Amióta politikusi pályára lépett, azóta nem találkoztunk – mondta Hernádi Zsolt a Telexnek adott interjújában Magyar Péterről. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hozzátette, a Mol megkerülhetetlen része a magyar gazdaságnak. „Messze áll tőlem, hogy spekuláljak, és nem akarnék a politikai elemző bőrébe sem bújni. Maradjunk a tényeknél, ez pedig az, hogy Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, áttanulmányozta-e a Tisza programját, Hernádi azt mondta, ezt még nem annyira kormányprogramnak, hanem inkább választási kommunikációnak nevezné, „minden bele van pakolva, ami hasznos lenne, ha jutna rá forrás”.
– Természetesen voltak minket kifejezetten is érdeklő részek, hogy mi történjen az energiahordozókkal, mennyire vagyunk orosz függésben, és szükséges-e a leválás. Talán több kérdést indukált, mint ahány választ kaptunk
– állapította meg.
Hernádi Zsolt közölte, Orbán Anita utazó nagykövet volt energiaügyi témákban, néhányszor találkoztak, vitatkoztak is, neki markáns észak-atlanti elkötelezettsége volt. – Ez nem is baj, viszont úgy éreztem, hogy Anita mindent, ami keleti, le szeretett volna vágni, vagyis az egyensúlyt kicsit hiányoltam. Én annak a híve voltam, hogy mindig mérlegeljük, hogy minek mi az előnye és a hátránya, ezen sokat vitatkoztunk. Illetve hogy mindent a magyar szemüvegen keresztül nézzünk. És lehetőleg mindig legyen B terv – hangsúlyozta.
Kapitány Istvánról közölte, biztosak lehetünk benne, hogy olyan kereskedelmi szakember, aki erős salestudással bír, és bizonyítottan jó vezető is. De – folytatta – ebből még nem látni, hogy a költségvetéssel, vagy a gazdaságfejlesztéssel hogyan birkózna meg, egészen más felelősség egy multiban dolgozni, mint egy ország terhét cipelni. És egyelőre zsákbamacska, hogy az igen komplex energiaszuverenitási kérdésre milyen válaszokat adna – jegyezte meg.
Kapitány István közölte, nulla százalék az esélye annak, hogy miniszterelnök legyenHernádi Zsolt leszögezte, számára az energiadiverzifikáció magába foglalja az orosz energiát is, nem pedig kizárja. – Nem tudok egyetérteni azzal, aki az ellenkezőjét gondolja. Nagy a nemzetközi nyomás, miközben nem értem, kit zavar az a két ország, akinek az ellátásához valóban szükséges még orosz anyag. Mert azt, hogy kinek lenne jó a leválás, nehéz definiálni, de hogy kinek lenne rossz, azt tudom. Az országnak. Mert többet fizetnénk, és ez a devizaegyensúly és a költségvetés szempontjából is negatív lenne. A Molnak és a vegyipari vállalatoknak, akik a termékeket megveszik, mert kevesebb hazai késztermékünk lenne, amiket drágábban kéne pótolni külföldről. És a lakosságnak, mert drágább lenne az üzemanyag. És ha ma meg kellene tenni, bizony még ellátási problémák is fellépnének – mondta.
A felvetésre, hogy a Mol mintha egymaga 3 százalékot venne meg az orosz olajexportból, Hernádi úgy reagált, jó a szám,
„de abba nem gondolunk bele, hogy ez mennyire semmi orosz oldalról nézve, és közben milyen ellátási kockázatot jelentene, ha lemondanánk róla”.
Imádom az európai szolidaritást, magyarul pusztuljon a szomszéd tehene is – jegyezte meg Hernádi Zsolt, kiemelve, ezt közben olyan országok mondják, amelyeknek van tengerpartja, ahol bárhonnan tudnak olajat fogadni, amelyeknek a finomítóik más olajra vannak optimalizálva, és egészen más gazdasági helyzetből indulnak.
– Az olajpiacon most éppen Magyarország és Szlovákia is egy úgynevezett leválási ütemtervet készít. Ettől a hajam égnek áll. Miért is kell leválni? Az életünk alapvető része az energiabiztonság. Az oroszok a legolcsóbb és a legbiztonságosabb szállítók – hangsúlyozta.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója az interjúban mindemellett
kiemelte, ugyan két vezeték látja el Magyarországot, az orosz Barátság és a tenger felől érkező Adria, de ha tartósan kiesik a Barátság vezeték, akkor azt már nehéz lenne újraindítani, olyan ez, mint egy ház, amit nem használunk, és leromlik. Az Adria meg a sötét ló. Évi 2 millió tonnánál többet soha nem hoztunk fel, igaz, a horvát partnereink mindig bemondják, hogy 10-12-14, sőt 15 milliót is tudnának hozni, csak ez nem bizonyított.
a NIS-üzletről azt mondta, az OFAC engedélye nagyon fontos, ez folyamatban van, éppen most válaszolnak a kérdéseikre. Február 20-a a következő céldátum, addig kell bemutatniuk a válaszokat. Ha ezek megfelelőek, akkor újabb hosszabbítást ad az OFAC a NIS működésére. A teljes zárásra március 24-ig van határidő.
arról, hogy a Lukoil portfóliója bolgár és román finomítóval még eladó-e, közölte, már született egy elvi megállapodás, egy amerikai alap vásárolna, a tranzakció az OFAC előtt van. „Teljesen azért nem engedtük el a folyamatot, figyelünk, de nem nálunk van a labda.”
a felvetésre, hogy sok panaszt lehetett hallani amiatt, hogy a havas napok alatt, sőt, sokszor még utána sem vitték el a szemetet, Hernádi elismerte, valóban volt egy körzet, ahol a rendkívüli helyzet egybeesett egy szolgáltatóváltással, és tagadhatatlan, hogy voltak fennakadások. „Dolgozott a kríziscsapat, de volt, ahová a szemetes nem tudott felmenni. Ezekben a helyzetekben a sofőr dönt, mert az is az ő felelőssége, ha probléma van. Ahol nem volt a hó elkotorva, oda sokszor nem tudtak bemenni a kollégák. A hókotrás a koncesszió alapján nem a Mohu feladata, hanem a fővárosé és a kerületeké. Amit lehetett, azt megcsináltunk, de biztos, hogy voltak helyek, ahonnan nem volt elszállítva a szemét. Öröm az ürömben, hogy a nagy hidegben ebből legalább nem lettek fertőzések. Tanultunk belőle mi is és az önkormányzatok is.”

