MOL;Hernádi Zsolt;Tisza Párt;Orbán Anita;Kapitány István;

Hernádi Zsolt - Korábbi felvétel

Hernádi Zsolt: A Tisza programja talán több kérdést indukált, mint ahány választ kaptunk

Minden bele van pakolva, ami hasznos lenne, ha jutna rá forrás – jegyezte meg a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.

Amióta politikusi pályára lépett, azóta nem találkoztunk – mondta Hernádi Zsolt a Telexnek adott interjújában Magyar Péterről. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hozzátette, a Mol megkerülhetetlen része a magyar gazdaságnak. „Messze áll tőlem, hogy spekuláljak, és nem akarnék a politikai elemző bőrébe sem bújni. Maradjunk a tényeknél, ez pedig az, hogy Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, áttanulmányozta-e a Tisza programját, Hernádi azt mondta, ezt még nem annyira kormányprogramnak, hanem inkább választási kommunikációnak nevezné, „minden bele van pakolva, ami hasznos lenne, ha jutna rá forrás”.

– Természetesen voltak minket kifejezetten is érdeklő részek, hogy mi történjen az energiahordozókkal, mennyire vagyunk orosz függésben, és szükséges-e a leválás. Talán több kérdést indukált, mint ahány választ kaptunk

– állapította meg.

Hernádi Zsolt közölte, Orbán Anita utazó nagykövet volt energiaügyi témákban, néhányszor találkoztak, vitatkoztak is, neki markáns észak-atlanti elkötelezettsége volt. – Ez nem is baj, viszont úgy éreztem, hogy Anita mindent, ami keleti, le szeretett volna vágni, vagyis az egyensúlyt kicsit hiányoltam. Én annak a híve voltam, hogy mindig mérlegeljük, hogy minek mi az előnye és a hátránya, ezen sokat vitatkoztunk. Illetve hogy mindent a magyar szemüvegen keresztül nézzünk. És lehetőleg mindig legyen B terv – hangsúlyozta.

Kapitány Istvánról közölte, biztosak lehetünk benne, hogy olyan kereskedelmi szakember, aki erős salestudással bír, és bizonyítottan jó vezető is. De – folytatta – ebből még nem látni, hogy a költségvetéssel, vagy a gazdaságfejlesztéssel hogyan birkózna meg, egészen más felelősség egy multiban dolgozni, mint egy ország terhét cipelni. És egyelőre zsákbamacska, hogy az igen komplex energiaszuverenitási kérdésre milyen válaszokat adna – jegyezte meg.

Hernádi Zsolt leszögezte, számára az energiadiverzifikáció magába foglalja az orosz energiát is, nem pedig kizárja. – Nem tudok egyetérteni azzal, aki az ellenkezőjét gondolja. Nagy a nemzetközi nyomás, miközben nem értem, kit zavar az a két ország, akinek az ellátásához valóban szükséges még orosz anyag. Mert azt, hogy kinek lenne jó a leválás, nehéz definiálni, de hogy kinek lenne rossz, azt tudom. Az országnak. Mert többet fizetnénk, és ez a devizaegyensúly és a költségvetés szempontjából is negatív lenne. A Molnak és a vegyipari vállalatoknak, akik a termékeket megveszik, mert kevesebb hazai késztermékünk lenne, amiket drágábban kéne pótolni külföldről. És a lakosságnak, mert drágább lenne az üzemanyag. És ha ma meg kellene tenni, bizony még ellátási problémák is fellépnének – mondta.

A felvetésre, hogy a Mol mintha egymaga 3 százalékot venne meg az orosz olajexportból, Hernádi úgy reagált, jó a szám,

„de abba nem gondolunk bele, hogy ez mennyire semmi orosz oldalról nézve, és közben milyen ellátási kockázatot jelentene, ha lemondanánk róla”.

Imádom az európai szolidaritást, magyarul pusztuljon a szomszéd tehene is – jegyezte meg Hernádi Zsolt, kiemelve, ezt közben olyan országok mondják, amelyeknek van tengerpartja, ahol bárhonnan tudnak olajat fogadni, amelyeknek a finomítóik más olajra vannak optimalizálva, és egészen más gazdasági helyzetből indulnak.

– Az olajpiacon most éppen Magyarország és Szlovákia is egy úgynevezett leválási ütemtervet készít. Ettől a hajam égnek áll. Miért is kell leválni? Az életünk alapvető része az energiabiztonság. Az oroszok a legolcsóbb és a legbiztonságosabb szállítók – hangsúlyozta.

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója az interjúban mindemellett

  • kiemelte, ugyan két vezeték látja el Magyarországot, az orosz Barátság és a tenger felől érkező Adria, de ha tartósan kiesik a Barátság vezeték, akkor azt már nehéz lenne újraindítani, olyan ez, mint egy ház, amit nem használunk, és leromlik. Az Adria meg a sötét ló. Évi 2 millió tonnánál többet soha nem hoztunk fel, igaz, a horvát partnereink mindig bemondják, hogy 10-12-14, sőt 15 milliót is tudnának hozni, csak ez nem bizonyított.

  • a NIS-üzletről azt mondta, az OFAC engedélye nagyon fontos, ez folyamatban van, éppen most válaszolnak a kérdéseikre. Február 20-a a következő céldátum, addig kell bemutatniuk a válaszokat. Ha ezek megfelelőek, akkor újabb hosszabbítást ad az OFAC a NIS működésére. A teljes zárásra március 24-ig van határidő.

  • arról, hogy a Lukoil portfóliója bolgár és román finomítóval még eladó-e, közölte, már született egy elvi megállapodás, egy amerikai alap vásárolna, a tranzakció az OFAC előtt van. „Teljesen azért nem engedtük el a folyamatot, figyelünk, de nem nálunk van a labda.”

  • a felvetésre, hogy sok panaszt lehetett hallani amiatt, hogy a havas napok alatt, sőt, sokszor még utána sem vitték el a szemetet, Hernádi elismerte, valóban volt egy körzet, ahol a rendkívüli helyzet egybeesett egy szolgáltatóváltással, és tagadhatatlan, hogy voltak fennakadások. „Dolgozott a kríziscsapat, de volt, ahová a szemetes nem tudott felmenni. Ezekben a helyzetekben a sofőr dönt, mert az is az ő felelőssége, ha probléma van. Ahol nem volt a hó elkotorva, oda sokszor nem tudtak bemenni a kollégák. A hókotrás a koncesszió alapján nem a Mohu feladata, hanem a fővárosé és a kerületeké. Amit lehetett, azt megcsináltunk, de biztos, hogy voltak helyek, ahonnan nem volt elszállítva a szemét. Öröm az ürömben, hogy a nagy hidegben ebből legalább nem lettek fertőzések. Tanultunk belőle mi is és az önkormányzatok is.”

Az állam tartozása december végén 64 910 milliárd forint volt, egy év alatt ötezer, 2010 óta pedig 43 ezer milliárd forinttal nőtt.