Az Orbán-kormány eltapsolna 297 milliárd forint gazdaságfejlesztési támogatást, csak az egyik probléma, hogy ez a pénz egyszerűen nem létezik

Az Orbán-kormány 297 milliárd forintot csoportosított át és költhet el a 2026-os költségvetés gazdaságfejlesztési keretéből – ez derül ki egy a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból.

Kis probléma, hogy a parlament által elfogadott 2026-os költségvetési törvényben nincs ilyen előirányzat, azt a kabinet hozta létre tavaly júliusban egy határozattal. A másik gond, hogy a keretben egyetlen fillér elkölthető pénz sincs. Vagyis annak a 297,4 milliárd forintnyi kiadásnak, aminek elköltéséről most döntöttek, nincs fedezete, így az terven felül a költségvetési hiányt növeli, ami miatt plusz hitelfelvételre lesz szükség már ezekben a hetekben.

A gazdaságfejlesztési keretnek elnevezett jogi produktum nem más, mint annak politikai reménynek a kifejeződése, hogy a magyar állam az Európia Bizottság engedélyével a védelmi kiadások egy részét úgy költheti el az idén, hogy azt nem kell elszámolnia, vagyis úgy költhetnek többet, hogy az nem növeli az EU által figyelt hiánymutatót. Egyelőre a keret megnyitására Brüsszel még nem bólintott rá, még vizsgálja az Orbán-kormány kérelmét.

A nem létező pénzekből fedezné az Orbán-kormány közszolgálati dolgozók, sőt, mint kiderült választott politikusok és egyházi alkalmazottak 1 millió forintos lakástámogatását is. Ez egy új konstrukció, az idén vezeti be a kabinet, hogy minden kedvezményezett évi 1 millió forint vissza nem érintendő támogatást kaphat, amit lakásvásárlásra, de inkább a lakáshitelek kifizetésre lehet használni, vagyis „gazdaságfejlesztési” hatása minimális. A célra 180 milliárd forintot adott ki a kormány, vagyis 180 ezer igénylővel számol.

Ezen túl 51,4 milliárdot kap az építési tárca közútfejlesztésre és 20 milliárdot a Gödöllői Királyi Kastély felújítására. A kormány döntése alapján 22,5 milliárdot költhet el „gazdaságfejlesztési keretből” a kulturális tárca a felsőoktatásban „infrastrukturális, innovációs és ökoszisztéma fejlesztésekre” – jelentsen bármit is ez az előirányzat. A költségvetési kormányzati határozatok évek óta visszatérő problémája, hogy a kormány az adófizetői pénzeket gyakorlatilag törvényi felhatalmazás nélkül csoportosítgatja – ráadásul sokszor átláthatatlan módon –, vagyis sokszor nem világos, hogy mire is megy el az adott kiadás. Ennél egy fokkal tisztább cél a kiemelt „nemzetközi sportesemények és kiemelt állami rendezvények lebonyolítása” cím 3,5 milliárdos támogatása, bár itt sem derül ki, hogy mire is kell valójában a pluszpénz, illetve 16 milliárd adták át az Egészségbiztosítási Alap folyó kiadásainak – magyarán hiányának - ellentételezésére.