Több százan tüntetnek Lázár János minisztériuma előtt a romákért

Cikkünk nemsokára frissül!

„Álljunk ki cigány honfitársaink mellett! Álljunk ki egymásért, mert egy ország vagyunk, egy közösség, egy nemzet” – szerepel annak a szombaton tartott civil tüntetésnek a leírásában, amelyet tiltakozásul hirdettek meg Lázár János építési és közlekedési miniszter romákat sértő kijelentései után. – Mutassuk meg együtt, hogy nem tűrjük tovább a megbélyegzést, a kirekesztést és az embertelen beszédet. Mutassuk meg, hogy számunkra a cigány emberek nem „közmunkások”, nem „vécétakarítók”, és végképp nem bűnbakok vagy politikai jelszavak, hanem valódi emberek. Olyan emberek, mint bárki más – szögezte le a szervező, Lakatos Ádám, aki szerint Lázár Jánosnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie azokért a szavakért, amelyek sebeket okoztak, és tovább mélyítik a megosztottságot. A résztvevők között adománygyűjtést szerveznek, és az összegyűlt összeget a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze, Iványi Gábor egyesületének ajánlják fel.

A felszólalok sorában Lakatos Dóri nőjogi és kisebbségi aktivista, újságíró. – Szőke hajú és fehérbőrű magyar cigány vagyok, Vésztőről, nagyapám szülővárosából vécépucoló közmunkásként költöztem el.  Lakatos Menyhért unokája, író cigány, mint a nagyapám volt, magyar cigány vagyok, és büszke vagyok rá – mondta. A diszkrimináció ellen szólalt fel, a nemzetiség általánosítása ellen, és közölte, elegük van a megkülönböztetéstől, de nincsenek egyedül. Szerinte Lázár János felelőssége különösen súlyos, mert szavai felbátorítják a gyűlölködőket.

Akárhogy mázolják át a múltat, a jelen sötét – mondta Cserna Antal, ahogy bemutatkozott, magyar színész és rendező, aki a művészet eszközeivel szól az igazságról és az emberi felelősségről. A Szózat szavait idézve, 2023-ban írt sorait olvasta fel.

A következő felszólaló Kata volt, kétgyermekes anya, aki tanárnak készül. Elmondta, hogy Magyarország sokszínű, ami erő és nem gyengeség. A roma és a magyar kultúra évszázadok óta együtt él. Ezt az emberi méltóságot sértette meg Lázár János kirekesztő szavaival. Nem tartalékok vagyunk, emberek vagyok, magyar állampolgárok,. ez a tüntetés a méltóságról szól, arról, milyen Magyarországot akarunk, tiszteletet és egyenlőséget akarunk. Elutasítjuk, hogy Lázár János etnikailag rangsorolja a munkákat. Lázár János elvesztette a közbizalmat, aki így beszél a magyar állampolgárokról, az nem lehet a köz szolgálja Felszólítjuk Lázár Jánost, mondjon le – jelentette ki, hozzátéve, nekik a bocsánatkérés nem elég, a méltóságuk nem alku tárgya. A jelenlévők ütemesen mondták utána, hogy mondjon le.

Könyves Tamás közéleti aktivista, egy civil szervezet vezetője megkérdezte a jelenlévőktől, hogy ők tényleg tartaléknak érzik-e magukat. A résztvevők, után mondták, hogy nem. Van egy határ, van egy pont, ahol már nem lehet félrenézni, nem lehet magyarázkodni. Lázár János egy nyilvános fórumon olyan mondatokat mondott ki, amellyel nem csak megbántott, hanem megalázta őket.  – Nincs szégyenmunka, bármilyen munka becsületes. De van szégyenbeszéd, és amit ott hallottunk, az volt. Szégyen. A belső tartalék kifejezés gondolkodásmód, amely embereket eszközzé tesz, kijelölhető csoportokká, és ez minden jóérzésű magyar embernek fáj. A cigányságnem tartalék – szögezte le Könyves Tamás, aki szerint aki ma a cigányokat alázza meg, holnap bárkit megalázhat. Leszögezte: eddig, és ne tovább! A tüntetők pedig skandálni kezdték: – Lázár, takarodj!

Orsós János tanár, iskolalapító, aktivista saját életére emlékezett vissza, akinek apukája gyerekkorában azt mondta, hogy ha tanulnak, bármi lehet belőlük. Mint mondta, a vécékefe-ügy nem az első, a sokadik: 2013 környékén Balog Zoltán akkori fideszes politikus Tusványoson elmélkedett az erőforrásról, később maga Lázár János pedig arról beszélt, hogy 600 éve nem tudták integrálni a cigányokat, sőt Orbán Viktor is volt, hogy különbséget tett magyar és magyar között. – Ma Magyarországon a cigánygyerekeknek nagyon kevés az esélyük, hogy bármi legyen belőlük. Három cigánytörvény is született: Az első cigánytörvény a szabad iskolaválasztás joga volt, ami cigányokat ma sem illeti meg, a másik tankötelezettség leszállítása volt, a harmadik pedig az  úgynevezett önazonosság védelmére hozott törvény volt, amely megint csak a magyarországi cigányságot érinti. Mi itt vagyunk, itt élünk, magyarok vagyunk és magyarok is maradunk – szögezte le Orsós János, aki szerint a vécépucolás sem szégyen, de sok mindent elmond Lázár János, aki valóságos kasztrendszert épített fel a beszédével.

Daróczi Ágnes, előadóművész, kulturális menedzser, újságíró, kisebbségkutató, Budapest díszpolgára szólt az egybegyűltekhez. – Köszönjük, hogy eljöttetek ma, ez itt a szolidaritás. – Igen, szolidaritás a magyarországi cigányok mellett, akiket volt képe megalázni egy kormányzó miniszternek – mondta Daróczi Ágnes, aki bírálta az ellenzéki pártokat is, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot is, mert vécékefékkel gyalázták meg szerinte a meghalt muzsikus cigányokat, és a Tisza Pártot is, hogy hangosbemondókkal akarják országszerte megismételni Lázár János szavait. A cigányságot szerveződésre szólította fel. Felidézte, hogy Marosvásárhelyen Puczi Béla vezetésével a magyarok mellé álltak a cigányok, és azt mondták: „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok”.

A szónok szerint most azt kell mondani: Ne féljetek cigányok, megjöttek a magyarok! Felidézte Orosz Örs szlovákiai magyar esetét, akit rendőrök vittek el, mert tiltakozni mert Beneš-dekrétumok ellen, ezért Daróczi Ágnes szerint a szlovákiai magyarok mellett is ki kell állni.

Iványi Gábor vezető lelkész, a Magyarországi Evangélium Testvérközösség alapítója, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke volt az utolsó felszólaló. – Lázár János az ő belső tartalékát nyilvánvalóvá tette, és elvárná, hogy azt mi takarítsuk el, de mi azt nem takarítjuk el! – szögezte le elöljáróban a hatalom zaklatásának évek óta kitett lelkész. Mint mondta, sok adósságunk van, de most olyan pillanathoz érkezünk, mint a rendszerváltáskor, amely ma olyan távol van nagyjából, mint akkor 1956. Kijelentette, ha Lázár János nem mond le, a miniszterelnöknek kell lemondania, ekkor a tömeg hangosan skandálta: Mondjon le!

– Egyik oldalról kaptunk ajánlatot, hogy mit is kell csinálnunk, most másfelé kell fordulnunk. Én pucoltam már vécét Hegyeshalomnál a határon, amikor a menekülteket kellett segíteni. A vécépucolást meg lehet tenni szeretetből, de mi ennél komolyabb ajánlatot várunk itt, karnyújtásnyira a parlamenttől.

Szeretnénk beleszólni abba, hogy ebben az országban mi történik, mi történjen a jövőben. Nem a hatalom fennmaradását, hanem olyan országot akarunk, amely szabaddá tesz mindenkit, kicsiket és nagyokat, cigánygyerekeket egyaránt, hogy bárki lehessen belőlük, minisztertől a köztársasági elnökig. Lehetőség kell, nem maradékon tengődés, tisztességes törvények kellenek! Most valóban változás következhet be, hogy egy boldogabb világot hagyjunk az utánunk jövőkre – zárta beszédét Iványi Gábor. 

A tüntetés végén együtt, mindnyájan elénekelték a cigány és a magyar himnuszt.

Amint arról lapunk is beszámolt, a fideszes politikus másfél hete Balatonalmádiban tartott lakossági fórumán kijelentette: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.” Bár Lázár János két napra rá Kaposváron DPK.nagygyűlésen bocsánatot kért, sokan egyszerűen nem hisznek az őszinteségében. A csütörtöki gyöngyösi Lázárinfó sajtótájékoztatóján támadt is egy kis feszültség ebből. 

– üzente valaki egy transzparensen Lázár Jánosnak.