A relatíve nagyobb városok között a 37 személyes kisrepülőgépek jelentik az összeköttetést, a kisebbekbe helikopterrel lehet utazni, illetve a nyugati part mentén közlekedik egyetlen – egyébként komfortos – hajóval az Arctic Umiaq Line hajóstársaság. Ilyen körülmények között a közlekedés minden formája a világon a legdrágábban között van békeidőben is – mondta el lapunknak Bajomi-Lázár Dávid, aki minden évben több csoportot kalauzol a több mint kétmillió négyzetkilométeres, Magyarországnál bő hússzor nagyobb, de ritkán lakott szigetre.
Grönland lakossága 2025. január 1.-én 56.542 fő volt, és a népesség az elmúlt tíz évben mindössze 2 százalékkal nőtt. A fővárosban, Nuukban 19.900 fő (35%), vidéki városokban 16.600 fő (29%), falvakban 12.000 fő (21%), kisebb telepeken pedig 3800 fő (7%) él. Állampolgárság szerint a grönlandiak döntő többsége (96%) dán – ők abban a sajátos helyzetben vannak, hogy a lakóhelyük területileg nem része az EU-nak, ők maguk viszont EU-polgárok a dán állampolgárság révén. A fennmaradó 4 százaléknyí lakosságon belül Fülöp-szigeteki 1110 (2%), thai 399 (0,7%), Sri Lanka-i 118 (0,2%), izlandi 113 (0,2%), lengyel 80, svéd 79, kínai 66, norvég 65, német 54, afrikai 52, amerikai 39, francia 24, és lakik a szigeten három magyar is. Mindemellett a kontinentális Dániában is élnek grönlandiak, nem is kevesen: összesen mintegy 17 ezren. Ami az etnikai összetételt illeti, Grönlandon nem tartják hivatalosan számon, hogy ki inuit, ki dán és ki a „vegyes”, de becslések szerint 8-10 százalék körül lehet a dánok aránya.
Grönland már az amerikaiaké az új nemzetvédelmi stratégiában, a Trump-adminisztráció szerint nincs szabályokon alapuló nemzetközi rendA településszerkezet sajátos: 19 000 feletti lakosságszámmal egy, 2000-6000 közöttivel öt, 1000-2000 közöttivel szintén öt, 100-1000 közöttivel 28, 100 alatti népességgel pedig 30 település rendelkezik. – Grönlandon az életminőséget elsősorban az határozza meg, hogy ki mekkora településen él – hangsúlyozza Bajomi-Lázár Dávid. – A 19 ezres lakosságú Nuuk a lakásviszonyokat, vagy az iskolák, az orvosi ellátás, a vásárlási lehetőségek színvonalát tekintve közel megfelel egy hasonló nagyságú izlandi városnak. Nuukban emiatt egész elővárosnyi új építésű, magántulajdonú, jó színvonalú társasház van. A kisvárosokban (Ilulissat 5087, Sisimiut 5485, Qaqortoq 3069, Aasiaat 2992, Maniitsoq 2519, Narsaq 1257, Tasiilaq 1758, Uummannaq 1401, Paamiut 1169, Upernavik 1067 lakos) viszont alig van új lakás, és a régi házak többnyire rossz állapotúak. Ellenben ott is jól felszereltek az iskolák, és több helyen van kisebb, de színvonalas kórház. A vásárlás szupermarketekre koncentrálódik. A falvakban és különösen a telepeken sokkal alacsonyabb az életszínvonal, és bár szinte mindenhol van bolt, orvos és iskola, sok ember a mai napig halászatból és vadászatból szerzi meg a napi élelmiszert – foglalja össze a turisztikai szakember.
A sziget egyszerre gazdag és szegény. Hiába van elvileg sok ásványkincs Grönlandon – például szén, kriolit, ritkaföldfémek –, ezeket nem lehet nagy mennyiségben, gazdaságosan kiaknázni
egyrészt az infrastruktúra hiánya (a bányászati cégeknek kikötőket, repülőtereket, településeket kellene építeniük, és ezeknek az építési költsége sokkal magasabb lenne, mint máshol a világban), másrészt a sok helyen két-három kilométer vastagságú belső jégtakaró miatt.
A munkanélküliség viszont komolyabb helyi ipar nélkül is mindössze 3 százalék. A dolgozók 44 százalékát az állami szektor, 15 százalékát a halászat, 11 százalékát a kereskedelem, 8 százalékát az építőipar, 7 százalékát a közlekedés foglalkoztatja. A mezőgazdaságból mindössze 98 fő él a statisztikák szerint. A vállalkozások száma valamivel több mint 4 ezer (a fele halászati cég), a többség mikro- és kisvállalkozás. A halászaton belül a legnagyobb bizniszt a rák és a tőkehal jelenti. A külkereskedelem kiegyensúlyozott – az export alig 4 százalékkal kevesebb az importnál -, a fő kiviteli cikk a hal és a rák mintegy négyötödös aránnyal.
Az egy főre jutó GDP 58 000 dollár úgy, hogy Magyarországon ugyanez alig 22 000 dollár.
Az idegenforgalom szerepe egyre jelentősebb. – A nuuki repülőtér futópályájának a meghosszabbítása volt sok éven az egyik fő belpolitikai ügy. Ez azért kardinális kérdés, mert korábban csak kis gépek tudtak leszállni.
Az utasszállítók fogadására alkalmas hosszabb futópálya és az új terminál építése félmilliárd dollárba került, ami a GDP mintegy egyhetede. De sokan mégis támogatták,
mert abban bíztak, az új repülőtér megépítésével jelentősen bővül a turizmus, és olyan szintre emelkedik az ország bevétele, ami hosszú távon lehetővé teszi a függetlenséget – idézte fel a magyar szakember.
Grönlandra jelenleg évente nagyjából 60 ezer turista érkezik repülővel, és 40 ezer nagy utasszállító, azaz cruise hajóval. A főszezon egyértelműen a nyár. Grönland turisztikai fővárosa Ilulissat: a közelben van a Jégfjord, ami világ legvonzóbb idegenforgalmi attrakciója. Évi 20 milliárd tonna jég szakad le róla, a jéghegyek akár kilométernyi magasságúak is lehetnek. – Közel annyi édesvizet bocsát ki ez az egyetlen jégfjord, mint amennyi Afrika éves lakossági vízfogyasztása – említ egy szemléletes példát Bajomi-Lázár Dávid. A grönlandi utazás zsebbenyúlós mulatság, mert drága a repülőjegy Európából Grönlandra, és mint említettük, az utak hiánya miatt a települések között csak repülni vagy hajózni lehet, ráadásul az idegenforgalmi infrastruktúra is szűkös még: kevés és kicsi a szálloda, az étterem, a busz, a kirándulóhajó.
De miért kell a világ összes nagyhatalmának az Északi-sarkvidék?NATO-főtitkár: Donald Trump kezdeményezésére munka kezdődik a teljes Északi-sarkvidék védelmének növelésérőlAhogyan a számok is sejtetik, a „miből él Grönland?” kérdésre a válasz elsősorban a hal- és rákexport, másodsorban pedig a turizmus. Dánia pénzügyi támogatása (egészségügyi, oktatási, rendőrségi, honvédelmi, közigazgatási területen) a különböző becslések szerint évi 600 millió és egymilliárd dollár között van.
A grönlandi belpolitika fő kérdése – és ezen a mostani amerikai igénybejelentés sem változtatott – évtizedek óta a függetlenedés. – Grönland Dánia része. Dán korona a pénz, dán útlevelük van, Dánia biztosítja a rendőrséget és a honvédelmet, de Grönlandnak saját parlamentje, kormánya, politikai pártjai, választási rendszere, törvényei vannak. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a távlati cél a függetlenség – vita csak azon van, hogy egyesek ezt gyorsabban, mások lassabban szeretnék elérni. A fő akadály a pénz: Grönland egyelőre nem képes annyi jövedelmet termelni, amennyivel fenn lehetne tartani a mostani életszínvonalat – szögezi le Bajomi-Lázár Dávid. Egy 2026 eleji közvéleménykutatás szerint a grönlandiak 6 százaléka szeretne az Egyesült Államok részévé válni, 85 százalék pedig egyelőre maradna Dániánál. A hatalmas terület amúgy 1953-ban lett gyarmat helyett Dánia egyik megyéje, majd a függetlenedési folyamat eddigi legfontosabb lépésként 1979-ben kapott autonómiát – semmi jele, hogy a lépésről lépésre bővülő önrendelkezést amerikai függőségre akarnák cserélni.
