Villámgyors karaktergyilkosságba kezdett a Fidesz, az első célpont a Fővárosi Törvényszék ellenálló bírónője lett

Bírói karaktergyilkosságba kezdett a Fidesz. Elsőként Fővárosi Törvényszék bírájába szálltak bele, aki a kormányrendelettel szembe menve nem zárja le a fővárosi önkormányzat által a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pert.

Elindult egy nagyon rossz folyamat a magyar bíróságokon. Még nem tartunk ott, mint Amerikában, hogy a bírók politikai kinevezettek lennének, de az egyre feltűnőbb, hogy a bírók elkezdték bevinni a saját politikai meggyőződésüket a bíráskodásba – fejtegeti a Fidesz fővárosi frakciójának oszlopos tagja, Gulyás Gergely Kristóf a frakció friss „Város Háza” című podcastjében. Szepesfalvy Anna fideszes képviselőnővel a „fővárosi önkormányzat perei körül tapasztalható, politikailag motivált partizán bíráskodásról” értekeznek.

Gulyás Gergely Kristóf többek között azt fejtegeti, hogy a fővárosi önkormányzat jogi ügyei „meglepő módon” mindig ugyanahhoz a bírónőhöz kerülnek a Fővárosi Törvényszéken. Ennél a bírónőnél egyértelműen kimutatható – állítja –, hogy „mindig egy adott ügyfél, a főváros érdekében téved”, és ezt utána a felsőbb bíróságoknak kell kijavítani. A fideszes politikus nem áll meg itt: – Érdekes módon a bíró, aki ma is figyelmen kívül hagyta a hatályos jogszabályi környezetet egy „vállaltan kormányellenes O1G-aktivista”, aki korábban „egy nagy kormányellenes tüntetés szervezője” volt – jegyezte meg.

A Gulyás-féle kifakadást vélhetőleg az a végzés ihlette, amelyben Tóth-Lakos Fruzsina Anna, a Fővárosi Törvényszék bírói tanácselnöke csütörtökön arról értesítette a fővárosi önkormányzatot, hogy a 2024-es évre vonatkozó szolidaritási hozzájárulás ügyében indult közigazgatási per következő tárgyalási napját megtartják márciusban.

Egyúttal arról is írt, hogy alkotmányossági aggályai merültek fel a héten megjelent kormányrendelettel szemben, mivel az „sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Arról is tájékoztatta az ügyben érintetteket, hogy a bíróság megfontolja az előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatásának kezdeményezését is, mivel a szolidaritási hozzájárulás intézménye ellentétes lehet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának egyes rendelkezéseivel.

A Fővárosi Törvényszék bírónője ezzel szembe ment a kedden megjelent kormányrendelettel, amely többek között előírta a bíróságoknak, hogy azonnali hatállyal szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulás ügyében indult pereket. Nem ő volt az egyetlen ellenálló, hiszen a Budapest Környéki Törvényszék sem szüntette meg Szigetszentmiklós önkormányzatának szolidaritási hozzájárulás ügyében indított perét, Tergalecz Eszter bíró a tárgyalás elhalasztásáról döntött, az új időpontot a választás utánra, május 19-re tűzte ki.

A visszamenőleges hatállyal bíró kormányrendeletről a Népszavának nyilatkozó ügyvédek, a Magyar Ügyvédi Kamara egybehangzóan állítja, hogy ellentétes a jogállamiság elveivel, a magyar alkotmánnyal, sőt, az uniós szabályozással is. Karácsony Gergely főpolgármester dermesztőnek nevezte a kormányrendeletet és bejelentette, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul jogorvoslatért.

A Kúria, a Fővárosi Törvényszék és az Országos Bírói Tanács egymástól függetlenül, de egybecsengően állították, hogy a kihirdetett jogszabályok megfelelőségével kapcsolatosan nem tehetnek megállapításokat, ezek Alaptörvénynek való megfeleléséről az Alkotmánybíróság dönthet”, de azt is hozzátették, hogy „a vonatkozó jogszabályok értelmezése az adott ügyben eljáró bíró feladata, ahogyan az egyes eljárási cselekmények meghatározása is”.

A Fővárosi Törvényszék azt is hozzátette a Népszavának írt válaszában, hogy„a folyamatban lévő perben az intézkedés megtétele a törvényes bíró feladata, aki az ügyet a bírói esküjének megfelelően bírálja el. Tóth-Lakos Fruzsina Anna így is tett.

Gulyás Gergely Kristóf válaszul támadást indított a Fővárosi Törvényszék eljáró bírója ellen. A rövid videóban egy korábbi kormányellenes tüntetésre is utalt, amely szerinte bizonyítja a bírónő politikai meggyőződését. Nem tudni pontosan mire gondolt. Talán a Res Iudicata Egyesület szigorúan pártpolitika-mentes, békés közösségi kiállására tavaly márciusból, amikor éppen a bíróságokat és a bírókat ért támadások ellen, a bírói függetlenségért emelték fel szavukat. Nem Tóth-Lakos Fruzsina Anna volt az egyetlen felszólaló. A rendezvényen külön kérték mindenféle politikai megnyilvánulás mellőzését.

Kell hozzá szakmai tartás és személyes bátorság, hogy az eljáró bíró ne hajtsa végre a szolidaritási hozzájárulás ügyében indított perek megszüntetését előíró kormányrendeletet – mondta a Népszavának Fleck Zoltán jogszociológus, aki két utat is felvázolt a bírói ellenállásra, de egyúttal azt is megjegyezte, hogy „a jelenlegi autokráciában az ellenállás bármely formája komoly következményekkel járhat saját magára és az egész bírói karra nézve is. Ez lehet egy kinevezés elmaradása, pénzelvonás, hatáskör módosítás – mutatott rá Fleck Zoltán, aki két korábbi esetet is felidézett ennek alátámasztására.

Megjegyeznénk, hogy bár a legtöbb fővárosi szolidaritási hozzájárulás pert valóban Tóth-Lakos Fruzsina Anna bírónő vezette tanács viszi, de akad olyan 2024-es ügy, amely más tanácshoz került a Fővárosi Törvényszéken.

Abban is téved a fideszes képviselő, hogy a „felsőbb bíróságok” folyton korrigálják a Fővárosi Törvényszék ítéleteit. Az Alkotmánybíróság ugyanis legutóbb azt mondta ki, hogy a korábban már vizsgálta a kérdést. Akkor arra jutott, hogy az állam kötelezheti az önkormányzatokat hozzájárulás fizetésére, de a beszedés előtt a Magyar Államkincstárnak hatósági eljárást kell lefolytatnia a szolidaritási hozzájárulás éves mértékének megállapításához, lévén ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan. Ebbe az eljárásba be kell vonni az érintett önkormányzatokat és vizsgálni, hogy az elvonás nem veszélyezteti-e a működést.

A fővárosi önkormányzat által sorozatosan indított szola-perekben eddig egyetlen jogerős ítélet született. Ez Karácsony Gergelyéknek adott igazat. Ahogy a Népszava korábban megírta: a Magyar Államkincstár elvesztette a fővárosi önkormányzat ellen indított felülvizsgálati pert is. A Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat és helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét. Ezzel nyílt meg az út a szolidaritási hozzájárulás 2023-as, 2024-es és 2025-ös részleteinek főváros által jogtalannak tartott beszedése miatt indított perekben, amelyeket a Kúria döntésére várva függesztettek fel. Ez pedig több tízmilliárd forint visszafizetéséhez vezethetett volna a kivéreztetett fővárosnak. Ezt igyekezett megakadályozni egyetlen rendelettel az Orbán-kormány.

A Fidesz továbbra is ragaszkodik a saját olvasatához. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a szolidaritási hozzájárulásról (szola) szóló új kormányrendelet az alkotmánybírósági döntés végrehajtását szolgálja. A jogot végzett miniszter szerint a Fővárosi Törvényszék korábbi ítéletében az eljárási szabályokat, a hozzájárulás kiszabásának módját kérdőjelezte csak meg, az Alkotmánybíróság ezt a vitát zárta le. Az Ab döntései kötelezőek a bírákra nézve is, az intézkedésnek szerinte nincs visszaható hatálya.

A fideszes kánont zúgta Sára Botond főispán is, aki szerint a kormány döntése egy olyan kiskaput zárt be, amely lehetőséget adott a kötelezettségek kijátszására. Szentkirályi Alexandra frakcióvezető viszont meghökkentő némaságba burkolózik az ügyben.