Szerbiában március végén kilenc önkormányzat tart választást. A szerb ellenzéki sajtó egyre hangosabban veti fel, hogy a dátum megválasztása nem független a magyar politikai naptártól. Orbán Viktor ugyanis április 12-én szembesül eddigi legsúlyosabb választási kihívásával – és ez Belgrádban korántsem semleges esemény.
A szerb belpolitikára, illetve az elnök további sorsára is nagy hatást gyakorol a magyar kormányfő egyre nehezebb helyzete. Felmerült, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) azért hozta előre március végére a helyhatósági választásokat, hogy azok eredményeit ne befolyásolja Orbán esetleges veresége. Aleksandar Vučić szerb elnök reagált is ezekre a felvetésekre, „ostobaságnak" nevezve a feltételezett összefüggést, és azt állította, a kilenc önkormányzatban tartott szavazás teljesen szabályos, „menetrend szerinti” esemény. Hozzátette: reméli, hogy Orbán megnyeri a magyarországi választásokat, mivel a magyar miniszterelnök Szerbia nagy barátja.
Távolodik az EU-tól a belgrádi rezsim, Aleksandar Vučić még a lázadó diákoknak tett ígéretét sem teljesítetteElemzők kételkednek a szerb államfő szavaiban. Ivan Živkov szociológus az N1 televízióban egyenesen kijelentette: a magyarországi parlamenti választás kimenetelétől függ, mikor hirdetik ki a megméretést Szerbiában.
Ha Orbán Viktor és a Fidesz veszít, az a szerb ellenzéknek erőt adna,
és a hatalom számára olyan politikai légkört teremtene, inkább a minél későbbi választásokban lenne érdekelt. A vajdasági újságíró, Bódis Gábor szintén az N1 televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „Ha Orbán Viktor bukik, akkor az illiberális állam modellje is bukik. Az orbáni rezsim mintát adott még Trumpnak is, hogyan kell elfoglalni egy államot, hogyan kell felépíteni egy teljesen autokratikus rendszert. Ha ez a modell omlik, az bátorítás azoknak az erőknek, amelyek nem akarnak ilyen rendszert – tehát a szerbiai ellenzéknek is. A magyarországi választás nem csak szimbolikus téteket jelent Szerbia számára. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikai és anyagi szálakkal egyaránt kötődik Budapesthez – a szövetség Fidesz-közeli pártként nemcsak ideológiailag, hanem a Magyarországról érkező anyagi forrásokat illetően is függ az orbáni kormányzattól. Bódis Gábor szerint ha Magyar Péter nyer, a VMSZ-nek előbb rendezni kell viszonyát az új budapesti hatalommal, és csak utána foglalkozhat szerbiai partnereivel.
Ez a kettős függőség – Orbántól és Vučićtól egyszerre – különösen érzékeny helyzetbe hozza a vajdasági magyarság legerősebb pártját. A szerbiai ellenzéki lapok hangsúlyozzák:
a VMSZ lényegében a két rezsim közötti összekötő kapcsok egyike, és sorsa az április 12-ei magyarországi választási eredménytől sem lesz független.
Az összefüggések azonban ennél is mélyebbre nyúlnak. Ognjen Gogić politológus az N1 televízióban meggyőződését fejezte ki: Vučić biztosan nem ír ki általános választásokat addig, amíg a NIS – a még orosz kézben lévő szerbiai olajvállalat – jövője nem rendeződik. Az elemző szerint az orosz-magyar tranzakció addig nem zárul le, amíg ki nem derül, melyik párt nyeri meg a magyarországi választást: ha Orbán bukik és Magyar Péter lesz az új miniszterelnök, Budapest oroszpolitikája gyökeresen megváltozhat, és az üzlet elveszíti stratégiai értelmét. „Ez sokkal jelentősebb kérdés Szerbia számára, és az aktuális hatalom stabilitása szempontjából is fontosabb, mint bármi más" – összegezte a politiológus. Bár 2026. január 18-19-én a Mol keretmegállapodást írt alá a Gazpromnyefttyel a NIS 56,15%-os orosz részvénycsomagjának megvásárlásáról, ez még nem végleges adásvételi szerződés – a tényleges tranzakciózáráshoz több feltételnek kell teljesülnie. A felek célul tűzték ki, hogy március 24–31-ig lezárják a teljes tranzakciót. Ognjen Gogić abból indul ki: az oroszok halogathatják a végleges aláírást, és a határidő az április 12. utáni időszakra csúszhat.
A Mol 1,4 milliárd eurót fizethet a NIS-értMás szerb ellenzéki média is úgy tudja, hogy Aleksandar Vučić közelről figyeli a magyarországi fejleményeket. A Nova és a Danas megállapítja, a szerb és a magyar politikai rendszer kölcsönösen erősíti egymást – ideológiailag, diplomáciailag és energetikailag egyaránt. Ha az orbáni illiberális állam megrendül, az nem marad hatástalan a szomszéd országban sem.
Aleksandar Vučić ugyan ezeket az összefüggéseket „ostobaságnak" minősítette, de már önmagában az, hogy az elnök maga is szükségesnek érezte reagálni a kérdésre, sokatmondó.
Dilemma előtt áll az Európai Unió, a lázadó szerb diákokat támogassa-e vagy a lítiumbányászatot