A gazdaság működésének átalakításáról, a bizalom visszaépítéséről és az energetikai változtatásokról beszélt a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai felkészülésének vezetőjeként szombaton bemutatkozó Kapitány István.
Kapitány István a legmagasabbra jutó magyar cégvezető, 37 éven át dolgozott a Shellnél, tíz éven keresztül volt a világ egyik legnagyobb vállalatának globális alelnöke. A 24 szemléje szerint most azt mondta, a volt Shell-elnök egy hosszabb beszélgetésben arról beszélt, hogy azért vállalta a feladatot, mert kötelességének érzi a nemzetközi pályafutása során megszerzett tudását és tapasztalatát Magyarország javára fordítani. Álláspontja szerint a magyar gazdaság legfőbb problémája jelenleg a bizalom hiánya és a kiszámíthatatlanság, mivel a tőke csak ott jelenik meg, ahol stabil és előre látható szabályozási környezetet talál. Elmondta azt is, hogy a Tisza gazdasági programjának középpontjában a jogbiztonság helyreállítása, a kiszámítható gazdaságpolitika és a magyarországi kis- és középvállalkozások érdemi támogatása áll. Az ellenzéki politikus a korrupció felszámolásának, az uniós források hazahozatalának, valamint a tudásalapú gazdaság és az oktatás nemzetstratégiai szerepének fontosságát is hangoztatta. Az összeszerelő üzemekre épülő megközelítés helyett egy olyan irányt vázolt fel, amely nagyobb hozzáadott értékre, új megoldásokra és nemzetközileg is versenyképes magyar kis- és középvállalkozásokra épít.
Kapitány István, a világon a legmagasabbra jutó magyar cégvezető a Tisza Párt energetikai szakértőjeMindemellett felvázolt egy energetikai irányváltást is. Azt ígérte, hogy a lakossági rezsicsökkentés megőrzése mellett kiemelt cél az energiaszegénység megszüntetése, például a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentésével. A tervek között szerepel az energiahatékonysági fejlesztések újraindítása, valamint az is, hogy a gazdasági szereplők számára az energiaárak versenyképesebbé váljanak. Kapitány István felszámolná az állami pazarlást is. Ennek keretében a propaganda és a korrupció költségeit az egészségügy és az oktatás finanszírozására csoportosítaná át, továbbá bérlakásépítési program elindítását helyezte kilátásba.
Nem azért fizetünk adót, hogy presztízsberuházásokat és a korrupciót finanszírozzuk - fogalmazott. Ezt követően kijelentette: – Az adófizetők azért adják a pénzüket, hogy működjenek a kórházak és az iskolák. Nem az az állam dolga, hogy luxusberuházásokra vagy repterekre költse a polgárok pénzét, miközben az alapvető szolgáltatások összeomlanak.
Csornán hagyta a jegyvizsgálókat az IC pótlóbusza, így vissza kellett értük fordulniHó nem kell, a tél csak úgy is fennakadásokat, jelentős késéseket okoz a MÁV-nálKapitány István egyetért azzal az elképzeléssel, hogy 2026. június 1-jétől ne alkalmazzanak Magyarországon EU-n kívüli, nem magyar munkavállalókat, és inkább a Nyugat-Európában élő magyarok hazatérésére, valamint az inaktív társadalmi csoportok felkészítésére kerüljön a hangsúly. Kifejtette, hogy az országnak nem más gazdaságok megerősödésére kellene várnia, hanem saját stratégiai adottságait kihasználva érdemes versenyképes irányba elindulnia. Célként egy olyan élhető Magyarország képét rajzolta fel, ahol a munkavégzés tisztességes megélhetést biztosít, és ahol a szakmai teljesítmény nagyobb súllyal esik latba, mint a politikai hűség.
A beszélgetés során kiemelt téma volt az energiabiztonság, az alacsony energiaárak jelentősége, az ellátás diverzifikálása, valamint szó esett a paksi bővítésről is.
700 milliárd forintot már elszórtak rá, Paks 2 most az évtized legnagyobb pénzügyi kockázatával fenyeget
