Levonta a 11,7 milliárd forintot a fővárosi önkormányzat számlájáról a Magyar Államkincstár

Pénteken a déli harangszó előtt nem sokkal a Magyar Államkincstár levonta a 11,7 milliárd forintot a fővárosi önkormányzat számlájáról, ahogy azt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már egy nappal korábban beharangozta. A fővárosi önkormányzat ugyanis nem fizette be önként a szolidaritási hozzájárulás januárra kiszabott 11,7 milliárd forintos első részletét.

A főváros folyószámla-egyenlege így 32 milliárdos mínuszba süllyedt, ami azt jelenti, hogy a januári bérek februári kifizetését még tudja teljesíteni a főváros, de bármilyen egyéb kifizetést már nem – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki meglehetősen furcsának találja a kincstár lépését, hiszen tavaly májusban egyszer már eljátszották ugyanezt és akkor a kincstárnak végül vissza kellett fizetnie a korábban levont teljes összeget, 10,2 milliárdot kamatostól. A fővárosi önkormányzat ugyanis a bevett gyakorlat szerint idén januárban is azonnali jogvédelmet kért az inkasszó ellen. A kérelmet még nem bírálta el a bíróság, de amíg nincs ítélet jogszerűen nem inkasszálhat a MÁK. Most mégis megtette újra – magyarázza Kiss Ambrus. 

Nagy Márton azzal indokolta az inkasszót, hogy „a kötelezettségeket mindenkinek meg kell fizetnie a bíróság döntése nyomán”. A tárcavezető nem jelölte meg, hogy melyik bírósági döntésre gondol. Mert ilyen egyelőre nem volt.

A Fővárosi Törvényszék eddig egy szolidaritási hozzájárulási perben mondott ítéletet. A 2023-as évekre vonatkozó eljárásban a a törvényszék tavaly januárban jogerősen kimondta, hogy az Orbán-kormány jogellenesen inkasszálta a 28,3 milliárdot. A városvezetés akkor abban bízott, hogy a kincstár visszafizeti a pénzt. Azóta sem tették, holott azóta a a fellebbezésük nyomán indult eljárásban a Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat.

Darák Péter bíró a Kúria ítélethirdetésekor kitért arra is, hogy az „Alkotmánybíróság korábban ugyan elutasította a Fővárosi Törvényszék alkotmányjogi panaszát, de ítéletében lényeges sarokpontokat határozott meg. Többek között kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás összegének levonását meg kell előznie egy tisztességes, érdemi, az érintettet is bevonó közigazgatási eljárásnak. A tájékoztató levelek kiadása, a beszedési kérelem benyújtása nem egyenlő ezzel. A kincstár pervesztes lett”. A MÁK érezhetően óvatosabb lett azóta, a szolidaritási hozzájárulás beszedésének módján is változtatott a kormány.

Ha az Alkotmánybíróság idén januári második határozatára hivatkozott Nagy Márton, akkor érdemes felidézni, hogy a taláros testület valójában nem is vizsgálta érdemben a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályait, mondván 2024-ben már ügydöntő határozatot hozott e tárgyban, amely változatlanul irányadó. Ebben pedig az szerepelt, hogy az államnak joga van szolidaritási hozzájárulást szedni (bár az már évekkel ezelőtt elvesztette szolidáris jellegét), de annak összegét egyrészt tisztességes eljárásban kell meghatározni, másrészt az elvonás nem lehet olyan mértékű, amely veszélyezteti az önkormányzati feladatellátást. Márpedig az Állami Számvevőszék már tavaly arra jutott, hogy a „fővárosi önkormányzat likviditási nehézségei oly mértékben súlyosbodtak, hogy a kifizetések teljesítése folyamatos kihívást jelent”. Azt is megállapították, hogy az önkormányzat 2020-tól folyamatosan romló pénzügyi helyzetének kialakulásához a koronavírus-járvány, az energiaár-robbanás és az infláció növekedéséből eredő gazdasági nehézségek mellett hozzájárult a költségvetési befizetések növekedése is.

Nagy Márton rendeletben állapította meg az egyes települések által fizetendő hozzájárulás idei összegét. Budapestnek a tavalyi 89 milliárd helyett 97,7 milliárdot kell fizetnie 2026-ban.

A főváros a szolidaritási hozzájárulás 2026-os összegét is túlzónak találja és pert indít.