Mercosur: Megszavazták a gazdák védelmét biztosítani hivatott záradékot

A Mercosur (Déli Közös Piac) az egyik legjelentősebb dél-amerikai gazdasági integráció, amelynek alapító tagjai Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay. A köztük és az Európai Unió közötti megállapodás célja egy olyan közös piac létrehozása lenne, ahol az áruk, szolgáltatások és tőke szabadon áramolhat, lebontva az eddigi kereskedelmi korlátokat az Európai Unió és a Mercosur-országok között. Az Unió célja, hogy könnyebben és olcsóbban exportálhasson autókat, gépeket és gyógyszereket Dél-Amerikába, cserébe az érintett országok jelentős vámkedvezményeket kapnának a mezőgazdasági termékeik - főleg marhahús, baromfi, cukor - európai exportjára. A megállapodást minden EU-tagállamnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kellene hagynia. Franciaország, Ausztria és Magyarország is komoly aggályokat fogalmazott meg, a gazdák pedig rendszeresen tüntettek ellene mind a brüsszeli, mind a strasbourgi európai parlamenti épület előtt, traktorokkal, nehézgépekkel elzárva a közlekedést.

Az ellenzők kifejezetten veszélyesnek tartják a megállapodást a jelenlegi formájában. Arra hivatkoznak, hogy olcsó dél-amerikai termékek önthetik el az EU piacát, amivel a magyar gazdák nehezen tudnak árban versenyezni. Ráadásul az uniós tagállamokban gazdálkodóknak szigorú EU-s környezetvédelmi és állatjóléti előírásokat kell betartaniuk, a Mercosur-országokban pedig sokszor engedélyezett olyan vegyszerek és technológiák használata, amelyek nálunk tilosak. A túlkínálat leverheti a felvásárlási árakat, ami szintén rontja a hazai állattenyésztők és növénytermesztők jövedelmezőségét. Ugyanakkor más oldalról a megállapodás olcsóbb takarmányt és új piacokat is jelenthetne a magyar feldolgozott élelmiszereknek, illetve a fogyasztók rövidtávon olcsóbb, főleg fagyasztott hústermékekkel találkozhatnának a boltokban.

A most kedden megszavazott, a gazdák védelmét biztosítani hivatott záradékban – mely a Mercosur-megállapodás ideiglenes elfogadásával egyidőben léphet hatályba - meghatározták, hogyan függesztheti fel az Európai Unió a kereskedelmi megállapodásban lévő vámkedvezményeket az Argentínából, Brazíliából, Paraguayból és Uruguayból származó mezőgazdasági termékek behozatalára, ha a behozatal hirtelen megnövekedése kárt okoz az uniós gazdáknak.

Az új szabályok értelmében az Európai Bizottság vizsgálatot indít a védelmi intézkedésekről, ha az érzékeny mezőgazdasági termékek - többek között a baromfi, a marhahús, a tojás, a citrusfélék és a cukor - behozatala hároméves átlagban 5 százalékkal nő, illetve ha ezzel egyidejűleg az importárak 5 százalékkal alacsonyabbak a vonatkozó belföldi áraknál. Ezügyben vizsgálatot kérhet egy tagállam, az iparágat képviselő természetes-, vagy jogi személy, illetve az iparág nevében eljáró szövetség is, amennyiben az érintett iparágat súlyos kár fenyegeti. A Bizottságnak pedig legalább félévente jelentést kell készítenie a Parlamentnek, amelyben értékeli az érzékeny termékek behozatalát.

Gabriel Mato spanyol néppárti jelentéstevő hangsúlyozta: ezek a védő intézkedések biztosítják, hogy az EU-Mercosur megállapodáshoz kiegyensúlyozott és hiteles védelmi mechanizmus társuljon az unió mezőgazdasági ágazata érdekében. Ő a szavazást követő sajtótájékoztatón kijelentette: a szabályozással nem csupán egyfajta „teoretikus” védelmet biztosítanak az uniós gazdáknak, mert a gyakorlatban is gyorsan és hatékonyan be tudnak avatkozni, ha bizonyos paraméterek alapján veszélyben érzik az EU-s piacokat.

A Tisza párt a döntés után jelezte: európai parlamenti képviselői nem támogatták a védelmi javaslat jelenlegi, gyenge formáját, mert nem nyújt valódi biztonságot az európai – és különösen a magyar – mezőgazdaságnak. Ellenzik a Mercosur-megállapodás ideiglenes alkalmazását is, szerintük meg kellene várni az Európai Bíróság döntését ebben az ügyben. Ezzel egyébként szembe mentek a néppárti állásponttal, ami miatt a Tisza képviselői hat hónapig nem kapnak a néppárttól felszólalási időt az Európai Parlament plenáris ülésein. A Patrióták soraiban ülő Fidesz-képviselők is nemmel szavaztak, míg a DK és a Mi Hazánk támogatta a védelmi záradék elfogadását.

Dél-amerikai élelmiszerek, könnyített pályán

A Mercosur-országok a mezőgazdaságban olyan hatóanyagokat is használnak, amelyeket az EU-ban már évekkel ezelőtt betiltottak azok rákkeltő vagy környezetkárosító hatásuk miatt. A szermaradvány-határértékek is magasabbak lehetnek náluk: így miközben az európai – s benne a magyar - gazdáknak drágább, biológiai megoldásokat kell alkalmaznia, addig az import olcsó maradhat az ott engedélyezett a vegyszereknek köszönhetően.

Az európai fogyasztók és termelők számára a húsipar a legérzékenyebb terület. Brazíliában és Argentínában az antibiotikumokat sokszor nem gyógyításra, hanem hozamfokozásra, növekedési hormonként használják a takarmányba keverve, ami az EU-ban húsz éve szigorúan tilos. Míg egy magyar marha életútja születésétől a vágóhídig digitálisan követhető, a Mercosur-országokban (főleg a hatalmas kiterjedésű legelők miatt) ez a rendszer sokkal hézagosabb, ami élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthet. Míg Magyarország alaptörvényben rögzített célja a mezőgazdaság GMO-mentessége, addig például Brazília és Argentína a világ 2. és 3. legnagyobb GMO-termelője. A megállapodással érkező nagy mennyiségű génmódosított szója és kukorica, még ha főleg takarmányként jön is, alááshatja a prémium minőségű, génmódostásmentes magyar termékek piaci helyzetét.

Idén január 17-én a felek, köztük Ursula von der Leyen, Paraguayban aláírták a megállapodást, annak ellenére, hogy a többi között Magyarország, Franciaország és Ausztria ellenezte azt. Noha a szerződést az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak még véglegesen ratifikálniuk kell, a vita most azon folyik, hogy az EU alkalmazhatja-e a kereskedelmi részt ideiglenesen már a teljes nemzeti jóváhagyások előtt.