Gyulán a várszínház kamaraterménél nem lehetne adekvátabb helyet találni egy Krasznahorkai-konferenciához és felolvasóesthez, ugyanis az író gimnazista korában ebben a teremben koncertezett állítólag a saját elmondása szerint öt órán át – emelte ki Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka folyóirat főszerkesztője január 22-én, a magyar kultúra napján a Gyulai Várszínházban, telt ház előtt. Az eseményen ráadásul meg lehetett tekinteni egy posztamensen Krasznahorkai László december 10-én átvett irodalmi Nobel-díjának hiteles másolatát is, melyet az író a szülővárosának ajándékozott – az elismerést már bárki megtekintheti díjmentesen az Almássy-kastély fogadótermében nyitvatartási időben.
A konferencián először Elek Tibor beszélt arról, hogyan kapcsolódnak Krasznahorkai egyes művei Gyulához, hiszen már az első, az 1985-ös Sátántangó szövegében felismerhető az Aranyháromszög nevű kocsma, az egész Románváros és az eleki útelágazás.
– Az ellenállás melankóliájának szinte az összes fontos helyszíne Gyulán van, de 1904-es utcanevekkel gyulai térkép alapján elrendezve – mondta az irodalomtörténész, majd idézte Krasznahorkait, miszerint: „Én mondjuk igyekszem a lehető legprecízebben leírni a gyulai belváros szerkezetét például Az ellenállás melankóliájában, valójában azonban csak kizsákmányolom a részleteit, mert egészen másfajta egészre van szükség ahhoz, hogy a teremtményeim lélegezni tudjanak benne. Számukra kell, hogy valóságos legyen, azaz a körülmények valóságos voltát mindig a történet hősei hitelesítik, ők pedig sajnos testetlenek”.
Smid Róbert az író rövidprózáját elemezve azt bizonyította be, hogy az 1986-os Kegyelmi viszonyok című kötet elbeszéléseiben már felismerhető Krasznahorkai regényeinek egyedi stílusa, mint a hosszú mondatok és az egyes szám első személyben való fogalmazás, valamint azok a retorikai, poétikai jegyek és az a körkörösség, koncentrikusság az idő- és a mondatkezelés tekintetében, mely aztán a regényeiben kiteljesedve elvezette őt a Nobel-díjig. Balogh Norbert, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium irodalomtanára a Krasznahorkai-regényekből készült Tarr Béla-filmeket elemezte, kiemelve egyes művek expresszionista és film noir hangulatú képi világát és a történetek körkörös felépítését. Illetve Kovács András Bálint esztéta egy kutatását is említette, miszerint az alkotások átlagos snitthossza az 1979-es Családi tűzfészektől a 2011-es A torinói lóig folyamatosan növekedett, utóbbi filmben nincsen öt percnél rövidebb snitt.
„Így már nem vagyok többé egyedül” - köszönte meg Krasznahorkai László, hogy egy gyulai tudós elnevezett róla egy angolai lepkefajtFodor György Krasznahorkai Távol-Kelettel foglalkozó műveit elemezte, nevezetesen az 1992-es Az urgai fogoly, a 2003-as Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó, illetve a 2008-as Seibo járt odalent című köteteit, melyeket azoknak ajánl, akik szeretnének elmerülni „a hinduista, buddhista, sintoista Krasznahorkai világában”. Az előadó szerint ezen művek eljutnak egy univerzális filozófiáig, és arra vezetik rá a befogadót, hogy itt és most legyen jelen. Keresztes Balázs az író legutóbbi két regényét, a 2024-es Zsömle odavan és a tavaly megjelent A magyar nemzet biztonsága című köteteket vizsgálta meg, mondván, noha azok kevésbé újítók és zavarba ejtőek, mint a korai könyvei, és játékosan is fogalmaznak, de továbbra is azzal az empátiával és érzékenységgel, mint ami a korábbi műveire is jellemző.
Elfogadta a jelölést, Szeged díszpolgára lesz Krasznahorkai LászlóEmléktáblát kapott Krasznahorkai László