„A számonkérést most kell elkezdeni, mert a nők képviselete fájóan hiányzik a magyar politikából”

 Nincs sok öröm ezeket olvasva egy valódi női érdekvédő számára, mert újra megerősíti azt a gondolatot, hogy a politikai pártok számára a női szavazókra fókuszáló társadalompolitikai kérdések nem túl fontosak – nyilatkozta lapunknak Alföldi Andrea a Magyar Nők Szövetségének elnöke a versengő pártok választási programjairól. Hozzá kell tenni, hogy ilyenje gyakorlatilag csak a Tisza Pártnak van, amely „A működő és emberséges Magyarország alapjai” című 240 oldalas programjában 5 oldalt szentelt a női esélyegyenlőségnek.

Ezen kívül ezt a témát a Demokratikus Koalíció érinti a terveiben, amely 

A Fidesz további terveiről nem tudni semmit, csak sejthetjük, hogy az eddigi irány folytatására lehet számítani.

A Magyar Nők Szövetségének elnöke a Tisza Párt programjával kapcsolatban azt gondolja, az a jelenlegi kormány akciótervének kibővített változata. – A jobboldali ideológiai alapokra redukált vállalások között rendszerszintű radikális változás nincs, és amit kínál, az inkább költséghatékonyság és némi átláthatóság. A program nyelve sokat elárul: „felülvizsgáljuk, törekszünk, vizsgáljuk”, szóval ezek nem vállalások, hanem kitérések – fogalmazott.

A Tisza többek között azt ígéri, duplájára emeli a családi pótlékot, az anyasági támogatást, a gyest és a gyetet, de Alföldi Andrea szerint ezek a vállalások bár szépen hangzanak, az így megemelt összegek vásárlóereje az infláció mértékét ismerve egyre kevesebb lesz.

Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország szakértője úgy véli, a Tisza programjában fontos előrelépést tesz abban, hogy a nők hátrányos megkülönböztetésének ügyét felszínre hozza, de a teljes képet nem látja vagy nem akarja láttatni, a nőket érintő problémákat nem kezeli rendszerszinten, csupán egyes elemeit, és ott is hiányoznak a konkrét vállalások, konkrét számok és mérőeszközök. Úgy gondolja, a párt jól észleli azt a problémát, hogy a nők jelenleg Magyarországon közel kétszer annyi időt töltenek fizetetlen háztartási és gondozási feladatokkal, mint a férfiak, mellette nagy arányban fizetett munkát is végeznek,

Emellett az Európai Unióban nálunk kapnak a legkevesebb szerepet a döntéshozatalban, legyen szó akár a politikai, akár a gazdasági döntésekről. – Mindezeket tovább tetézi a rugalmas munkalehetőségek hiánya. A problémák listája még hosszú, amelyek közül többet a Tisza is említ, így a szülészeti ellátásban tapasztalt méltóságteljes bánásmód és önrendelkezés hiányára, a meddőségi kezelések államosításának következményeire, a bérdiszkriminációra és a menstruációs szegénységre utal. Fontos, hogy ezeket a problémákat a választásokon induló pártok tematizálják, de a részmegoldás nem megoldás – mondta lapunk kérdésére Csernus Fanni.

Alföldi Andrea hiányolja, hogy egyetlen párt programjában sem szerepel a Munka törvénykönyvének alapos módosítása a női dolgozók védelmére. Emellett különösen feltűnőnek tartja az egyenlő díjazásról és a munkahelyi bértranszparenciáról szóló uniós rendelet hiányát, amelyet 2026. június 7-ig kötelezően be kell vezetni. – Ez azt jelenti, hogy a következő kormánynak az első ötven napjában készen kell állnia a tervezettel, mégsem említi egyik párt sem – hívja fel a figyelmet.

Csernus Fanni szerint a bértranszparenciát célzó uniós irányelv bevezetése kulcsfontosságú és jó kiindulópont lenne, de ehhez elengedhetetlen először az egyenlő és egyenlő értékű munka, valamint nemi szempontból semleges kritériumok részletes meghatározása, hogy ezekre hivatkozva ne lehessen a női munkavállalók rovására visszaélni. – Ahhoz, hogy az irányelv célravezető is legyen a mögöttes törvényi szabályozás megteremtése is elengedhetetlen. A bértranszparencia az első lépés, de a nők bérhátránya ezen túlmutat, átfogó munkaerőpiaci nemi esélyegyenlőségi stratégiára van szükség, a munkavállalói képviselet és a szakmai szervezetek aktív bevonására – teszi hozzá az Amnesty International Magyarország munkatársa. Csernus Fanni szerint fontos a rugalmas munkaidő biztosításának ügye is, ugyanakkor a férfiak nagyobb szerepvállalásának hangsúlyozása és ösztönzése sem megkerülhető. – Ennek jó eszköze a programban megnevezett hosszabb apaszabadság és a teljes időszakra járó tisztességes jövedelempótlás, de szükség van a nemi szerepekre vonatkozó társadalmi sztereotípiák lebontására is, mert EU-s kutatások szerint a magyaroknak még mindig 70 százaléka gondolja úgy, hogy a gyermekgondozás elsősorban a nők feladata. Ennek hiányában a rugalmasság önmagában a nők túlterheltségét nem oldja meg, a részmunkaidő pedig alacsonyabb bevételt biztosít a számukra.

A Tisza Párt programjában vállalja, hogy létrehozza az egyenlő bánásmódért felelős ombudsman intézményét, hogy valódi védelmet nyújthassanak a diszkrimináció ellen. Ezzel kapcsolatban a nekünk nyilatkozó szakértők szkeptikusak. – Ennek a létrehozása szép ígéret, ám valódi hatósági jogköre homályos – emlékezzünk az Egyenlő Bánásmódért Hatóság teljes jogfosztására és érdemi tevékenységének lesüllyesztésére – hívja fel a figyelmet Alföldi Andrea.

Mindemellett mindkét szakértő számos további dolgot hiányol a szövegből. – Bár a családon belüli erőszak visszaszorítására kitér ‒ így a gyermekjogok védelemének keretében a krízis- és átmeneti otthonok kapacitásának növelésére és a rendőrségi és gyámhatósági továbbképzésekre ‒ de például a válási mediációt is tartalmazza, ami a nők elleni erőszak esetében nem javasolt gyakorlat. Fájó hiányossága a programnak, hogy

az iskolai szexuális felvilágosítás biztosítására, amelynek részét képezi a párkapcsolati erőszak megelőzése is. További fontos hiány, hogy a reprodukciós jogok kapcsán nem tér ki az abortuszt igénylők esetében a magzati életfunkció kötelező bemutatásának visszavonására, a kötelező konzultációk eltörlésére, az abortusz méltóságot tiszteletben tartó orvosi gyakorlatára, a gyógyszeres abortusz biztosítására, ahogyan a fogamzásgátlási termékek árának csökkentésére vagy ingyenes hozzáférhetőségére sem – sorolja Csernus Fanni.

Alföldi Andrea szerint is súlyos hiányosságok vannak, például az egészségügy és reprodukciós jogok területén is. – Nincs vállalás a szabad szülészorvos-választásra, a meddőségi problémákkal küzdő nők gyermekvállalási segítségére, a fiatalok tudatos szexuális életre való felkészítésére, az ingyenes fogamzásgátló készítmények forgalmazására vagy a változókor utáni női higiéniás termékek áfájának csökkentésére – mondja. Emellett úgy gondolja,

Hiányolja a kényszervállalkozásokba menekülő nők támogatását és a női szövetkezeti programok megteremtésére tett vállalást.

A Magyar Nők Szövetségének elnöke azt mondja mindezen tématerületekről a magyar civil női érdekvédők könyvtárnyi kutatást, módszertant és konkrét javaslatot halmoztak fel több évtized alatt, eddig mégis süket fülekre találtak. Úgy gondolja, a menedékházak, a bértranszparencia, a meddőségi ellátás, a szabad orvosválasztás ügye nem feminista álom, hanem szakpolitikai minimum, aminek évtizedek óta megvan a kidolgozott háttere. – A pártok ezt tudják. Éppen ezért nem szórakozottságból hallgatnak, hanem választásból” – mondja Alföldi Andrea, aki szerint a kutatási adatok egyértelműek: a többség szükségesnek tartja a nőkre koncentráló politikát, miközben a jelenlegi kormányról nem gondolja, hogy valóban támogatja ezeket az ügyeket. „A területek, ahol a nőkre fókuszáló politikát kellene folytatni, világosan kirajzolódnak – de nincs, aki képviselje őket. A valódi fordulat nem ezen a választáson történik meg. De a számonkérést most kell elkezdeni, mert a nők politikai képviselete fájóan hiányzik a magyar politikából.