„Szisztematikusan leépítik az egész társadalmat, és mindig a cigányokkal kezdik”

Néhány százan tüntettek szombaton az Építési és Közlekedési Minisztérium előtt a kitartóan szemerkélő esőben romák és nem romák együtt, kifejezve felháborodásukat Lázár János szavai miatt. A tüntetést „Álljunk ki cigány honfitársaink mellett!” felszólítással hirdette meg Lakatos Ádám, egykor állami gondozásban nevelkedett aktivista, hogy megmutassák a miniszternek, nem tűrik tovább a megbélyegzést, a kirekesztést és az embertelen beszédet.

Hiába kért elnézést Lázár János, és hiába próbálja a miniszterelnök is az utóbbi napokban feledtetni minisztere szavait, a demonstráción megjelentek nem bocsátanak meg a stzaros mosdókról szóló mondataiért. Mint mondták azért, mert mindez nem egy elszólás volt, hanem pontosan illeszkedik a Fidesz eddigi romapolitikájába. – Én már felháborodni sem tudok, nem is leptek meg ezek a mondatok – jelentette ki egy férfi. Úgy gondolja, azt kellene mindenkinek megérteni, hogy itt nem csak a romákról van szó. – Szisztematikusan leépítik az egész társadalmat, és mindig a cigányokkal kezdik, csak olyankor az még senkit nem érdekel.

– tette hozzá. A roma gyerekek kilátásai az oktatási rendszerben sok beszélgetésben előkerült, míg a felszólalókra vártak a tüntetők az Alkotmány utcában, az iskolai elkülönítés mellett a legtöbben az iskolakötelezettségi korhatár 16 éves korra csökkentését emlegették a „főbűnként”, amit a Fidesz kormány elkövetett ebben a kérdésben. Lázár ugyanakkor a botrányos megszólalásában azt is mondta, ők több százezer cigány fiatal számára biztosítottak lehetőséget, akik tanulhatnak, végzettséget szerezhetnek. Amikor arról kérdeztük a tüntetés résztvevőit, hogy ők ezt látják-e a környezetükben, jobb lett-e a fiatal romák helyzete, egyikük csak annyit mondott – Hát, mihez képest?. A társaság tagjai egyetértettek abban, hogy egy cigány gyerek esélyei ma is sokkal rosszabbak, mint egy nem cigányé és ebben nem láttak javulást az elmúlt másfél évtizedben.

A színpadon az első felszólaló Lakatos Dóri nőjogi és kisebbségi aktivista volt, aki azzal kezdte: ő magyar cigány, és büszke rá. Elmesélte, jó tanulóként a megye legjobb iskolájában milyen megkülönböztetést és beszólásokat kellett elszenvednie fehér bőrű szőke romaként, miután nem tagadta le a származását az osztálytársai előtt. Úgy gondolja, ha egy miniszter tesz olyan kijelentéseket, mint Lázár, azzal felbátoríthatja a szélsőségeket, éppen ezért nagy a súlya az ilyen szavaknak. Azt is egyértelművé tette: nincs bocsánat Lázár János számára.

„Önmagában az, hogy ma itt vagyunk, üzenet. Magyarország sokszínű, és ez a sokszínűség erő, nem gyengeség. Mi mindnyájan ugyanebben az országban élünk, ugyanazokat az utcákat járjuk, ugyanazokat az iskolákat, munkahelyeket, ugyanazt a jövőt szeretnénk a gyerekeinknek” – kezdte a beszédét Sikos Kata kétgyerekes anyuka, akiről a bemutatáskor elmondták: jelenleg gimnáziumba jár, egyetemre készül, és tanár szeretne lenni. Szerinte Lázár kijelentése megalázó, lealacsonyító és kirekesztő volt, és nem csak romákat sértette meg, hanem egy egész ország lelkiismeretét. „Ma együtt mondjuk ki: tiszteletet, egyenlőséget, emberséget akarunk. És ezt nem kérjük, ezt megköveteljük. (…) Aki úgy beszél magyar állampolgárokról, az nem lehet a köz szolgája. Felszólítjuk Lázár Jánost, hogy mondjon le” – mondta a tüntetők skandálása közepette.

Orsós János iskolaalapító, tanár és aktivista is a saját történetét osztotta meg arról, hogy édesapja mindig azt mondta neki, ha tanul, bármi lehet belőle. Úgy gondolja, Lázár mondatai nem előzmény nélküliek, és felidézett több korábbi politikusi megszólalást ennek igazolására. Úgy gondolja, az „első cigánytörvény” a rendszerváltás után a szabad iskolaválasztás jogának törvénybe foglalása volt, amely lehetőség valójában a cigányokat nem illeti meg. A második szerinte a tankötelezettség leszállítása, a harmadik pedig az úgynevezett önazonossági törvény, amivel a magyarországi cigányságot próbálják kiszorítani a településekről.

A legtüzesebb beszédet Daróczi Ágnes tartotta, aki emlékeztetett: 1990 fekete márciusán a marosvásárhelyi pogrom idején a romák a határon túli magyarok mellé álltak. „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok” – idézte fel skandálva a tömeg a szállóigét, amit Daróczi Ágnes szerint most ideje erre módosítani: „Ne féljetek cigányok, megjöttek a magyarok!”. Az előadóművész, kutató és aktivista kritikát fogalmazott meg az ellenzék felé is: bírálta a Kutyapárt vécékefés akcióját, és a Tisza Párt tervét is, amely szerint kihangosítókon vinnék el Lázár szavait a kistelepülésekre is. – Előbb az egyik a halottainkat sebzi meg és vele minket, amikor a zenész cigányoknak állított emlékművet megdíszíti vécékefével. A másik meg hangosbemondón ordibál tele ezer falut és elismétli a gyűlölet szavait, hogy megjegyezzük, és még a gyerekeink is megjegyezzék. Ez az igazi szolidaritás? Ezek után arra szólította fel a romákat, hogy szerveződjenek meg, mert addig a politikusok mindig tévedésben lesznek. De ha lesz politikai erejük, négy év múlva ők mondhatják meg „ki legyen a király”.

Az ekkor már esőben ázó tüntetést Iványi Gábor lelkész zárta, aki szerint nem csak Lázár Jánosnak, de Orbán Viktornak is le kellene mondani a minisztere szavai miatt. Arról beszélt, hogy történelmi fordulópont közeleg, az emberek szeretnének beleszólni abba, hogy mi történjen az országban a jövőben. „Olyan országot akarunk, amely szabaddá tesz mindenkit, kicsiket és nagyokat, cigánygyerekeket egyaránt, hogy bárki lehessen belőlük, minisztertől a köztársasági elnökig. Lehetőség kell, nem maradékon tengődés, tisztességes törvények kellenek! Most valóban változás következhet be, hogy egy boldogabb világot hagyjunk az utánunk jövőkre – zárta le a tüntetést Iványi Gábor.