Nincs garancia, hogy a külhoni magyar voksok leadásánál nem történik szavazatvásárlás. Azt sem ellenőrzik, hogy 2022 óta életben vannak-e még a névjegyzékben szereplő levélszavazók – derült ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) lapunknak küldött válaszaiból.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók 2026. március 18-áig tudnak regisztrálni. A Népszava az NVI-nél többek között arról érdeklődött, ha már a levélszavazatok begyűjtését gyakran a külhoni magyar pártok, és egyházi szereplők – például lelkészek – végzik, milyen garanciák védik a határon túlról érkező voksok tisztaságát, és titkosságát
Az NVI válaszában hangsúlyozta: „A levélszavazási csomagokat kizárólag a szavazók által megadott postacímre küldik ki; személyes átvétel esetén pedig kizárólag az érintettek vehetik át őket a külképviseleten.” (…) A hivatal elismerte, hogy ezeken a helyeken, vagy postán bárki, akár más személy is feladhatja a voksokat; ehhez hivatalos meghatalmazásra sincs szükség a szavazó részéről.
Hozzátették: bárki is a boríték feladója, az érvénytelennek minősül, ha például hiányzik róla a szavazó azonosító nyilatkozata. Illetve, ha az azonosító adatlapot nem írta alá az érintett választópolgár, és a nyilvántartásban szereplő adatok nem egyeznek.
Arra a felvetésünkre, bár lehet, hogy van aláírás, és stimmelnek is az adatok, de hogyan ellenőrzik, nem történt-e külföldön szavazatvásárlás, azt írták:
„a választópolgár maga dönti el, hogy milyen módon juttatja vissza a levélszavazatát az NVI-hez.”
Megnyugtatásul azért mellékelték a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012-es évi C törvény ide vonatkozó paragrafusát: „3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki arra jogosultat a választásban (…) erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik.”
Lapunk végül arra is rákérdezett, ellenőrzik-e hogy a levélben voksoló, regisztrált szavazó él-e még egyáltalán.
Erre is kitérő választ kaptunk:
„Ha egy külföldön élő magyar állampolgár halálát a hozzátartozók nem anyakönyveztetik a külképviseleten, arról a magyar hatóságok nem szereznek tudomást.”
Az NVI szerint e probléma kezelésére szolgál az a szabály, hogy tíz év inaktivitás után automatikusan törlik a választót a névjegyzékből.
Bár az nem derült ki, hogy mi történik, ha egy idén regisztráló „választópolgár” haláláról csupán az elmúlt 4, vagy 8 évben nem értesültek, annyit elárultak: elhalálozás miatt 2013 ősze óta 9 205 főt töröltek. „A regisztráció vagy az ahhoz kötődő utolsó aktivitás (például szavazás vagy kérelemmódosítás) óta eltelt tíz évet követően pedig ezen felül több mint 36 ezer főt törölt az NVI a regisztráltak közül” – fogalmaztak a Népszavához eljuttatott válaszukban.
Több elhunyt erdélyi szavazó nevére is érkezett választási regisztrációs levélMától jelentkezhetnek megméretésre a parlamenti választáson induló pártok, 12 éve egyszer már elszabadult a pokolTétek és esélyek áprilisban – Már nem az a kérdés, hogy Orbán Viktor vagy Magyar Péter, hanem hogy van-e még visszaút a civilizációbaMindenki megtartaná, kivéve a DK
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese szerdán az NVI vezetőivel egyeztetett a határon túli levélszavazás gyakorlatáról. Szerinte a rendszer súlyos demokratikus és választásbiztonsági kockázatokat hordoz, ezért meg kell szüntetni. A párt rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, és a levélszavazás eltörlését követeli a 2026-os választások előtt.
Lapunk a Fidesz sajtóosztályánál érdeklődött arról: amennyiben megnyernék a választást, terveznek-e bármit változtatni a határon túli voksolás procedúráján. Választ nem kaptunk, ahogy a Mi Hazánk sem reagált megkeresésünkre. Az induló ellenzéki pártok közül a Tisza Párt azt írta a Népszavának: "A határon túl élő, kettős állampolgársággal rendelkező magyar honfitársaink szavazati jogát megtartjuk. Egyben vállaljuk azt, hogy egységesítjük a külhoni magyarok és a diaszpórában élők szavazati jogát és a szavazás módját." A Magyar Kétfarkú Kutya Párt úgy fogalmazott: „Arra van szükség, hogy minél több ember, minél egyszerűbben szavazhasson határon innen és túl, a határ felett és alatt egyaránt. Ez legalább levélben, de simán online is megvalósulhatna, a lényeg, hogy mindenki azonos feltételekkel voksolhasson.”
