szerkezetét. Méghozzá úgy, hogy fő szabályként a kerületek tulajdonába kerüljenek a közterek, közparkok és közutak, míg a bekötőutak, a sugár- és gyűrűirányú utak a fővárosi önkormányzat tulajdonában maradnának. Ennek szellemében módosítanák a forrásmegosztás rendjét is. (A forrásmegosztás alá tartozó bevételek legnagyobb tétele a fővárosi székhelyű cégek által befizetett iparűzési adó. Az ebből származó bevétel 54 százaléka a fővárosé, 46 százalék a 23 kerületé.) A budavári polgármester szerint így gyorsabban tudnának reagálni a fejlesztési igényekre, nem kellene hozzájárulásokat kérni a fővárostól mindenre.
Egész Budapest működését átalakítaná a fideszes polgármester, az Orbán-kormányt kéri, hogy intézze elIdén januárban a Fidesz fővárosi jelöltállító gyűlésén Böröcz László munkatársát, Fazekas Csilla budavári alpolgármestert választották a budapesti 1-es választókerület országgyűlési képviselőjelöltjének. Böröcz azzal köszöntötte, győzelme garancia lenne arra, hogy a kerületi problémák valódi képviseletet kapjanak az Országgyűlésben. Majd hozzátette: „ a választás tétje, hogy Budapest irányítása erősen a kerületekre épülő, működő modell lesz, vagy egy túlcentralizált, működésképtelen rendszer felé sodródik”.
A bejegyzés arra utal, hogy őszi felvetése korántsem egyedi ötlet volt, választási győzelem esetén a Fidesz az önkormányzati reform örve alatt a kerületek hatásköreinek és ehhez kapcsolódva a forrásmegosztás arányainak eltolásával gyengítené tovább a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzatot. Ezt a feltételezést erősíti Orbán Viktor egyik beszéde is. Ebben – újrahasznosítva Vitézy Dávid főpolgármesteri kampány szlogenjét – kitért arra, hogy budapestiek kétharmada a Nagykörúton kívül él. A miniszterelnök szerint ők „az elfelejtett budapestiek”, akik csak a kerületi polgármesterekre számíthatnak. Orbán szerint újra aktuális „a főváros és a kerületek viszonyának kérdése”, ezért azt javasolta a fővárosi Fidesznek, hogy folytasson le erről egy vitát. A választások után pedig visszatérnek arra, hogy „vajon a főváros és a kerületek közötti viszony, forrásmegosztás, tulajdonok kérdései jól vannak-e elrendezve és szabályozva, nem kellene-e azokhoz ismét hozzányúlunk”.
A fentiek alapján a Népszava megkérdezte a polémiát elindító Böröcz Lászlót, hogy pontosan miben kellene nagyobb hatásköröket kapnia a kerületeknek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Fidesz terveiben szerepel-e az iparűzési adó jelenlegi elosztási arányának megváltoztatása, illetve mit takar pontosan ez a kerületekre épülő új rendszer.
„A főváros és a kerületek hatásköreinek, struktúrájának problémáiról tavaly ősz óta folyik egy érdemi vita” – válaszolta a kormánypárti politikus, aki szerint „a problémákat azon a szinten kell megoldani, ahol keletkeznek. Tehát a fővárosnak a kerületeken átívelő ügyeket kell menedzselni, mint például a tömegközlekedést”. Majd megismételte korábbi érvelését, miszerint az emberek a lakóhelyüket érintő ügyekben a polgármestert és a helyi önkormányzatot keresik meg, ezért a valósághoz kell igazítani a szabályozást is, ha valóban egy jól működő, hatékony Budapestet szeretnénk. Visszautalt egy tavalyi beszélgetésre, ahol Soproni Tamás Terézváros ellenzéki polgármestere is egyetértett vele abban, hogy a kerületek esetenként jobb gazdái lennének a köztereknek.
Véget ért Budapest átvilágítása, a havi 2,7 millióért kapott tanácsokból az Orbán-kormány rájött, hogy minden Karácsony Gergely hibájaBöröcz szerint a Fővárosi Önkormányzat ma nem jól működik, rendkívül bürokratikus, még az egyszerűbb folyamatok is sokszor hónapokat, bizonyos esetekben éveket vesznek igénybe. Úgy véli, hogy „ezen változtatni kell és ebben a polgármesterek pártállástól függetlenül szinte mind egyetértenek”. Ehhez képest a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy megszüntetné a kétszintű önkormányzati rendszert Budapesten, vagyis felszámolná a kerületeket. Ezzel Böröcz szerint az egyetlen biztos pontot szüntetnék meg, ahova a budapestiek ma fordulni tudnak mindennapos ügyeik intézésekor.
A kerületi pozíciók erősítését a legtöbb kerületi polgármester vélhetőleg örömmel fogadná. Karácsony Gergely könnyen két tűz közé szorulhatna.
A fővárosi önkormányzat gyengítése az Orbán-kormány színre lépése óta folyamatos, a Fideszre politikai harcostársként tekintő Tarlós István polgármestersége idején sem állt le, gondoljunk csak a Városliget elvételére, a Dagály strand ingyenes átadására, az idegenforgalmi adó kerületeknek történt átcsatornázására, a kierőszakolt orosz metrókocsi felújításra, vagy a HÉV-ek átadására, amely Tarlós elkapkodott politikai válasza volt arra a salátatörvényre, amelyben a fővárosra tolták a BKV teljes finanszírozási terhét. Ennek megkoronázása lehetne egy kormányhű főispán vezetésére bízni, miközben a források és a jogkörök egy részét szétosztanák a kerületek között.
Döntéshelyzetben a gazdagok
A törvényhatósági jogú város fogalmát az 1870-ben alkották meg, a rendszer 1950-ig megmaradt. A törvényhatóságú városok egyenrangúak voltak a vármegyékkel. A törvényhatóságok saját belügyeikben önállóan intézkedhettek és szabályrendeletet hozhattak, amelyet saját maguk hajtottak végre. A szabályrendelet alkotási jogot az állam fokozott felügyelet alatt tartotta. Általános esetben a hatályba lépéshez a kormány jóváhagyására volt szükség, de az is elég volt, ha az illetékes miniszter negyven nap alatt nem nyilatkozott róla.
Bizonyos ügyekben felirati joggal élhettek, egy sérelmes rendelet, határozat ellen az illetékes miniszterhez fordultak és annak válaszáig nem kellett végrehajtani a határozatot. Az önkormányzat és a közigazgatás költségeit megállapították és ezek fedezetéről gondoskodtak, adót vethettek ki.
Az egykori törvényhatósági városok legfontosabb szerve a törvényhatósági bizottság volt, amelynek felét választott képviselők adták, míg a másik felét virilis alapon, azaz a törvényhatóság területén legtöbb adót fizetők listája alapján jelölték ki. A törvényhatóságok első számú tisztviselője a főispán volt.
Főispánok már most is vannak, ők vezetik a kormányhivatalokat, egykor az uralkodó, kormányzó, manapság a miniszterelnök nevezi ki. Budapest élén mindenesetre akkor is a főpolgármester állt.
Csak a tervezés lassan egy évtizede tart
A Fidesz lassan egy évtizede tervezgeti a fővárosi önkormányzati rendszer újraalkotását. Több lehetőség is felmerült. Megmarad a huszonhárom kerületi önkormányzat, de bizonyos hatásköröket elvonnának a főváros javára, egységes vagyongazdálkodást és városrendezést vezetnének be, a képviselők számát nagymértékben csökkentenék. Különböző variációk készültek a kerületek összevonására. Az egyik szerint Budán három, Pesten négy-öt önkormányzat maradna, míg az úgynevezett city koncepció szerint Budapest belső kerületei összeolvadnának, ez alkotná a fővárost, míg a külső kerületek egy része önálló maradna, de ott is lehetnének összevonások. De felmerült a kerületi önkormányzatok elöljáróságokká alakítása, a jogkörök és források fővároshoz rendelése. Most egy új változat van születőben, amely a kerületek hatalmát erősítené.
