A tavalyi évi utolsó három hónapjában sem dinamizálódott a magyar gazdaság, az előző negyedhez képest szezonálisan és munkanap hatással kiegyensúlyozva, mindössze 0,2, százalékkal, az előző év utolsó negyedéhez képest is csak 0,5 százalékkal nőtt – közölte a KSH. Így az éves gazdasági növekedés 2025-ben a nyers adatok szerint 0,4 százalék, kiigazítva pedig 0,3 százalék volt, ami épp fele a 2024-es 0,6 százalékos gazdasági növekedésnek. Az utóbbi három évben a magyar gazdaság összesen 0,2 százalékos növekedésre volt képes, vagyis már három éve konkrétan stagnál.
A negyedik negyedéves adat részletes bontása nem ismert egyelőre, a KSH első körben annyit közölt, hogy növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a kereskedelem ágak, valamint az építőipar teljesítménye járult hozzá. A legnagyobb mértékben az ipar visszaesése fékezte a gazdaság teljesítményét.
Nem a gazdaság nőtt, hanem a bizonytalanság, ami kihat 2026-ra isMinden, a KSH által közölt adat alulmúlta az elemzői várakozások konszenzusát, ami azért is rossz hír, mert az áthúzódó hatások miatt már az idei növekedést is csökkentik. Ha a tervezettnél kisebb lesz a növekedés, az a munkaadók béremelési lehetőségeit is mérsékli, amit már a munkavállalók is azonnal megéreznek. Volt is olyan elemző – Virovácz Péter az, az ING Bank szakértője –, aki az utolsó negyedéves adat láttán, máris csökkentette az idei előrejelzését. A vezető elemző a korábbi 2,3 százalékkal szemben a magyar gazdasági idei bővülést már csak 1,9 százalékra várja. Virovácz szerint az idei évben a fogyasztás lehet a húzóerő, elsősorban az új költségvetési impulzusok hatására, bár ezek eddig nem tudták magasabb fokozatba kapcsolni a gazdasági növekedést. Az elemző szerint a legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy a többletjövedelem mekkora része kerül be aktívan a gazdaságba és hogy a bővülő fogyasztás mekkora arányban generál importot, részben semlegesítve a fogyasztásból származó pozitív hatást. A beruházások esetében nem számít komolyabb fordulatra: kedvező esetben megáll a visszaesés és talán egy 0-1 százalék között növekedés várható.
A magyar gazdaság 2025 utolsó negyedében sem tudott felpörögni, ebből nem lesz növekedésMagyarország képes felzárkózni, kár, hogy már nem Ausztriához, hanem Lengyelországhoz lehetNyeste Orsolya, a Erste Bank elemzője kevésbé lepődött meg az adatokon, igaz a várakozásai eleve az elemzői konszenzus alatt voltak. Az elemző szerint a szolgáltatások bővülésével együtt valószínűsíthetően a háztartások fogyasztása maradt a növekedés hajtóereje, míg az ipar további csökkenésével párhuzamosan vélhetően az export teljesítménye sem mutatott áttörést az utolsó negyedben. A kilátások szempontjából pedig kulcsfontosságú, hogy történt-e bármilyen pozitív fordulat a beruházások frontján. A visszafogott negyedéves teljesítmény azt jelzi, hogy nem volt érdemi javulás a tavalyi év végén sem a gazdaság teljesítményében. Ez az idei évre nézve is a – a gyengébb áthúzódó hatás révén – visszafogottabb teljesítményt vetít előre. Az Erste elemzője bízva a a külső kereslet élénkülésében, a javuló európai konjunktúrában arra számít, hogy 2026-ban magyar gazdaság kikeveredhet a stagnálás állapotából. Nem túl jó ómen azonban, hogy a Németország felől érkező, javuló adatsorok eddig csak minimálisan tudtak lecsapódni a hazai mutatókban. Összességében 2 százalékos éves GDP-növekedést várunk 2026-ra, a kockázatok azonban inkább lefelé mutatnak, miután a dinamizálódás tavalyi év végi hiánya az idei évi növekedési kilátásokat is beárnyékolja – fogalmazott Nyeste Orsolya.
Itt valamit nagyon elrontott az Orbán-kormány, úgy fogja a háborúra a magyar gazdaság problémáit, hogy eközben a környező országok növekedni tudnakA lengyelek 3,6 százalékkal nőttek a „háború” árnyékában
A magyar kormány 3,4 százalékos növekedést ígért és tervezett 2025-re, ebből 0,4-0,3 százalék jött össze. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint mindennek oka csakis a „háború”, mert az „visszafogja a gazdasági növekedést, a Kormány ennek ellensúlyozása érdekében békegazdaságot épít. A Kormány mindent megtesz, hogy a háború negatív hatását semlegesítse, a magyar gazdaság teljesítményét pedig növelje ” - írta az NGM. Úgy látszik ez részint kevés, részint elhibázott lépés, ugyanis a háborúnak jóval inkább kitett lengyel gazdaság tavaly 3,6 százalékkal tudott növekedni, de a cseh GDP is a magyar sokszorosával, konkrétan 2,5 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a német gazdaság tavaly mindössze 0,2 százalékos növekedésre volt képes, az eurózóna gazdasága pedig 1,5, a teljes Európia Unióé pedig 1,6 százalékkal nőtt. Ez utóbbi adat azt is jelenti, hogy tavaly tovább nőtt a magyar gazdaság lemaradása az uniós átlaghoz mérten.
