Kormányra kerülésük esetén a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció (DK) is számos intézkedéssel változtatna a jelenlegi oktatási rendszeren: a két párt programjában felsorolt tervek és elképzelések között vannak egyezések és hasonlóságok, de lényeges különbségek is akadnak.
Abban mindkét párt egyetért, hogy az Orbán-kormány által 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatárt vissza kell állítani 18 évre. Emellett a Tisza és a DK is önálló oktatási minisztériumot hozna létre,
amely a teljes ágazat irányításáért felelne (jelenleg a közoktatás a Belügyminisztériumhoz, a szakképzés és a felsőoktatás a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik). Mindkét párt megszüntetné az állami tankönyv-monopóliumot, biztosítanák a sokszínű tankönyvválasztás feltételeit. A felsőoktatásban felszámolnák a KEKVA-modellt: 2019 óta az Orbán-kormány 21 állami egyetemet szervezett ki közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába, az egyetemek vagyonával együtt. A Tisza és a DK is minden hallgatónak ingyenessé tenné az első diploma megszerzését.
A 2010-es kormányváltást követően az egyik nagy újítás volt a Klebelsberg Központ (KK) és a tankerületi rendszer létrehozása. A központosítás mindkét párt szerint egyebek mellett oda vezetett, hogy az iskolák szinte teljesen elveszítették szakmai önállóságukat. A Tisza a KK és a tankerületi rendszer átalakítását tervezi, radikálisan átszervezné a KK működését és hatásköreit, a tankerületi központokat pedig megszabadítanák a politikai befolyástól.
Ezzel szemben a DK programjában az olvasható, ők nem átalakítanák, hanem megszüntetnék a KK-t és a centralizált tankerületi rendszert, az iskolák működtetését pedig visszaadnák az önkormányzatoknak az ehhez szükséges anyagi forrásokkal együtt.
Emellett kistérségi közoktatási társulásokat hoznának létre, hogy azok az önkormányzatok, amelyek önállóan “nem veszik vissza” korábbi intézményeiket, ilyen társulások keretében láthassák el intézményfenntartói feladataikat.
Részletes intézkedéscsomaggal állt elő a Civil Közoktatási Platform, a pártok programalkotását segítené a 2026-os választás előttA Nemzeti Alaptanterv (NAT) megújítását is mindkét párt szükségesnek tartja, ám ezt is máshogyan képzelik el. A Tisza a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezetinek bevonásával módosítana a mostani NAT-on, amelynek alapjául a nyelvi-természettudományos és a digitális kompetencia- és készségfejlesztést tennék, emellett biztosítanék a gyermekek igényeihez és fejlettségéhez igazodó, választható tanterveket és pedagógiai programokat. A DK viszont új NAT-ot hozna létre, amelyben egyebek mellett az együttműködésen alapuló problémamegoldást, a társadalmi felelősségvállalást, a környezetbarát gondolkodást, a kritikus gondolkodás fejlesztését, és a mesterséges intelligencia jelentette kihívások megismerését helyeznék előtérbe, emellett száműznék a NAT-ból a “tendenciózus politikai nevelést” és a militáns szellemet szolgáló szélsőséges tartalmakat. Támogatnák, hogy az iskolák részére többféle kerettanterv álljon rendelkezésre.
Bemutatták a Tisza Párt programját, a jogállamiság helyreállításával, a milliárdosok különadójával és az euró bevezetésével jönne Magyar Péter kormányaMegszüntetné a fideszes egyetemi alapítványi kuratóriumokat kormányváltás után a Demokratikus KoalícióA DK szigorúbban venné a nem állami oktatási intézmények anyagi támogatását: visszaállítaná a szektorsemleges finanszírozást, megszüntetné az egyházi, alapítványi, önkormányzati és állami intézmények finanszírozása közötti különbségeket. Az állami támogatásban részesülő egyházi vagy alapítványi intézmények nem válogathatnának a körzetükben élő diákok között, az állami finanszírozásban részesülő egyházi intézményeknek pedig előírnák, hogy világnézetileg semleges oktatást is biztosítsanak. A Tisza programjában ezzel kapcsolatban az olvasható, hogy Magyar Péter pártja fenntartaná az átvállalt közszolgáltatásokat végző egyházi intézmények normatív támogatását, az egyházi oktatási-nevelési intézményeknek továbbra is biztosítanák az eddigi működés feltételeit. Azt viszont a Tisza is elismeri, hogy a roma diákok iskolai szegregációjában az egyházi intézményeknek biztosított „speciális jogoknak” is szerepük van. A Tisza a szegregált oktatás felszámolását ígéri, ám az, hogy ez mit jelent az érintett egyházi iskolákra nézve, a programból nem derül ki. A roma közösség tagjainak „saját lábra állását” azonban a romák között tevékenykedő civil és vallási szervezetek bevonásával segítenék.
Bizalomépítéssel, kármentéssel kell kezdeni
Már azonnali intézkedésekkel is minőségi javulást lehet elérni, ám nem lehet mindent rögtön megváltoztatni, egy hosszabb távú oktatási reformot alaposan elő kell készíteni - hangzott el a Civil Közoktatási Platform (CKP) múlt hétvégi rendezvényén, ahol arról is szó esett: az oktatási rendszer helyreállításának első lépcsőfoka a politikai bizalomerősítés és a kármentő intézkedések bevezetése kell hogy legyen egy új kormányzat számára. A CKP szakértője, Juhász Ágnes hangsúlyozta: bár azonnali intézkedésként lehet nagyobb hatásköröket adni az iskoláknak, nagyobb tanszabadságot a pedagógusoknak, de a tankerületi központokat nem lehet azonnal megszüntetni, egy új fenntartói struktúra kialakításához átgondolt tervezésre van szükség. Egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása és bevezetése is több időt és komoly előkészítést igényel, először módosításokra lehet szükség, mint például a központi kerettantervek kötelező alkalmazásának megszüntetése.
