Karácsony Gergely;Orbán Viktor;kormányrendelet;szolidaritási hozzájárulás;Sára Botond;szolidaritási adó;

Korábbi felvétel

Sára Botond: A kormány döntése egy olyan kiskaput zárt be, amely lehetőséget adott a kötelezettségek kijátszására

A fideszes főispán hosszan magyarázta, miért van minden rendben a jogállammal köszönőviszonyban sem lévő kormányrendelettel.

Karácsony Gergely folyamatosan félrevezeti a budapestieket a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A valóság azonban közel sem arról szól, mint amit a főpolgármester összehord - jelentette ki Sára Botond fideszes főispán a Facebookon, hosszan magyarázva, miért van szerinte teljesen rendben, hogy az Orbán-kormány a jogállamisági alapelveknek teljesen ellentmondva betiltotta a peres úton történő jogorvoslatot az önkormányzatokat sújtó, szolidaritási hozzájárulásnak elnevezett kormányzati sarc ügyében.

A főispán szerint „a kormány döntése egy olyan kiskaput zárt be, amely lehetőséget adott a kötelezettségek kijátszására.” Ezért szerinte Karácsony Gergely főpolgármester „vagy nincs tisztában az alapvető jogi tényekkel, vagy tudatosan ferdít”. Hogy mik is az alapvető jogi tények, az persze eléggé vitatható, a Budapest Környéki Törvényszék például az Orbán Viktor által szignózott, visszamenőleges hatályú, jogtipró kormányrendelettel szembemenve már jelezte is, hogy nem szünteti meg Szigetszentmiklós szolidaritási adó ügyében indított perét, csak elhalasztotta azt. Litresits Andrástól, a települést képviselő ügyvéd elmondta, a tárgyaláson azzal érvelt, hogy a héten kiadott kormányrendelet több ponton is alaptörvény-ellenes – a várost, mint felperest a tisztességes eljárás jogától, a bíróságot pedig a független eljárás és döntés jogától fosztja meg.

Sára Botond azzal érvelt az alaptörvénysértő kormányrendelet mellett, hogy maga a szolidaritási adó nem alkotmányellenes, mert a 2025. júniusa óta Polt Péter által elnökölt Alkotmánybíróság ezt kétszer is kimondta. „A főváros egyetlen pert sem nyert meg soha, amely a hozzájárulás jogszerűségét vagy összegszerűségét vitatta volna. Nem is nyerhetett, mert sem hazai jogszabály, sem nemzetközi szerződés nem minősíti jogellenesnek a szolidaritási hozzájárulást. A bíróság mindössze kizárólag a technikai, beszedési, mondjuk úgy, hogy egy eljárási részletkérdést vitatott, – ami azért nem volt szabályozva, mert korábban egyik önkormányzatnak sem jutott eszébe, hogy ne teljesítse a fizetési kötelezettségét – és nem a kötelezettség jogalapját vagy összegszerűségét kérdőjelezte meg” - állította Sára, aki szerint a mostani kormányrendelet „pontosan az ilyen technikai trükközések lehetőségét zárta le és azt, hogy a főpolgármester politikai hangulatkeltést továbbra is fenntartsa.”

A fideszes főispán ezt követően arról értekezett, hogy a főváros „Karácsony Gergely és a Tisza Párt által elfogadtatott 2026. évi költségvetése" a tavalyihoz hasonlóan jogellenes, mivel azzal számol, hogy a kormánynak vissza kell fizetnie mintegy 100 milliárd forintnyi elvett pénzt. Az összeget viszont a kormány nem fogja visszaadni, mert nem alkotmányellenes a szolidaritási hozzájárulás - ismételte meg előző érvét.

Sára Botond végezetül „trükközésnek és hangulatkeltésnek” nevezte, hogy az önkormányzatok törvényes bírósági eljárás keretében megpróbálnak fellépni a kormányzati pénzelvonások ellen.

A Fővárosi Törvényszék normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól, a szolidaritási hozzájárulás ügyben indult közigazgatási jogvita következő tárgyalási napját megtartják.