A korábbi években megszokott tempós drágulás helyett visszafogottan nyitotta az évet az albérletpiac, januárban országosan és Budapesten havi összevetésben egyaránt 1,3 százalékkal nőttek a bérleti díjak – derül ki a KSH–ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adataiból.
Ennél visszafogottabb év eleji havi drágulásra legutóbb 2021 elején volt példa, a koronavírus-járvány kellős közepén. Éves összevetésben a lakbérek országosan 5, Budapesten pedig 5,1 százalékkal emelkedtek, ami lassulást jelent a decemberi 5,4, illetve 5,6 százalékos éves dinamikától. Az albérletáremelkedés tempója ráadásul már jóval elmarad a tavaly januári 9 százalék feletti éves mutatóktól.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a friss adatokat úgy értékelte,
bár a januári hónapokban az év eleji keresetnövekedések és fizetésemelések rendszerint felfelé hajtják a bérleti díjakat is, a bérbeadók idén nem tudnak olyan mértékben emelni, mint a korábbi években, ami egy sajátos és intenzív versenyhelyzetet teremt a piacon.
Az albérletpiaci kínálat jelenleg 16,8 ezer kiadó ingatlanból áll, ami éves összevetésben 6 százalékos szűkülést mutat. Az előző hónapok csökkenő albérletárai miatt ugyanis a keresők felszívták az elérhető kiadó ingatlanokat, ám a 2026-os év rendkívül gyengén indult a keresleti oldalon. Január eleje és február közepe között, az év első hét hetében a kereslet 18 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Balogh László kiemelte, 2026 első hét hetében 135 ezer telefonos érdeklődést mértek a kiadó lakások és házak iránt.
Ezek a számok jóval alacsonyabbak a korábbi években megszokott számoknál és masszív lassulásra utalnak, de összességében nem jelentenek meglepetést. A visszaesés ugyanis elsősorban az Otthon Start Program hatása, ami rengeteg potenciális és tényleges bérlőt szívott el a piacról, akik inkább a saját tulajdonú ingatlan megszerzését választották
– fogalmazott.
Az ingatlan.com friss piaci körképéből kiderül, hogy február közepén Budapesten 260 ezer forint volt a lakbérek középértéke. A legnagyobb választékkal rendelkező kerületek közül
a VI. kerületben 290 ezer,
a XIII. kerületben 270 ezer,
a XI. kerületben pedig 279 ezer forint ez az összeg,
a VII., VIII. és IX. kerületben egyaránt 250 ezer forinttal számolhatnak a bérlőjelöltek,
az V. és a II. kerület továbbra is kiemelkedik mezőnyből a 362,5 ezer és 360 ezer forintos mediánnal,
a másik végletet egyaránt 200 ezer forinttal a X., a XIX., a XXI. kerület jelenti.
A vidéki nagyvárosok közül
Debrecen a legdrágább, ahol 220 ezer forint a lakbérek havi középértéke,
utána Győr és Székesfehérvár következik 200-200 ezer forinttal,
míg számos vármegyeszékhelyen, Nyíregyházán, Pécsen, Szegeden, Szombathelyen, Tatabányán és Veszprémben 180 ezer forint lakbérek mediánja.
Az albérletpiaci várható tendenciákról Balogh László közölte, a lakbérek emelkedésének jelentős lassulása alapján arra lehet számítani, hogy a fizetések nominális növekedése miatt az albérletárak középtávon emelkedőn maradnak, a drágulás tempója egyre szerényebb lesz.
Az idei évben az igazság pillanata az albérletpiac változásának irányait tekintve július-augusztusban várható. Ekkor indul az albérletpiaci főszezon, és az is kiderül, hogy a bérleti díjak és a kereslet milyen irányba mozdul el. Addig éves összevetésben visszafogottabb kereslet és lassuló albérletemelkedés jellemezheti a piacot
– tette hozzá a szakértő.
Fordulatot hozott a december az albérletpiacon: tovább szűkült a kínálat, emelkedtek a lakbérekCsökkent a kereslet a lakáspiacon, de kitart az eladási kedv