A polgármesterekre tolta át a parlamenti választás súlyát Orbán Viktor, majd közölte, hogy győzelem esetén az egész önkormányzati rendszert átalakítják

Kampányeseménnyé fejlesztett csapatépítő tréningre rendelték fel a fideszes polgármestereket, vármegyei és választókerületi elnököket a hétfői fagyban. Nem sokan mondhattak nemet, a Budapesti Kongresszusi Központban megrendezett Országos Önkormányzati Fórum telt ház előtt zajlott. Nem volt luxizás, csak egy kis állófogadás a végén, de azért sokan lőttek szelfiket a rendezvény elején, legyen rá bizonyíték, hogy mennyire fontos emberek.

De kezdjük a végéről, Orbán Viktor vastapssal jutalmazott záróbeszédétől. A miniszterelnök mindjárt az elején „kőkeményen” bemondta, hogy

A polgármestereknek kell fújni a trombitát, azon dől el, hogy a választási kampányönkéntesek nekilódulnak-e. Én kitehetném a lelkemet, de akkor se nyernénk nélkületek” – bizonykodott. Majd a felelősségtől megrémülteket mindjárt meg is nyugtatta, mondván „mi vagyunk többen, de a győzelemhez el kell vinni minden nemzeti érzelmű embert szavazni”.

Az önkormányzatok mindig pénzt kérnek és ők adtak is, de Orbán Viktor szerint itt az ideje nagyobb összefüggésekben gondolkodni és válaszokat adni az elmúlt 16 évben felhalmozódott kérdésekre. „A finomhangolás már nem elég, az önkormányzati rendszert teljesen át kell szabni, át kell dolgozni a kötelező és önkéntes feladatok kiosztását és a forrásokat is biztosítani kell ehhez. A jelenlegi rendszerben ugyanis nincs több. Ha nagyobbat akarnak lépni, akkor újra kell alkotni az egész önkormányzatiságot, aminek neki is fognak állni a 2026-os választás után”. Ennek az előkészítését Navracsics Tibor közigazgatási miniszterre bízta, aki már neki is látott a munkának.

A komplex rendszer szükségessé vált átalakítását más nem is végezheti el, csak ők, mivel a másnak nincs ehhez elég tapasztalata. Apró bökkenő – így a miniszterelnök –, hogy a választást ehhez meg kell nyerni. S itt ismét nyomatékosította, hogy a polgármesterek és az önkormányzati emberek nélkül ez nem sikerülhet.

A Fidesz szívcsakrája a vidék. Ők nem látják a vidéket, mint kihívójuk a 26 fős párt (a Tisza nevét nem mondta ki), hanem vidékről jöttek. (Nagy taps.) A Budapesten kívüli választókerületek közül csak kettőben nem győztek 2022-ben. (Nem véletlenül nem említette Budapestet, ahol mindössze egy helyen szereztek mandátumot.) A 2002-es „baloldali fordulat után a vidéki önkormányzatok voltak az ellenállás gócai”. Ütötte is őket a kormány, ahol csak bírta – idézte meg drámai hangon a múlt szellemeit Orbán Viktor, majd lecsapott a hallgatóságra: Magyarországon megerősödött a revansista elit, különösképpen Budapesten, de vidéken is ott vannak, akik vissza akarnak térni a hatalomba, vendettával fenyegetnek mindenkit, aki a nemzeti oldalhoz tartozik.

Holott a Fidesz 1400 milliárd forintos adósságcsapdából mentette ki az önkormányzatokat, akiket a Gyurcsány-Bajnai kormány hajszolt bele a hitelekbe, ráadásul 60 százalékuk devizahitel alatt nyögött. Ezt a terhet vállalta át a Fidesz-kormány, amely azóta különféle célzott programokkal segíti a vidéket: Modern Városok, Magyar Falu, Versenyképes Járások. A cél hosszútávon is az, hogy a falvak, amelyek óriási értéket képviselnek, ne vesszenek el a modernizáció közben – folytatta a miniszterelnök.

Magyarország mindig is két részre oszlott kulturális és gazdasági értelemben:

A Fidesz szívós munkával eltüntette ezt a határvonalat és a választás után olyan kiegyenlítő fejlesztések indulnak, hogy „nem fogtok hinni a szemeteknek”. De Orbán szerint már rajzolódik egy új határvonal észak és dél között, amelyben az észak fejlődik, dél pedig demográfiai és iparfejlesztési szempontból is lemarad. De ezen is segítenek majd, részletekbe azonban nem bocsátkozott. A miniszterelnök szerint az általa vezetett kormány szolidaritást képviseli: nem engedi a vidéket tönkretenni az urbanizáció leple alatt, másrészt a bankokat és multikat sújtó adóból segítik a leszakadókat. Bezzeg a Tisza egy osztrák bankárt és egy holland multi cég vezetőjét hozná a nyakukra miniszternek, akik felszámolnák a szolidaritási mechanizmusokat. (A NER révén szétosztott milliárdok szolidaritási hátterére nem tért ki.)

A választás után, miután kiseprűzték a bankárocskákat és multisokat, újratárgyalnák a szolidaritási adót a feladatok újraosztására tekintettel. Majd hozzátette: nem kell csodálkozni, ahol hús van, ott légy is van, a kormányok meg azért vannak, hogy legyen valakinek a kezében légycsapó.

Számokat is mondott. Brüsszel – amelyet német háborús trojka irányít – 90 milliárd eurót akar Ukrajnának adni, ami 2 évnyi háborúságot jelent, ami alatt 800 ezer fehér keresztény fog meghalni vagy megrokkanni. Ukrajna helyett ezt a pénzt a mi fizetjük majd vissza, Brüsszel „elkártyázza, elháborúzza az unokáitok jövőjét”. No, de a Fidesz ezt nem hagyja. Higgadt, nyugodt tónusban fogják megnyerni az idei választást. Hosszú vastapssal köszönték meg neki ezt a beszédet.

A kormányfő a fentiekből kiolvashatóan nem sokat mondott a hazai önkormányzatiságról, de valójában az előtte felszólaló területgazda miniszter, polgármesterek és önkormányzati szövetségi elnökök sem festettek fel nagytotált a rendszer működéséről, inkább egyfajta örömünnepet ültek, felsorolva sikereiket és sűrűn – tényleg nagyon sűrűn – hálás köszönetet mondva az Orbán-kormánynak mindazért a jóért és programokért, amit a települések az elmúlt 15 évben kaptak. Navracsics Tibor erős bázisként hivatkozott az önkormányzatokra, amelyek akkor is helyt álltak, amikor a baloldal feladatokat osztott rájuk anélkül, hogy forrást biztosított volna hozzá. De most nem így van, ezt az anyagilag stabil rendszert kell megtartaniuk április 12-én.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, őket nem hívták meg, már decemberben arra hívta fel a figyelmet, hogy harminc település állt a csőd szélén, ennyi helyen rendeltek ki pénzügyi biztost rendeltek ki az önkormányzatokhoz. A MÖSZ egyébként egyetértett a fideszes Szita Károly polgármester vezette Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) javaslatával, miszerint 15 százalékra csökkentsék a szolidaritási hozzájárulás mértékét, így az idén beszedi szánt 400 milliárdról cirka a felére csökkenne a szolidaritási hozzájárulás összege.

Szita Károly, Kaposvár polgármesterét viszont meghívták a hétfői fórumra, aki mind a 30 év vezetői tapasztalatával a háta mögött nagyon megköszönte, hogy összehívták őket, lehetőséget kaptak, mert ők a biztonság, a tapasztalat és a jövő. Nagyon hálás volt a kormány partnerségéért és együttműködéséért is, hogy segélyosztás helyett a munkaalapú társadalmat építenek, Kaposváron a korábbi segélyek töredékét fizetik ki például lakásfenntartásra, ahogy közmunkásból is alig 48 van már, mert felszívta őket a munkaerőpiac. Korábban csak feladat volt, de pénz nem, de most visszakapják az adót. A szolidaritási hozzájárulásról azt mondta, hogy át kell tekinteni az egész rendszert és más formában kellene alkalmazni. Arra is kitért, hogy megyei jogú városoknak sokkal nagyobb a felelősségi köre, mint 15 évvel ezelőtt, hiszen a környező településeken élők is oda járnak dolgozni, vásárolni, szórakozni, egészségügyi ellátást igénybe venni, iskolába, bölcsibe és oviba is hozzájuk hordják a gyerekeket. Kaposvár 140 ezer emberért felel, holott 60 ezren élnek ott.

Szita szerint is újra kellene gombolni az önkormányzati kabátot toldozgatás helyett. Ezen a ponton említette meg, hogy a megyei jogú városok kapják meg a törvényhatósági jogköröket (erről korábban részletesen írtunk) és osszák újra a feladatokat, van olyan önkormányzati feladat, amit az állam tudna hatékonyabban ellátni és fordítva is. A közösségi közlekedés esetében pedig közös teherviselést ajánlott. (Ez Budapest esetében cirka 80-100 milliárdot hozhatna.)

Szentkirályi Alexandra frakcióvezetőnek annyit sikerült mondani, hogy az a jó, ha a városlakók minél kevesebb problémát érzékelnek, ők pedig nem elégedhetnek meg az eddig elért eredményekkel, sokat többet lehet kihozni ebből a városból. Hanusi Pétertől Mátészalka polgármesterétől még megtudhatták a résztvevők, hogy akár Hollywoodban is megállná a helyét a főutcájuk és meg kell hallgatni az embereket, Győri Ottilia, Budakeszi vezetője szerint ki kell menni az utcára és vigyázni kell, nehogy elszabaduljanak az indulatok, Sövényházi Balázs Nemesvámos polgármestere pedig reggelizni szokott a helyi vállalkozókkal, miközben rengeteg állami pályázatot nyernek és szépül a falu, igaz ehhez a Haribo is kell, amelyik ott nyitott gyárat.