Változott a helyzet a magyarországi albérletpiacon 2025 végén: decemberben országosan 0,6 százalékkal, Budapesten pedig 1 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az előző hónaphoz képest. Ezzel véget ért a korábbi, három hónapon át tartó árcsökkenés, ugyanakkor éves összevetésben tovább mérséklődött az albérletdrágulás üteme: országosan már csak 5,4 százalékkal, Budapesten pedig 5,6 százalékkal voltak magasabbak a bérleti díjak, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a KSH-ingatlan.com lakbérindexe alapján az ingatlan.com.
A havi változások mögött régiónként eltérő mozgás látszik a tavaly decemberi adatok alapján, a bérleti díjak
Pest vármegyében 1,1 százalékkal,
míg a Dél-Alföldön 1,7 százalékkal nőttek,
miközben például Észak-Magyarországon mínusz 1,8 százalék,
a Dél-Dunántúlon mínusz 1,4 százalék volt a havi változás.
Éves összevetésben a legnagyobb drágulást a Dél-Alföld mutatta 11,8 százalékkal, míg a legkisebb emelkedés Észak-Alföldön volt, 0,9 százalékkal. A lakbérek emelkedése országosan az októberi, Budapesten pedig a szeptemberi albérletárszinteket közelítette meg, miközben 2-2,5 százalékkal még mindig alacsonyabbak az augusztusi csúcsidőszak értékeinél.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve közölte: egyelőre kérdés, hogy a decemberi fordulat korrekciónak számít-e a több hónapos albérletár-csökkenés után, vagy trendfordulót jelent. Vagyis – folytatta – még nem világos, hogy a bérleti díjak rövid- és középtávon elérték a mélypontjukat, vagy később folytatódik-e az albérlet-árcsökkenés.
„A mostani helyzet megértéséhez fontos támpont a kínálat alakulása. Az albérletárak csökkenésének időszakában a kiadó lakáshirdetések száma folyamatosan mérséklődött. 2025. szeptember elején még több mint 18 ezer kiadó lakásból válogathattak a bérlők, 2026. január elejére viszont közel 17 ezer hirdetésre csökkent a választék, ami 7,3 százalékos visszaesést jelent. Mindez arra utal, hogy a mérséklődő árak mellett a kereslet »felszívhatta« a kínálatot a piacról. A szűkülő választék pedig hozzájárulhatott ahhoz, hogy az albérletárak csökkenése megtorpant, és decemberben emelkedésbe fordult” – tette hozzá.
Már nem éri meg bérbeadásra lakást venni?Településtípusok szerint ugyanakkor nem ott csökkent a legjobban a kínálat, ahol a legnagyobb az albérletpiac.
A fővárosi kerületekben éves összevetésben gyakorlatilag stagnálás látszik, 0,2 százalékos csökkenéssel, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban viszont 5,6 százalékkal nőtt a hirdetésszám.
Ezzel szemben a városokban 9,7 százalékkal, a községekben pedig 20,7 százalékkal lett kisebb a kínálat, ami azt jelzi, hogy a kínálati szűkülés inkább a városi térségekben volt látványos, nem pedig Budapesten vagy a klasszikus egyetemi központokban.
A friss, január első hetére jellemző bérleti díjak alapján
Budapesten a kiadó lakóingatlanok bérleti díjának középértéke 260 ezer forint.
a legdrágább kerület az V. kerület 363 ezer forintos mediánnal, míg a legolcsóbb a XXIII. kerület 183 ezer forinttal. A kiemelt kerületek közül a VIII. és a IX. kerületben egyaránt 250 ezer forint az albérletárak középértéke, a XI. kerületben 270 ezer forint, a XIII. kerületben pedig 260 ezer forint.
a vármegyeszékhelyek közül Debrecen 230 ezer forintos medián lakbérrel kezdte az évet, míg Győrben ugyanez az összeg 200 ezer forint, Szegeden és Veszprémben pedig egyaránt 180 ezer forint. Pécsen 175 ezer forintért, Kecskeméten 165 ezer forintért, Egerben 160 ezer forintért, Miskolcon pedig 130 ezer forintért várják a bérlőket a kiadó lakások és házak átlagos bérleti díja alapján.
Balogh László szerint az albérletpiacon két erő feszül most egymásnak,
az Otthon Start hitelt igénylő fiatalok leginkább az albérletpiaci keresletet csökkentik, így, ha a program népszerűsége megmarad 2026-ban, akkor az albérletárak tovább stagnálhatnak vagy akár csökkenhetnek,
másrészről a keresetek és jövedelmek 2026-os növekedése magával húzhatja felfelé a bérleti díjakat is, hiszen több pénzből magasabb bérleti díjat tudnak finanszírozni a bérlők.
„Az csak a következő hónapokban derül majd ki, hogy melyik erőhatás fog jobban érvényesülni a bérleti díjak szempontjából. Ráadásul a lakáspiac most sokkal kevéssé vonzó az ingatlanbefektetők számára, mint a korábbi időszakokban. A lassuló lakásdrágulás és a bérleti díjak éves áremelkedésének csökkenése ugyanis a befektetési célú vásárlások megtérülését is visszafogja. Ez pedig hatással lehet a kiadó lakások utánpótlására is” – állapította meg az ingatlan.com szakértője.
Meddig nőnek még a lakásárak Magyarországon?Letarolta a lakáshitelpiacot az Otthon Start Kormányok sora bukik meg a lakhatási válságokon, de Magyarországon a közvélemény szeme se rebben az ingatlanár-emelkedése láttán