oktatás;felvételi;Oktatási Hivatal;központi írásbeli felvételi vizsga;

Illusztráció.

Több mint hetvenezer diák írt írásbeli felvételit

A központi írásbelit nem minden gimnázium követeli meg, idén 561 intézmény írta elő, ami a középiskolák 49,7 százaléka. Matekból és magyarból is 50-50 pontot lehetett szerezni.

Azoknak a diákoknak, akik készültek, nem okozhatott nagy meglepetéseket az idei központi magyar írásbeli felvételi - nyilatkozta lapunknak Schiller Mariann gimnáziumi tanár, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja. 

Ennek ellenére a szaktanár szerint voltak feladatok, amelyek nehézséget okozhattak, például a negyedikesek egyik fogalmazási feladatának leírásában volt egy félreérthető szó, ami, ha a diákok nem jól értelmezték, pontlevonást is eredményezhet.

Január 24-én, szombaton több mint 70 ezer diák írt központi írásbeli felvételit magyarból és matekból: a 9. évfolyamos vizsgákra 52,9 ezren jelentkeztek, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 11 ezer, a 8 évfolyamoson pedig több mint 6400 diák vett részt. A központi írásbelit nem minden gimnázium követeli meg, idén 561 intézmény írta elő, ami a középiskolák 49,7 százaléka. Matekból és magyarból is 50-50 pontot lehetett szerezni.

Schiller Mariann szerint a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba jelentkező negyedikesek és hatodikosok feladatlapjain is kiemelt figyelmet kapott a helyesírás, valamint a különböző szólások ismeretére is nagy hangsúly került, illetve az ábécé- és betűrend helyes alkalmazására is. A szövegértési feladatokat jónak találta,

de szerinte a hatodikosok egyik feladatában volt egy hiba, amit az Oktatási Hivatal felé is jeleztek.

- A hatodikosok a tavalyi nehezebb feladatsor után idén könnyebb feladatokkal találkozhattak, magyarból és matekból is az utóbbi 10 év átlagának megfelelő átlagpontszám várható országosan is - olvasható az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) közleményében. Az AKG-ben vizsgázók átlagpontszámai a tavalyinál magasabbak lettek:

a hatodikos vizsgázók magyarból átlagosan 32,6 pontot, matekból 28,7 pontot; a nyolcadikosok magyarból 33,4 pontot, matekból 29,4 pontot szereztek.

A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter lapunknak azt mondta, a náluk vizsgázó hatodikosok a tavalyinál átlagosan egy ponttal jobb eredményt értek el matematikából, a diákok egynegyede szerzett 35 pontnál többet, 25 pontnál kevesebbet viszont csak 3 százalékuk szerzett. A nyolcadikosoknál 31 pont volt az átlag, ami két ponttal kevesebb, mint tavaly, de Horváth Péter szerint ez még elfogadható ingadozás. Szerinte a matematika feladatsorok is jól teljesíthetőek voltak, a nyolcadikosoknál lehettek újdonságok, de semmi olyan, ami ne szerepelt volna a követelmények között.

A középfokú felvételi eljárás február 3-án a pótló írásbelikkel folytatódik, ezen azok a diákok vehetnek részt, akik alapos indokkal nem tudtak megjelenni a január 24-ei vizsgán. A szóbeli felvételi vizsgákra március 2-19. között kerül sor, a felvételi döntésekről pedig május 4-éig kell értesíteni a diákokat.  

A XXI. Század Intézet főigazgatója most energiaszakértőként az energiaválságról tartott előadást egy konferencián. Meg is találta a felelősöket: az EU-t, az ENSZ-t, a klímapolitikát, Németországot, Amerikát és a Shellt, Ukrajnát, a Tisza Párt politikusait, és a NATO jelenlegi főtitkárát.