„Amennyiben figyelmesen tanulmányozza a Magyar Közlönyben megjelent, a javítóintézetek rendtartásáról szóló (…) rendelet módosításáról szóló (…) rendelet mellékletét, akkor magától is rájön, hogy a Budapesti Javítóintézetből Tökölre nem szállítható, ebből következően ott konténerben nem helyezhető el fiatalkorú fogvatartott.” Megkeresésünkre ebben a sajátos stílusban válaszolt a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kommunikációs osztálya. Információnkkal kerestük a Belügyminisztériumot is, ahonnan nem reagáltak kérdéseinkre.
Azt követően kértünk pontos tájékoztatást, hogy a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagját kerestük a javítóintézeteket érintő változásokkal kapcsolatban. Katonáné Pehr Erika információja az volt, hogy a Szőlő utcai intézetben mintegy 60 dolgozónak felmondtak, az összes gyereket elszállították onnan, több fiatalt pedig a tököli büntetés-végrehajtási intézethez tartozó területen felállított konténerekben szállásoltak el.
Úgy siettek a Szőlő utcai javítóintézet bezárásával, hogy a bentlakó fiatalok a folyamatban lévő félévi vizsgáikat sem tudták befejezniA BVOP ezzel összefüggésben kérdéseinkre közölte: a budapesti, Szőlő utcai javítóintézet munkavállalói létszáma 72 fő, közülük 9 próbaidős munkavállaló munkaviszonya szűnt meg január 20-án, az intézkedés közvetlen következményeként. A munkáltató tárgyalásokat kezdeményezett az intézmény közalkalmazotti tanácsával, amelynek hét nap áll rendelkezésére álláspontja kialakítására. A büntetés-végrehajtás tavaly december 10-én vette át a Budapesti Javítóintézetet, ahol akkor 59 letartóztatott – közöttük egy ukrán és egy pakisztáni állampolgárságú – fiatalkorút tartottak fogva. (Az Orbán-kormánynak addigra vált tarthatatlanná az a botrány, ami Juhász Péter Pál volt igazgató egykori, súlyos visszaélésekkel kísért tevékenysége nyomán került tavaly napvilágra).
Átlagéletkoruk 16,6 év volt, a legidősebb 19 éves, a legfiatalabb 14 éves.
A bíróságok 31 fiatalkorút rablás, hat fiút emberölés kísérlete, négy - négy főt szexuális erőszak, illetve lopás, két - két fiatalt súlyos testi sértés kísérlete, kifosztás, illetve jármű önkényes elvétele, egy - egy fiatalembert terrorcselekmény előkészülete, terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés, emberölés előkészülete, személyi szabadság megsértése, zsarolás, garázdaság, kerítés, illetve egyedi azonosítójellel való visszaélés bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt tartóztattak le.
Szőlő utca: eddig 15 kiskorú sértettről tud az ügyészség Juhász Péter Pált most már szexuális erőszakkal és gyermekprostitúció kihasználásával is gyanúsítjákA fogvatartott fiatalkorúak más javítóintézetekbe történő átszállítása tegnap befejeződött, a Szőlő utca 58. szám alatti ingatlanban fogvatartott már nem tartózkodik – írta a BVOP. Jelezték: az átszállításokról és a létszámadatokról részletesebb tájékoztatást biztonsági okokból nem adhatnak, és egyetlen fiatalkorú fogvatartottat sem őriznek konténerben. „Az új országos javítóintézet kialakításáról döntés nem történt” – tették hozzá.
Úgy siettek a Szőlő utcai javítóintézet bezárásával, hogy a bentlakó fiatalok a folyamatban lévő félévi vizsgáikat sem tudták befejezniA Magyar Közlönyben már kihirdetett belügyminiszteri rendelet értelmében átalakul a javítóintézeti szervezetrendszer. Eszerint a fiatalkorú fogvatartottakkal foglalkozó javítóintézetek irányítása a gyermekvédelemből a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának hatáskörébe került, fenntartásáról a büntetés-végrehajtási szervezet gondoskodik. Ennek első lépéseként megszűnik a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet működése, majd fokozatosan a többi is, és ezek szerepét egyetlen országos javítóintézet veszi majd át. Az átmeneti időszakban a Szőlő utcai intézmény nem működik tovább, javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a lányok a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthonba kerülnek, a fiúk Aszódra, Debrecenbe, illetve Nagykanizsára.
„Azt tudtuk, hogy a Szőlő utcában ezt nem így gondolják, de azt nem, hogy a verés a mindennapok része”Feljelentést tett a korábbi javítóintézeti növendék, aki szerint Debrecenben tudtak Juhász Péter Pál üzelmeirőlA Gyermekjogi Civil Koalíció már egy decemberi állásfoglalásában is kimondta: a problémákra nem rendészeti, hanem gyermekvédelmi és szakmai válaszokra van szükség. A szociális szakemberek, pszichológusok és más segítő szakemberek bérének és létszámának növelésére, folyamatos továbbképzésre, erőszakmentes konfliktuskezelési technikák alkalmazására, biztonságos, gyermekbarát környezetre, világos gyermekvédelmi protokollokra, gyermekjogi ombudsmani monitoring bevezetésére.
„Egyértelműen Juhász Péter Pál személyéről kértek információt, mert sejtettek, hallottak valamit”- Egy javítóintézetben a nemzetközileg is elfogadott szemlélet szerint nem fogvatartottak, hanem növendékek élnek, cél a társadalmi beilleszkedésük, nevelésük – mondta lapunknak Katonáné Pehr Erika hozzátéve, hogy ezt mondja ki a ENSZ gyerekjogi egyezménye, és több nemzetközi, valamint uniós ajánlás is. Míg a börtönben elítéltek töltik büntetésüket, a javítóintézeti lét nem büntetés, hanem intézkedés. Szabadságvesztéssel jár ugyan, de a célja nem a büntetés, hanem védett körülmények között a fiatal személyiségének korrigálása annak érdekében, hogy majd a családjába és a társadalomba visszailleszkedve normálisan folytathassa az életét, ami valahol kisiklott. A magyar jogszabályok is jól meghatározzák az ehhez szükséges munkaköröket, azt, hogy kik foglalkozhatnak a gyerekek nevelésével, fejlesztésével, jogvédelmükkel. De világosan szabályozott az is, milyen hatáskörük van a rendészeknek, illetve milyen büntető és milyen jutalmazó eszközöket alkalmazhatnak. A Szőlő utcában a személyi és tárgyi feltételek erősen hiányosak voltak, és sok alkalmazottnál a megfelelő képzés és képzettség is hiányzott – mondta.
„Biztosan kijelenthető, hogy kormányzati szinten már 2013-ban tudták, hogy Juhász Péter Pál szexuális bűncselekményeket követhet el kiskorúak ellen”- Az intézményekben többségében traumatizált gyerekek vannak,
évszázados szakmai egyetértés van abban, hogy ha a traumaalapú viselkedésükre szocializáció helyett a büntetés a válasz, akkor a módszer káros és rossz
- fogalmazott. Az eszköz nem a retorzió, hanem a megfelelő bánásmód, a megelőzés és a prevenció. A nevelésük nem rendészeti, hanem pszichoszociális kérdés. A gyerekek többsége pici kora óta traumatizált, elhanyagolt bánásmódmódban részesült, bántalmazták őket akár szexuálisan is, és nem tanulták meg a konfliktuskezelést, rossz mintákat hoznak. Bizalomra, stabilitásra van szükségük a rendészeti megközelítés helyett. Ez egy szakmunka kell hogy legyen – mondta, nevelési tervvel, rehabilitációs folyamattal. Katonáné Pehr Erika szerint a magyar javítóintézeti rendszer Közép-Európa szinten elismert volt 2010-ig, de a kormány most évszázados, és borzalmas visszalépést tett.
Emlékeztetett a szakember arra, hogy a Szőlő utcában 2010 előtt színházi műsorokat adtak elő a fiatalok, művészetterápiával is nevelték őket,
akik közül sokan ott tanultak meg írni, olvasni. A javítóintézetből kikerültek közül sokkal kevesebben estek vissza, mint a büntetésüket a fiatalkorúak börtönében töltők közül. Azzal, hogy a javítóintézetek a büntetés-végrehajtás irányítása alá kerülnek, egy egészen más rendszer jön létre, és a szakembernek kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a megfelelő szakmai tudással rendelkező emberek nevelik, fejlesztik majd a fiatalokat. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy ilyen fontos kérdésekben nincs szakmai egyeztetés, társadalmi párbeszéd, miközben a javítóintézet 130 éven át a gyerekvédelmi rendszer része volt.
„Alapos személyiségvizsgálattal azonnal ki lehetett volna szűrni az alkalmatlan embereket a gyermekvédelemben, ám a Fidesznek ez nem volt célja”