Az állami tűzifából alig jutott el az érintettekhez, ezzel szemben az önkormányzatok össztűz alá kerültek

– Volt nagy riadalom, mert először mindenki csak a két rendőrautót látta. Aztán kiderült, ezúttal csak felvezetik a teherautót, ami a fát hozta. Na, az is egy újabb meglepetés volt: megjött a platós kocsi és volt rajta nagyjából egy köbméter fa. Lerakták az egyik háznál, aztán elmentek. Ennyi tűzifát kapott eddig a falu – mondta egy szuszra egy babócsai férfi, amikor arról kérdeztük, hányan és kik kaptak ingyenes állami tűzifát? Mint kiderült, a hét közepéig mindössze egyetlen család a másfélezres, halmozottan hátrányos helyzetű dél-somogyi faluban.

Múlt hét szerdán este jelent meg a rendelet a Magyar Közlönyben, mely szerint a rendkívüli időjárási körülmények idején, illetve a rendkívüli hóhelyzetben az állami – és az állami cégek tulajdonában lévő – tűzifát és egyéb faanyagot ingyen kiosztják magánemberek, önkormányzatok, illetve nemzetiségi önkormányzatok számára.

„A hideg nem múlik, de felkészültünk. Senki sem maradhat tűzifa nélkül, ezért kibővítjük a tűzifa-programot! Vigyázzunk egymásra!” – jelentkezett az ügyben Orbán Viktor kormányfő is a közösségi oldalán. Azt is ő jelentette be, Pintér Sándor belügyminiszter feladata, hogy a rászorulók annyi tüzelőhöz jussanak, amennyire szükség lesz, s a hideg miatt azonnali, célzott intézkedéseket kívánt tárcavezetőjétől.

Mint az azóta eltelt egy hét alatt kiderült, a bejelentés inkább kampányfogásnak tekinthető, gyorsaságról ugyanis szó sincs, hiszen az idei tél talán legzordabb időszaka lepergett valódi segítség nélkül. Az állami tűzifából alig jutott el az érintettekhez, ezzel szemben az önkormányzatok össztűz alá kerültek, ugyanis nemcsak a rászorulók kérik számon rajtuk az ingyenes tűzifát, hanem a helyi – jellemzően cigány – kisebbségi önkormányzatok is náluk kilincselnek, hiszen a rendelet őket is megemlíti.

– Jönnek az emberek, hogy hol a fa, adjam oda nekik, mert látták a tévében, ingyen kaphatnak – tárta szét a kezét tehetetlenül Jáger Gábor babócsai polgármester. – És hiába mondom nekik, nincs semmi ráhatásunk, nem kaptunk fát, csak követelőznek. Amit mi feladatba kaptunk, azt megtettük, összeírtuk a szerintünk rászoruló családokat, leadtuk a listát, amire azt a választ kaptuk, hogy ez így nem elég, ellenőrizni is kell, valós-e a rászorultság? Így aztán a helyi körzeti megbízottal végig jártuk az érintetteket, hogy tényleg nagy bajban vannak-e? Az egyik helyen a családfő, aki egy vállalkozónál dolgozik, kapott néhány bontott deszkát a főnökétől, hogy ne fagyjanak meg, nem volt egy köbméternyi, talán, ha öt napra elegendő, de ott volt az udvaron, s a rendőr feljegyezte, hogy neki van fája. Amúgy első körben 9 családot jeleztünk, azóta viszont rengetegen jelentkeztek, akad olyan, akinél két fél kugli jelenti a tüzelőmaradékot.

Az egyetlen babócsai házban, ahová eljutott a nagyjából egy köbméternyi tüzelő két asszony él három gyerekkel, nekik konkrétan egy faforgácsuk sem volt már, amit a kályhába dobhattak volna. A kapott tűzifa persze nem az igazi, keményfa – bükk, tölgy, akác –, amit rendes tüzelőként vásárolnak, hanem puhafa, sok esetben vastagabb bokorágak. Az egyik dél-somogyi település polgármestere állította, a közút közmunkásai által az év során az utak mellől lehullott-letört ágakat, kivágott bokrokat is lefoglalták ingyenfának, emellett puhafát, például fenyőt és nyárfát visznek ki a katonák. Merthogy a szállítás a honvédség feladata, a gyűjtőhelyeken a tűzoltók vágják-aprítják-hasogatják a fát, s a katonai teherfuvarokat rendőri felvezetés kíséri, vagyis a Belügyminisztérium tényleg mindenkit mozgósított. Más kérdés, hogy az adminisztráció nehézkesen zajlik, ráadásul az önkormányzatoknak nem elég, hogy jelzik az igényeket, az ellenőrzés is a feladatuk lett. 

– A kapott famennyiség semmit sem old meg, a kiosztott egy köbméter körüli tüzelővel nem húzzák ki a telet, akiknek már most sem volt fájuk – állította egy másik dél-somogyi polgármester. – Nem lenne ilyen rossz a helyzet, ha a szociális tűzifa programban azt a mennyiséget kapnák az önkormányzatok, mint 7-8 éve: mi például akkor több, mint 150 köbméter fát tudtunk kiosztani a rászorulóknak, most alig több, mint a harmadát. A keret ugyanis régóta 5 milliárd forint, csak éppen a tűzifa ára két-két és félszeresére nőtt. Ha megkaptuk volna a régi mennyiséget, akkor ütemesen kiosztva senkit sem fenyegetne a veszély a faluban, hogy megfagy.

– Minden évben van saját fánk (az ország egyik legszegényebb vidékén több önkormányzat is így készül a télre – a szerző), hogy tudjuk segíteni kipótolni, ha valahol nem elég a tüzelő egész télre.

A Dráva menti település vezetője hozzátette, amióta a tévében, rádióban bemondták, hogy lesz ingyen fa, folyamatosan keresik a helyiek. Köztük olyanok is, akiknek ugyan hivatalosan nincs jövedelmük, vagyis papíron rászorulók, ám mindenki tudja róluk a faluban, hogy külföldön dolgoznak, vagyis csak kihasználják, hogy ingyen kaphatnak tűzifát.

– Jól mutatja, mennyire „kidolgozott” a program, hogy velünk méretik fel az igényeket, ám valahol, valakik döntik el, ki kaphat közülük ingyenfát – legyintette egy szintén dél-somogyi falu vezetője. – Amikor megkérdezték, hány család érintett nálunk, megnéztük, s leadtunk húszegynéhány nevet. Válaszként közölték, hogy kis falu vagyunk, ennyi nem lehet, szerintük nagyjából tíz a reális. Mit tudtunk csinálni, leszűkítettük a kört. A többieknek pedig adunk a saját készletből.

– Idiótaság, hogy a lakosság lélekszáma határozza meg, hol vannak rászoruló emberek, hol fáznak és hol van hideg, illetve melyik önkormányzat költségvetéséből futja, hogy maga vásároljon szociális tűzifát a rászorulóknak – mondta lapunknak Tóth József, a Hajdú-Bihar megyei Polgár ellenzéki vezetője. Szavai szerint ők azért nem pályázhatnak állami forrásokra, mert 8500-an vannak, és így ötezer fő feletti településként kiesnek. Korábban próbáltak saját erőből szociális tűzifát vásárolni, de az költségvetési szempontból nagyon jelentős, több milliós tétel. Náluk közel 250 nagyon nehezen élő, naponta küszködő, fázó, nélkülöző család van, rajtuk tehát ilyen módon nem segít az állam. – A valós szociális helyzet és települési állapot alapján kellene ezt a kormányzati pályázati rendszert átalakítani, működtetni. A polgári kistérség öt másik, mindösszesen 5566 lakossal rendelkező települése – Újszentmargita, Görbeháza, Újtikos, Tiszagyulaháza, Folyás – együttesen közel 10 millió forintos kormányzati tűzifa támogatást kapott, ami helyes és rendjén való, az viszont nem helyes, hogy ugyanekkor Polgár nem jogosult tűzifa-támogatásra. - Ha a kormány ezt a méltánytalan és igazságtalan helyzetet megváltoztatná, akkor, arányosan számolva mintegy 14,25 milliós azonnali támogatást kaphatnánk. Ebből 350 köbméter tűzifát vásárolhatnánk, ami a 250 rászoruló család számára 1,5 köbmétert jelentene.

Az egyik leghátrányosabb Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település, a taktaközi kistérségben fekvő nagyközség, Tiszalúc évek óta nem pályázhat szociális tűzifára, mert néhány fővel mindig meghaladták az ötezres határvonalat.

- Ez azonban nem azt jelenti, hogy nálunk ne lennének szegény családok – mondta lapunknak Siri Norbert független polgármester -, hiszen a környék többi településéhez hasonlóan itt sokan halmozottan hátrányos helyzetűek, sok az idős, egyedül élő ember. Most, az extrém hideg miatt 7 köbméter tűzifát kaptak a kormányzat gyorssegélyének köszönhetően, de hogy ez mennyire kevés, jól jelzi: beadták igényüket további 200 köbméterre. – Legalább 50 köbméter fát most azonnal szét tudnánk osztani a legnehezebb helyzetben lévőknek, de a további 150-nek is lenne helye a legszegényebbeknél – tette hozzá a falu vezetője. Az önkormányzat a saját erejéből is próbált segíteni: a kezelésükben lévő tiszai ártéren kivágott fákat feldolgozták és a helyieknek ajánlották fel, köbméterenként 6000 forintos áron: a költségvetésük nem teszi lehetővé, hogy ezt ingyen juttassák el az embereknek, hiszen pénzbe kerül a munkaerő, a szállítás és az aprítás is. A polgármester azt is elmondta: a krízis helyzetben lévőknek most felajánlott az önkormányzat ingyenesen családonként legfeljebb 3 köbméternyi tűzifát, de azt szigorúan ellenőrzik, hogy ez csak a ténylegesen rászorulókhoz jusson el. Nem kaphat a fából az, akinek a tulajdonában olyan személygépkocsi van, amelynek értékesítéséből tudna fát vásárolni, és az a család sem, ahol munkaképes felnőtt férfi van, ám nem dolgozik. Szintén kizárják azokat, akik illegálisan vételezik az áramot, és azokat is, akiknek udvarán van ugyan tüzelésre alkalmas faanyag, de azt valamilyen okból nem hasznosítják.

A rendkívüli hideg miatt több önkormányzat is úgynevezett melegedőt nyitott a helyieknek, így tett kedden a tokaji kistérségben a 850 fős Bodrogkeresztúr is. Rozgonyi István polgármester lapunknak azt mondta: a felajánlott helyet szerdára virradó éjjel mindössze egyetlen ember, a falu közmunkása vette igénybe, ő sem azért, mert otthon nem lett volna mivel fűtenie, hanem mert kényelmesebb volt az előre felfűtött tornateremben éjszakáznia. Ők egyébként 32 köbméter tűzifát kértek a kormánytól, ennek elbírálása folyamatban van. Megnyitották az általános iskola tornatermét éjszakai melegedő céljára Olaszliszkán is, ahonnét az elmúlt napokban olyan hírek láttak napvilágot, miszerint az embereknek elfogyott a tüzelője, a kormány pedig nem segít. Ezt a község közösségi oldalán szerdán cáfolták, azt írták, az önkormányzat, amint lehetséges volt, megigényelte a soron kívül kapható tűzifát, s naponta érkeznek szállítmányok a faluba.