Tízből hat magyar szerint (59 százalék) Donald Trump az Amerikai Egyesült Államok elnöke inkább konfliktusokat hoz a világba, mint békét – derült ki a Publicus Népszava számára készült reprezentatív felmérésből. Azt, hogy Trump a béke elhozója lenne, csupán 28 százalék gondolja, 13 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. Ebben a témában a kormánypárt szavazói egészen másképpen gondolkodnak, mint a társadalom többi része – tízből hét Fidesz szavazó még mindig hisz abban, hogy az USA elnöke elsimítja a nemzetközi konfliktusokat. Ez az arány az ellenzékiek körében mindössze 7, a bizonytalanok között 29 százalék. Összességében Donald Trump-ban a magyaroknak kevesebb mint egyharmada, 31 százalék bízik. Az elnök „bizalmi indexe” a kormánypárt híveinek körében viszont kiugróan magas: 78 százalékos, szemben az ellenzékiek 7 és a bizonytalanok 31 százalékával.
A megkérdezettek 38 százaléka szerint Donald Trump elnöksége egyértelműen negatív, további 21 százalék szerint „inkább negatív” hatással lesz a nemzetközi folyamatokra.
Pozitív vagy inkább pozitív kimenetelt ezzel szemben csak az emberek 21, illetve 12 százaléka vár, és csak százból egy ember szerint nem lesz számottevő hatással. Ebben a kérdésben is a kormánypártiak a legbizakodóbbak Trump jövőbeni örökségét tekintve: 48 és 28 százalékuk gondolja pozitívnak vagy inkább pozitívnak a globális politikai hatását. Amikor a Publicus azt kérdezte, hogy vajon Magyarországra nézve mit hozhat Trump elnöksége, az összes válaszadó 38 százaléka számít pozitív következményekre, 48 százalék viszont ellenkezőképpen gondolkodik. Az átlagot itt is a Fidesz-szavazók húzzák föl, összesen 85 százalékuk szerint inkább jól jön ki Magyarország Donald Trump világpolitikai kavarásából.
A kutatás tanulsága szerint a magyarok 87 százaléka hallott arról, hogy az amerikai különleges erők egyik elit alakulata elrabolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, hogy az USA-ban bíróság elé állítsák őket. Azt viszont csak 14 százalék gondolja, hogy Trump célja az akcióval a diktatúra megszüntetése és az emberi jogok helyreállítása lett volna a dél-amerikai országban.
Az 55 százalékos többség szerint inkább a gazdasági befolyásszerzés, az olaj és nyersanyagvagyon megszerzése motiválta az USA beavatkozását, 26 százalék szerint pedig a geopolitikai helyezkedés, Oroszország és Kína befolyásának gyengítése volt a fő mozgatórugó. Emellett a válaszadók két százaléka megemlítette a drogkereskedelem visszaszorítását is.
- Nagy a világpolitikai jelentősége annak, hogy Donald Trump Grönlandra feni a fogát – véli a kutatásban részt vevők 79 százaléka, és csupán 9 százalék, aki ennek kis jelentőséget tulajdonít. (12 százalék nem válaszolt). Az emberek 56 százaléka mondta, hogy őt személyesen is foglalkoztatja ez a kérdés – az ellenzéki szavazók 71, az kormánypártiak 37, a bizonytalanoknak pedig 42 százalékát izgatja az ügy.
Az eredményekből az látszik, hogy a válaszadók többsége semmilyen esetben sem gondolja jogosnak, hogy az USA bekebelezze a jelenleg Dániához tartozó szigetet. Békés eszközökkel, a lakosság többségének meggyőzése esetén 40 százalék „inkább jogosnak” tartaná az elcsatolást, de még ebben az esetben is a nem, vagy az „inkább nem” válaszok kerültek 49 százalékos többségbe. A katonai erővel történő megszállásra 87 százalék szerint nincs joga az amerikai vezetésnek, csupán a válaszadók 4 százaléka gondolkodik ellenkezőképpen (a kormánypárti szavazók körében ez 8 százalék). Grönland „békés eszközökkel, de a lakosság akarata ellenére” történő megszállását a válaszadók csak 9 százaléka tartaná jogosnak, de tízből két fideszes (20 százalék) így vélekedik, míg az ellenzékieknél ez az arány csupán 4 százalék.
Publicus Intézet: Erősödött a DK, tovább áradt a Tisza, a Fidesz gyengült a biztos szavazó pártválasztóknálA Publicus kutatásából kiderül, a magyarok kétharmada nem tartja elfogadhatónak, hogy Donald Trump a nemzetközi jogot figyelmen kívül hagyva avatkozik be más országok belügyeibe. 24 százalék szerint viszont ez elfogadható abban az esetben, ha az adott országban elnyomó rendszer uralkodik, 6 százalék viszont úgy gondolja, Trump bármilyen esetben beavatkozhat. Az ellenzéki szavazók között sokkal többen vannak (78 százalék), akik szerint a nagyhatalomnak semmi esetre sem lenne szabad a nemzetközi jogi keretek megkerülésével ilyen akciókat véghezvinnie, mint a Fidesz szavazónak körében, ahol ez az arány 48 százalék, a bizonytalanoknál pedig 60.
Tízből négy megkérdezett szerint az USA venezuelai beavatkozása és grönlandi tervei más nagyhatalmak számára biztatást jelentenek, hogy érvényesítsék az akaratukat a határaikon kívül, további 19 százalék pedig valószínűnek tartja ezt.
Megkérdezték a magyarokat, csaknem kétharmaduk simán leléptetné a miniszterelnököt két mandátum utánVilághír lett a Népszavában megjelent felmérésből, hogy a Tisza Párt továbbra is stabilan vezet a Fidesz előtt