gyermekvédelmi intézmények;távozók;Tóth Endre;

Nyilvánosságra kerültek az adatok, csak 2024-ben a dolgozók egyharmada távozott a magyarországi gyermekvédelmi intézményekből

Sokkoló mértékű a fluktuáció, és nem csak a Szőlő utcai javítóintézetben. A szakmai ajánlások szerint 30 százalék feletti fluktuáció már működésképtelenség közeli állapotot jelez.

Több hónapos hatósági titkolózás után sikerült megszereznünk a gyermekvédelmi intézmények dolgozói létszámadatait. Ezek alapján 2024-ben a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók átlagosan 34 százaléka távozott Magyarországon, ami azonnali beavatkozást igénylő válsághelyzetet jelez - közölte szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében Tóth Endre momentumos országgyűlési képviselő.

A legsúlyosabb helyzet a Budapesti Javítóintézetben, a Szőlő utcában alakult ki, ahol 97 százalék (!) volt a távozók aránya, ami országosan is példátlan, de más intézményekben is kritikus állapotok uralkodnak. A közlemény szerint a Nógrád Vármegyei Gyermekvédelmi Központot az alkalmazottak 71 százaléka hagyta el, a Cseppkő Gyermekotthoni Központban 65 százalék, a Pest Vármegyei Gyermekvédelmi Központot pedig 63 százalék a távozók aránya. Az ilyen mértékű fluktuáció már lényegében kezelhetetlen mértékű és súlyosan hátráltatja a szakmai működést is.

A momentumos országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzésében tiszteletét fejezte ki azoknak a gyermekvédelmi dolgozóknak, akik a megalázó feltételek mellett is a tudásuk legjavát adva tartottak ki az állami gondozott gyermekek mellett. Az Orbán-kormánynak pedig történelmi felelőssége van, ezért áprilisban a történelem szemétdombjára kell vetni őket - közölte.

Az állami fenntartású intézményeket csak 2024-ben összesen 2468 gyermekvédelmi dolgozó hagyta el.

A közleményben Tóth Endre jelezte, a szakmai ajánlások szerint 30 százalék feletti fluktuáció már működésképtelenség közeli állapotot jelez, amely azonnali beavatkozást igényel. A válaszadó 44 intézményből 23-ban ezt a szintet is meghaladta a fluktuáció mértéke, míg mindössze 5 intézményben maradt 15 százalék alatt, azaz az ideálisnak mondható sávban.

„Napnál is világosabb, hogy az állami gondozott gyermekeket cserben hagyta az állam. A velük foglalkozó szakemberek bérét még a kegyelmi botrányt követően sem volt képes tisztességes szintre emelni. A terület szégyenteljes kormányzati elhanyagolásának következménye világos: a dolgozók jelentős része a lábával szavazott, és elhagyta a gyermekvédelmet” - állapította meg Tóth Endre, aki szerint „biztosra vehetjük, hogy az Orbán-kormány ignoranciája rengeteg gyermek szenvedését eredményezte. Hiszen a túlterhelt, kiégett vagy sokszor épp betanuló dolgozók nem tudnak olyan minőségben foglalkozni velük, mint a hosszú tapasztalattal rendelkező, motivált gyermekvédelmi szakemberek. Nem is beszélve arról, hogyha ilyen nehéz fix dolgozót találni, akkor a vezetők kénytelenek csökkenteni az elvárásokat az új jelentkezőkkel szemben” - írta a momentumos politikus, hozzátéve, így a traumatizált gyermekeket sokszor nem a szükségletüknek megfelelő gondoskodás, hanem elhanyagolás és megaláztatás várta a gyermekotthonokban.

Bejegyzésében Tóth Endre két térképet is közölt, amelyek közül az egyik országosan, a másik a budapesti otthonokra lebontva mutatja meg a gyermekvédelmi intézményekből távozók arányát.

Van, aki nem hagyná, hogy az Orbán-kormány a szolidaritási hozzájárulásra hivatkozva gyakorlatilag betiltsa a jogot Magyarországon.