Schmidt Mária szerint meghatározó szuverenitási kérdés az energia megszerzése, felhasználása és kereskedelme

Az EU politikusainak hibás döntései emelik kritikus szintre a kitettséget fosszilis energiából, amelyből sem az Európai Unió, sem Magyarország nem önellátó – mondta hétfőn Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója az általa vezetett intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közös, Energiaszuverenitás 2026 című budapesti konferenciáján. Kiemelte, az energia megszerzése, felhasználása és kereskedelme meghatározó szuverenitási kérdés, amely mindig is központi jelentőségű volt, és ma is az. Szerinte sokan készpénznek vették az ENSZ klímapolitikai iránymutatásait, ami – vélekedett – klímahisztériát indított el, átideologizálta az energiapolitikát, és végső soron energiaválsághoz vezetett.

A Fidesz főideológusának is tartott történész előadásában rámutatott a kialakult energiaválság okozóira a lassan négy éve Ukrajna ellen teljeskörű inváziót indító, százezrek halálát okozó háborút folytató Oroszország és annak elnöke, Vlagyimir Putyin említése nélkül. Hibáztatta viszont az EU vezetőit, akik, ahogy fogalmazott, a korszellemnek engedve a zöldpolitikától várták az uniós energiaellátás megoldását, miközben a szélerőműveket és a napelemeket – amelyek legfeljebb kiegészítő szerepet töltenek be – aránytalan támogatásban részesítették.

– Németország öngyilkos energiapolitikát folytatott azzal, hogy bezárták az atomerőműveket, és lemondtak az olcsó orosz gázról azt követően, hogy 2022 szeptemberében „az ország saját szövetségesei egy terrortámadásban felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket”, amely Németország és Európa gázellátásában kulcsszerepet játszott. Az Európai Unió ezt követően szankciókat vezetett be az orosz olajjal szemben, és 2027-re tervezi az orosz fosszilis energiahordozók használatának teljes tilalmát – mondta Schmidt Mária éppen azon a napon, amikor az Európai Tanács az unió 27 államának jóváhagyásával meghozta rendeletét az orosz vezetékes és cseppfolyós (LNG) gáz fokozatos, de 2027 őszétől teljes tilalmáról. Ezzel szemben az előadó megismételte a már többször is megcáfolt kormánypárti állításokat, amelyek szerint Magyarország mentesítette volna magát a szankciók alól, és olyan energiapolitikát folytatna, amely garantálja az olcsó és megbízható energiaellátást, valamint az erre épülő rezsitámogatási rendszert.

–  Az európai országok ugyanakkor önként cserélték le az orosz fosszilis energiát a jóval drágább, ugyanakkor kitermelésében és szállításában ugyanannyira szennyező amerikai LNG-re, ami egyoldalú függőséghez vezetett. Az EU kétfrontos harcot folytat: egyre elszántabban vesz részt az ukrán-orosz háborúban, és nem veszi észre, hogy meggyengült az 80 éves transzatlanti együttműködés. Az unió vezetői ukrán győzelemre számítanak, és arra, hogy a háborút követően Ukrajna nyersanyagkincseit gazdasági célokra hasznosíthatják – fejtegette a kormánypárti főigazgató, rátérve előadása fő céljára, a Tisza Párt és az elmúlt hetekben bemutatott gazdaság- és külpolitikusainak kritizálására: „Ezért küldték ide a Shell magyarországi képviselőjét, Kapitány Istvánt, illetve a nemzetközi palagázbizniszben forgolódó Orbán Anitát.”

Schmidt Mária az amerikai olajóriással kapcsolatban valóságos összeesküvés-elméletet ismertetett. –  2013-ban a brit-holland olajtársaság az akkori holland kormányfő, Mark Rutte közvetítésével kizárólagos jogot szerzett az ukrán palagáz kitermelésére. A megállapodást Viktor Janukovics akkori ukrán elnök és a Shell képviselői a davosi Világgazdasági Fórumon írták alá. A palagázbizniszben érdekelt brüsszelita politikai csapat egyik legfontosabb feladata, hogy Magyarországot is ráállítsák a palagáz használatára, és letörjék szuverenitásunkat, kiszolgáltassanak Ukrajnának, és az olyan profitéhes, globális cégnek, mint a Shell, amely halálra kereste magát a szankciókon, az LNG szállításával. Ha ők jönnek, elbúcsúzhatunk a gázfűtéstől, a rezsicsökkentéstől, az energiabiztonságtól és a szuverenitásunktól – fenyegetett Schmidt Mária, hozzátéve, hogy az energiaszuverenitás megmaradásunk zálogai olyan új beruházások, mint Paks II. Az oroszokra bízott fejlesztésre szerinte a digitalizáció és a mesterséges intelligencia minden eddiginél nagyobb energiaigénye miatt van szükség.