A kabinet néhány tagját is meglephette a szolidaritási hozzájárulás veszélyhelyzeti szabályozása. A Népszava információi szerint a kedden megjelent kormányrendelet tervezete nem volt napirenden a legutóbbi ülésükön, sőt nem is „nem volt rajta a kormányzati horizonton”, a kabineten belül is vita volt róla a rendelet kiadása előtt. Ellenzői szerint heves politikai reakciót válthat ki, miközben a várt hatása legfeljebb a választások után érzékelhető.
A szolidaritási hozzájárulásról szóló friss rendelet az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva kimondja, hogy a magyar önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás (szola) megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs. A kormány az ezzel kapcsolatos pereket egyszerűen megszünteti, ami egy demokratikus jogállamban példátlan intézkedés. Nemzetközi szereplők és cégek számára is ijesztő lehet, hogy egy jogvitát így le lehet zárni. Ahogy a Népszava egyik forrása megjegyezte: „ez olyan lépés, ami bekerül a nagyköveti levelezésekbe is”.
Szolidaritási hozzájárulás: az Orbán-kormány külön rendeletben rögzíti, hogy nem illeti meg jogvédelem az önkormányzatokatA kormányrendeletnek ugyanakkor közvetlen, azonnal érvényesülő hatása nincs. Kimondja ugyan, hogy az önkormányzatoknak a 2025. évről fennmaradt tartozást a folyamatban lévő perek megszüntetését követő 15 napon belül meg kell fizetniük, de ha nem teszik meg, akkor a Magyar Államkincstár az idei évre előírt szolidaritási hozzájárulás következő részletével együtt szedi majd be ezeket. Ez pedig a nemzetgazdasági miniszter hivatkozott rendelete szerint április 15-e, három nappal a parlamenti választás után.
A kormányrendelet – bizonyos értelmezések szerint - Sára Botond főispán törvényességi felhívásának jogi megtámasztása. A budapesti kormányhivatal álláspontja szerint a fővárosi önkormányzat 2026-os költségvetése jogszabályellenes, mivel a bevételi oldalon szerepeltetik a szolidaritási hozzájárulás okán indított perekben visszanyerhető összegek egy részét, illetve a kiadási oldalon nem számolnak az idei évre kiszabott teljes hozzájárulás befizetésével. A Karácsony Gergely vezette főváros ugyanis 63 milliárd forinttal kevesebbet fizetne be – a nettó befizetői pozíció elutasítása miatt – a 2026-ra kiszabott 97,7 milliárdból. A két függő tétel összesen 100 milliárd forintra rúg.
Sára Botond: Törvényességi felhívással fog élni a kormányhivatal a 2026-os fővárosi költségvetés miattSára Botond szerint a nem létező bevételek miatt a költségvetés megalapozatlan, így törvényellenes, ezért felszólította a Fővárosi Közgyűlést a módosítására. Csakhogy az érvelése egy közigazgatási perben könnyen elvérezhet, lévén a szola megfizetéséről szóló tavalyi törvényi és rendeleti módosítások nem rendezték a 2023-2025-ös év befizetésének rendjét. A Kúria pedig a fővárosnak adott igazat, így a költségvetés ezen az alapon nem volt támadható.
Az új rendelet most jogalapot nyújthat a törvényességi felhíváshoz. Kérdés persze, hogy mi értelme van papíron átíratni az idei költségvetést, ettől még nem lesz fedezete se a beszedni kívánt állami sarcnak, se a főváros működési kiadásainak. Könnyű válasz lehetne erre a tavaly decemberben nagy hirtelenséggel elfogadott segélyhitel törvény, csakhogy ez – ha a városvezetés élne is ezzel - elméletileg csak a bérek kifizetésére használható fel, így nem vehető az így kapott kölcsönből üzemanyag a buszokba, nem osztható belőle zsömle az idősotthonokban.
A keddi kormányrendelet célja - sok korábbi kormányzati lépéssel ellentétben - nem feltétlenül a főváros bedöntése volt. De véletlenül még elérhetik vele. Az inkasszót ugyan csak áprilisban indíthatja az államkincstár, most minek is tenné, hiszen a főváros már a 40 milliárdos hitelkeretének is a végén jár a januári 11,7 milliárdos elvonás után.
Levonta a 11,7 milliárd forintot a fővárosi önkormányzat számlájáról a Magyar ÁllamkincstárA januári béreket még kifizetik, de a februári bérek márciusi kiadása már kérdéses. Minden más számla kifizetését leállították.
Kérdés, hogyan reagálnak erre a beszállítók. A Mol már decemberben 30-án jelezte, hogy leállítja a buszok üzemanyag-szállítását. A fővárosi tartozás ugyanis túlfutott a kockázatos limiten. Némi egyeztetés után az olajtársaság végül megelégedett azzal, hogy a BKV megígérte: január 5-ig fizet. Ez meg is történt. Csakhogy a BKV és a BKK továbbra is pengeélen táncol. A két cég együtt 90 milliárdos adósságot, banki, adó és számlatartozás görget maga előtt.
Pengeélen táncol a BKK és a BKV, 90 milliárdos adósságot görgetnek maguk előttA főváros lázasan keresi a pénzügyi megoldást. Március közepén 120 milliárd forint iparűzési adóelőleg érkezhet a fővárosi számlára, de addig még több mint egy hónap van hátra. A helyzetet nehezíti, hogy a folyószámlahitelt nyújtó bankot erősen elbizonytalaníthatja a jogi pereket kurtán-furcsán lezáró kormányrendelet. Márpedig a januárban indult 40 milliárdos keret gyakorlatilag kimerült.
Újabb szög a meggyilkolt jogállam koporsójába
A Népszava két jogi szakvéleményt is kért a példátlan kormányrendelettel kapcsolatban.
„Az Alkotmánybíróság 2024-es döntése félre nem érthetően rögzíti, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértékét közigazgatási eljárás során kell meghatározni, márpedig a rendelet arra hivatkozik” – magyarázta Hidasi Gábor ügyvéd, aki szerint ez a jól ismert tendencia egyik állomása, melynek lényege, hogy a bíróságok hatáskörét, mérlegelési lehetőségeit korlátozza, ami együtt jár a jogalanyok jogvédelmi lehetőségeinek korlátozásával is. A kormányrendeletet a vészhelyzeti kormányzás lehetőségével való visszaélésnek tartja, hiszen nem a nemzetbiztonságot a háború fenyegetéséből adódó veszély elhárítás, csökkentése okán születik, így alaptörvény ellenes. Hidasi külön kitért az azonnali jogvédelemre is, mondván a közigazgatási bíróság mérlegelheti, hogy szomszédos országban zajló események miatt van-e közvetlenül fenyegető hátrány, ami miatt el kell rendelnie. „Egy valóban demokratikus, legalább a tisztesség látszatára adó, etikus kormány nem a bíróságokkal szemben, hanem a peres ellenfeleivel szemben védekezik” – tette hozzá Hidasi Gábor.
„A gátlástalan hatalom újabb szöget vert a már meggyilkolt jogállam koporsójába” – fakadt ki Magyar György ügyvéd, aki szerint a kormány visszamenőleges hatályú „szörnyszülött” rendeletet alkotott. Már önmagában a veszélyhelyzetre hivatkozást is elfogadhatatlannak tartja, hiszen mi köze a szolidaritási hozzájárulásnak az orosz–ukrán háborúhoz? A rendelet ráadásul a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik.
„A hatalmi ágak szétválasztását megint semmibe vevő végrehajtó hatalom önkényesen beleavatkozik egy másik hatalmi ág, a bíróság működésébe” – tette hozzá Magyar György, aki teljesen abszurdnak tartja, hogy a kormány utasítgassa a bíróságokat. De van más baj is a kormányrendelettel. Egyrészt felülírja a magyar polgári perrendtartásról szóló törvényt, másrészt szembe megy az uniós joggal. Magyar György kiemelte: minden magyar bírónak joga van az uniós jog helyes értelmezéséhez segítségül hívni a luxemburgi Európai Unió Bíróságát, és ott előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni. Amíg a válasz megérkezik, a bíró adhat ideiglenes jogvédelmet a folyamatban lévő perben. Ez reményt nyújthat arra, hogy az EU-s jogba ütköző sérelmes kormányrendelet ne érvényesülhessen. Az ügyvéd szerint semmilyen formában nem fogadható el, hogy kizárják a tisztességes jogorvoslathoz való jogot.
Karácsony Gergely: Valahogy elkormányozni áprilisig
Politikai önleleplezésnek tartja a kormány szolidaritási hozzájárulásról alkotott új rendeletét Karácsony Gergely főpolgármester.
„Minden azon múlik, hogy a bíróságok meghajolnak-e a politikai nyomás alatt, amit részben a fideszes politikusok retorikája, részben ez a kormányrendelet jelent. Remélem nem”
– válaszolta a Népszava kérdésére Karácsony Gergely, aki lát arra esélyt, hogy a Fővárosi Törvényszék a rendelettel szembe menve folytatja a szolidaritási hozzájárulás ügyében indított peres eljárásokat. Mint mondta: korábban is születtek olyan kormánydöntések, amelyeket a bíróság felülírt. A Kúria például kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértékét egy fair közigazgatási eljárásban kell megállapítani, nem elég csak közölni az összeget. A bíróságoknak szerinte megvan az autonómiájuk ahhoz, hogy ellentmondjanak a törvénytelenségnek. A főpolgármester bízik abban, hogy még nem sikerült teljesen felszámolni a jogállamiságot Magyarországon.
A bírósági döntések utólagos kormányzati felülírása nyilvánvalóan sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, ezért igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordulok, kérve, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében – mondta Karácsony Gergely.
Karácsony Gergely: Az Európai Bizottsághoz fordulok a magyar jogállamiság védelmébenA városvezető egyelőre nem tervezi sem rendkívüli közgyűlés összehívását, sem tüntetést, sem más nyomásgyakorlási eszköz bevetését (például a közösségi közlekedés figyelmeztető leállítását). Első lépésként olyan intézkedéseket hoztak, amelyek bővítik a főváros pénzügyi mozgásterét. Az iparűzési adóelőlegek beérkezéséig a főváros leállította minden szállítói számla kifizetését, illetve arra kérik a cégeket, hogy az adót a törvényi határidő előtt fizessék be, ezzel segítve Budapest túlélését. A városvezetés egyelőre nem tervezi a banki hitelkeret bővítését sem.
A városvezető továbbra is bízik az azonnali jogvédelemben, lévén a város bankszámlája jelenleg mínusz 39 milliárdon áll, így könnyen belátható, hogy nincs is miből inkasszálni.
„Nincs olyan kormányrendelet, ami felülírná a bíróság azon jogkörét, hogy a közszolgáltatások biztosítása érdekében ezt a jogvédelmet biztosítsa”
– magyarázza a politikus.
A főpolgármester szerint a kormányrendelet a Fideszen belül is értetlenséget váltott ki, amit jól jelez, hogy Gulyás Gergelyen kívül nem igen akadt támogatója. A kormány és a főváros között mindenesetre továbbra sincs semmiféle kommunikáció.
A Népszava azon kérdésére, miszerint mi történik akkor, ha a bíróság Sára Botond felhívásának engedve az idei költségvetés módosítására kötelezi a Fővárosi Közgyűlést, azt válaszolta, hogy ez már mindenképpen a választások utáni időszakra esik. Akkor pedig mindenképpen újra kell gondolni a kabátot, a jelenlegi jogi játszmákkal nem működtethető hosszútávon a város. Mint mondta:
„új megállapodás kell a kormány és az önkormányzatok között és nemcsak Budapest miatt, hiszen az egész szektor a csőd szélén áll. Nekünk meg az a célunk, hogy valahogy elkormányozzuk a hajót az áprilisi választásig”.
