Az Orbán-kormány a tavaly januári fűtési fogyasztásuk 30 százalékának megfelelő rezsiárkedvezményt biztosít a lakossági gáz-, távhő- vagy áramfogyasztóknak – derült ki Lantos Csaba energiaügyi és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtöki kormányinfón tett bejelentéseiből. A földgázfogyasztás kapcsán az energiaügyi miniszter külön kitért a korábban átalánydíjnak nevezett egyenletes részszámlás, időjárási jelleggörbe szerinti és diktálós fizetési módokra. Előbbi két esetben az évi egyszeri elszámolószámlán keresztül a tavaly januári fogyasztás harminc százalékát számolják el. Diktálás esetén a januári fogyasztást két rögzített mérőállásból számolják ki, de azután is jár a térítés.
A kormányinfón megpróbálták elhitetni, hogy a kabinet átvállalja a januári magasabb energiaszámlákat, valójában azonban a egyetlen fillérje sincs rá. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Facebook-posztjából viszont kiderült, hogy a teljes összeget az adófizetők állják. Azt írta ugyanis, hogy a rezsikedvezmény összköltsége 50 milliárd forint, amelynek egyik felét az energiaszektorra kivetett egyszeri adóból, a másik felét a költségvetés tartalékából finanszírozzák. Az érvényes 2026-os költségvetési törvény szerint az energiaágazat különadója 195,9 milliárd forint lett volna. A 25 milliárd forint tehát 12 százalékos adóemelésnek felel meg.
Az érintett energiavállalatok – például a Mol, az erőműveket üzemeltető cégek – részint kigazdálkodhatják az adót a profitjuk terhére, de a fogyasztóikra is átháríthatják azt.
Végső soron a háztartások, így közvetve végül is az adófizető cégek és magánszemélyek állják a számlát. A részletekről a kormány várhatóan egy vészhelyzeti rendeletben határoz, amely minden jogállami elvvel ellentétes, hiszen adót csak a parlament vethet ki.
Jönnek a részletek a rezsistopról, Lázár János kicsit rasszista lett, de itt van Ukrajna is – Kormányinfó percről percreAz Orbán-kormány eltapsolna 297 milliárd forint gazdaságfejlesztési támogatást, csak az egyik probléma, hogy ez a pénz egyszerűen nem létezikDe nem csak a finanszírozás bonyolult, az elszámolás is. Ha a gázfogyasztó az előző augusztus-júliusi rezsiévben nem fogyasztott 63 645 megajoule-nál (legalább 1729 köbméternél) nagyobb, így 7,65-szörös díjon számolt mennyiséget, annak idén akkor se kell januárra többet fizetnie, ha 30 százalék híján is átlépne a drágább sávba. Esetükben így 30 százaléknál magasabb is lehet a kedvezmény. Mivel a távhőnél nincs sávhatár, a tavaly januári díj 30 százaléka jár vissza. A villannyal fűtők az MVM-nél írásban kérhetik a tavaly januári áramfogyasztásuk 30 százalékának megfelelő kedvezményt. Így szakértők szerint akár a szilárd tüzelőt használó háztartások is igényelhetik az MVM-től tavaly januári áramszámlájuk 30 százalékát. A levonás felhasználói helyenként háromból csak egy közműre jár, de igénylés csak áramnál szükséges, a többi esetben automatikus. Az előre fizetős áram- és gázfogyasztók nem 30 százalékot, hanem 7 ezer forintos kedvezményt kapnak. A Telex kérdésére a szakminiszter rögzítette, hogy a házközponti fűtésesekre a kormányzati intézkedés nem terjedhet ki, mivel e rendszereket a közműhálózat egy nagy, céges gázfogyasztóként látja, vállalkozásokra pedig a mostani lépések nem terjednek ki.
Az MVM-számlázás átállítási szükséglete miatt az állami áram- és gázszolgáltató a fűtési szezon végéig, azaz május 15-ig több elszámolószámlát nem állít ki.
Az érintettek így azt követően kapják meg a kedvezményt tartalmazó elszámolószámlát. Távhő esetén viszont a legközelebbi számlában megjelenhet a levonás. A bejelentések alapján az MVM mostantól újraindítja a havi részszámlák múlt héten felfüggesztett kibocsátását, így azokat újfent határidőn belül be kell fizetni. A részletek iránti tudakozódásunkra az MVM-től lapzártánkig nem érkezett válasz.
A kormányinfón az is elhangzott, hogy az önkormányzatok által január 28-áig a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak leadott ingyentűzifa-igényeket március 15-ig kiszállítják. Arról, hogy ez egyszersmind a kormányzati tüzelőakció végét is jelenti-e, nem esett szó.
A rezsikedvezményből 25 milliárd forintot a költségvetés általános tartalékából fedeznének.Utóbbit a kormány eredetileg 50 milliárd forinttal tervezte meg, amit aztán a Költségvetési Tanács nyomására 192 milliárdra emeltek, és végül a parlament így fogadta el a 2026-os költségvetést. Ám Nagy Márton tavaly novemberben bejelentette, hogy a kormány a 2026-os költségvetés tervezését elrontotta, s a költségvetési hiányt megemelték a GDP 5 százalékára. Viszont még ennek az elérését is csak a teljes, 192 milliárdos költségvetési tartalék zárolásával látták teljesíthetőnek. A kormány most eme, zárolt tartalékból, vagyis nem létező pénzekből állná a plusz rezsitámogatást. A döntés tehát további, terven felüli hiány- és államadósság-növekedéssel jár, amit végső soron a kamatokon keresztül megint az adófizetőknek kell majd megfizetniük. Lapunk megkereste a nemzetgazdasági tárcát azzal, hogy miként tervezik a zárolt tartalékból fedezni a kiadásokat, ám lapzártánkig válasz nem érkezett.
