Kormányváltás esetén a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás szinte azonnal megszüntethető, de a befagyasztott pénzek megszerzése kemény dió lesz

Kormányváltás esetén a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás szinte azonnal megszüntethető, de a befagyasztott pénzek hazahozatala keményebb dió lesz, magyarázta a Népszavának Pőcze Júlia, a brüsszeli CEPS agytröszt kutatója.

Ha a Tisza Párt kormányra kerülése esetén be szeretné tartani az egyik legfőbb kampányígéretét, vagyis a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalát, valódi törvényi változásokra is szükség lesz.

Magyarországgal kapcsolatban még 2018-ban kezdeményezte az Európai Parlament a 7. cikkelyes eljárást, de azóta sem haladt a folyamat. Amennyiben egy uniós tagállam nem tiszteli az alapvető uniós értékeket, akkor ennek az eljárásnak a végén akár a szavazati jogát is elvehetik az adott országnak. Bár a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban rendszeresen tartanak meghallgatást a magyar jogállamiság helyzetéről, döntés sosem született.

Pőcze Júlia szerint jobb lett volna, ha a kormányok inkább ezt az utat választották volna, amivel Orbánt megfoszthatták volna attól a lehetőségtől, hogy zsarolja az EU-t. Ehelyett a pénzek egy részének befagyasztása mellett döntöttek, amivel viszont azokat a magyar cégeket, embereket és önkormányzatokat büntetik, akik most nem férnek hozzá a pénzekhez.

Pőcze Júlia felidézte, hogy Lengyelország ellen is folyt ilyen eljárás az előző kormány idején, de miután 2023 végén a Európa-párti jobbközép Donald Tusk vezette koalíció került kormányra, hamar megszüntették azt, ehhez elég volt a jogállam helyreállításának ígérete. A szakértő szerint

A befagyasztott pénzeknél viszont vannak konkrétabb elvárások és lépések. A nagyságrendileg 17 milliárd euró befagyasztott pénzhez többek között jogállamisági és korrupcióellenes intézkedések kellenek. Ezek nélkül nem lehet föloldani a pénzeket. Pőcze szerint

A Covid-krízis után létrehozott úgynevezett helyreállítási alap esetében viszont a legnagyobb probléma az idő: ezt a közel 10 milliárd eurót csak idén augusztus végéig lehetne lehívni, és a szakértő szerint nincs sok esély rá, hogy egy új kormány maradéktalanul tudjon teljesíteni minden úgynevezett „szupermérföldkövet és mérföldkövet” a rövid határidőig.

A Lengyelországnak szánt uniós pénzek egy része is be volt fagyasztva az előző kormány alatt, és az új lengyel kormány nem is tudott minden uniós elvárásnak megfelelni. 2024 elején a Bizottság úgy tett elérhetővé Varsónak 137 milliárd eurót, hogy valójában a szükséges törvények egy részét még el sem fogadták, csak egy akciótervet mutattak be. A reformok egy része kútba esett, mert az akkori elnök Andrzej Duda számos törvénytervezetet megvétózott. Akkor a lengyel kormány azt ígérte, csak a 2025 júniusi elnökválasztásig kell várni, és egy új, kormánypárti elnökkel minden rendben lesz. Ezt persze a lengyel választók máshogy gondolták, és kevesebb, mint egy százalékos különbséggel, de kikapott a kormány által támogatott elnökjelölt. Karol Nawrocki, a Kaczyński-féle Jog és Igazságosság párt áltat támogatott jelölt győzött, aki azóta is akadályoz egyes reformokat.

Pőcze Júlia szerint a magyar esetben sem mindig a pontos jogi értelmezés fog dönteni. Az EU sokszor operál abban a „jogi szürke zónában”, amelyben egyébként Orbán Viktor maga is sokat mozog, ahol nem feltétlenül a törvény betűje szerint döntenek. Elképzelhetőnek tartja, hogy egy új kormány törekvéseket látva az EU pozitív politikai döntéseket hozna bizonyos területeken a százszázalékos megfelelés nélkül is. Kiemelte, hogy éppen Orbán Viktor ellensúlyozására értelmezi rugalmasan sokszor az EU a saját szabályait, különben nem tudna a fontos ügyekben előrelépni.